RSS
A Kreml-szóvivő nem bocsátkozott részletekbe Putyin jövő heti programjával kapcsolatban, amelyet „nagyon sűrűnek” nevezett.
Az orosz elnök azt mondta, Ukrajna vissza kellene adja a korábban elcsatolt területeit.
A brit kormány még a nyáron felfedezte a hekkelést, ám eltitkolták.
Az utóbbi hetekben az orosz hadsereg nyíltan célozta légicsapásokkal az ukrán polgári és energetikai infrastruktúrát. Ezek a támadások a katonai helyzeten nem valószínű, hogy változtatnának, az ukrán lakosságot viszont szörnyű helyzetbe hozhatják a közelgő tél előtt.
A kormányon belül gúnyolódtak az amerikaiak háborús előrejelzésein, és Orbán Viktor is úgy jött haza Putyinnal folytatott tárgyalásairól, hogy nem számít komoly invázióra. Amikor mégis bekövetkezett, volt egy kis megingás az oroszbarát politika folytatásáról, de végül a gáz fontossága és a Nyugattal szembeni ellenérzések miatt nem lett irányváltás. Több hónapos nyomozása során a Direkt36 számos új részletet tárt fel arról, hogyan manőverezett eddig az Orbán-kormány a háborúban.
A Kreml által Ukrajna ellen indított háború orosz katonai veszteségei miatt maradék posztszovjet szövetségeseinek megőrzése is fejtörést okoz Moszkvának. A keleti vezető államok után már kisebb súlyú partnerei is kritizálják Putyint, aminek csak az egyik látványos jele volt, ahogy a tádzsik elnök a hétvégén beolvasott neki.
Az ukrán hadszíntéren elszenvedett egymást követő veszteségek hatására a katonai bloggerektől kezdve az edzett propagandistákig felerősödtek a kritikus hangok az orosz információs térben. A két kulcsgondolat: felelősségre vonás és eszkaláció, de véletlenül sem az invázió megkérdőjelezése. Ennek is szólhatott a krími híd elleni robbantás után Putyin rakétacsapás-sorozata a civil infrastruktúra ellen.
Emomali Rahmon kikérte magának, hogy a volt szovjet tagköztársaságok nem kapják meg a kellő tiszteletet Oroszországtól.
Az amerikai elnök arról is beszélt a CNN-nek: az nem tárgyalási alap, hogy Oroszország megtartsa Ukrajna bármely részét.
Hivatalos iránymutatás van arra nézve is, hogy az imádságok pontosan milyen szavakat kell tartalmazzanak.
A több szövetségese által is elutasított aktussal a háború is szintet lépett: innentől Moszkva felfogása szerint már orosz földön zajlanak a harcok. Az ukránok jelezték, hogy az ellentámadás folytatódik, Donyeck megyében kerítenek be egy stratégiailag fontos várost, emellett a NATO-tagságot is kérvényezték.
Az Egyesült Államok mellett az EU és Nagy-Britannia is gazdasági választ ad a négy ukrán régió orosz annektálására.
Az orosz elnök bejelentette Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon annexióját. Azt mondta, hogy az elcsatolt részeken élők örökre orosz állampolgárok lesznek, Ukrajnának le kellene tennie a fegyvert, a Nyugatot pedig azzal vádolta, hogy gyarmatosítaná és darabokra szabdalná Oroszországot. Az annexiót a nemzetközi közösség nem ismeri el.
Ez a harmadik alkalom a modern orosz történelemben 1914 és 1941 után, hogy Moszkva mozgósításba fogott. Bár eredetileg 300 ezres célszámról beszéltek az orosz kormány tisztviselői, elképzelhető, hogy ennek többszörösét is hadra fognák országszerte, és nem csak tartalékosokról szólnak a beszámolók. Állítólag még halott férfiaknak is próbáltak kézbesíteni behívólevelet.
Putyin részleges mozgósítást bejelentő beszéde új perspektívába helyezte az orosz-ukrán háborút. Az amerikai elemzők a potenciális forgatókönyvek valószínűségét vizsgálják, Románia, mint lehetséges célpont, többször is felmerült. Cosmin Popa történész, Oroszország-szakértő elemezte a Transtelex számára a jelenlegi helyzetet.
„Ha életedet adod a hazádért, Istennel leszel!” – mondta az orosz ortodox egyház feje.
Anatolij Gerascsenko, a Moszkvai Repülési Intézet korábbi rektora leesett a lépcsőn.
Megérkezett a válasz az ukrán ellentámadás sikereire: Moszkva bármiféle visszavonulás helyett tovább eszkalálja a háborút. Kedd délután „népszavazásokat” hirdettek ki a megszállt ukrajnai megyékben az Oroszországhoz csatlakozásról. Szerdán reggel pedig az orosz elnök tévébeszédet tartott, és bejelentette: részleges mozgósítás keretében tartalékos katonákat küldenek az ukrán frontra. Rácz András szerint a hirtelen fordulat miatt nem lehet megmondani, mit reagálhat erre Ukrajna.
Az amerikai deviza erősödéséhez köze lehet Putyin csütörtök reggeli bejelentésének.
A tüntetéseket a Veszna nevű szervezet kezdeményezi, míg a közösségi médiában orosz hozzászólók a parlamenti képviselőket és a Kreml urát küldenék a lövészárkokba.
Az orosz elnök először mondott beszédet azóta, hogy csapatokat küldött Ukrajnába. Arról beszélt, hogy a Nyugat nukleáris zsarolást alkalmaz Oroszországgal szemben, de van mivel megvédeniük magukat, majd hozzátette: „nem blöffölök”. Azt is bejelentette, behívják a tartalékosokat.
A jelek arra utalnak, hogy a két ország közötti, korábban hangoztatott „barátság” ellenére Moszkva nem élvezi Peking feltétel nélküli szövetségét.
De ha segítünk Ukrajnának, akkor Kijev feltételeivel érhetnek véget a harcok – legalábbis az Egyensúly Intézet és a NATO meghívott szakértői szerint. A keddi panelbeszélgetéseken kiderült, hogy bár nagy a bizalomhiány az ukrán és a magyar kormány között, Budapest érdeke is Ukrajna győzelme.
Az oroszok többséget nem érdekli, hogy katonáik tízezrei estek el, mondta a sakkvilágbajnok a Válasz Online-nak.
Levelet küldött egymásnak a két vezető.
A Gazprom szerint technikai okai vannak a döntésnek, a németek szerint Putyin a földgázzal zsarolja Európát.
Különös történelmi koktélt vet be az elnök, hogy az Ukrajna elleni inváziót senki ne vonja kétségbe Oroszországban. A második világháború után a svédek elleni 18. századi háború is képbe jött, így Putyin már Nagy Péter cárral erősítené saját megítélését.
Mit mesélnek a rezsim alakulásáról a Putyin körül egykor befolyásos szereplők? Alakulhatott volna másként az orosz demokrácia, ha nem az egykori KGB-s tisztet segítik hatalomba? – Catherine Belton Putyin emberei című könyve most magyarul is megjelent, de nem sodorta el az Ukrajna elleni háború, csak még aktuálisabb belelátni az események alakulásába, mint valaha. A szerzővel beszélgettünk.
A France 2 televízióban lejátszottak egy telefonbeszélgetést, melyen Macron Putyinnal ordibál a háború kezdete előtt négy nappal.
„Támogassa kampányunkat az európai antidemokratikus vétópolitika ellen!” – erre szólítanak fel európai parlamenti képviselők egy petíciós kezdeményezéseket indító portálon, akik a magyar miniszterelnök szankciós vétóit hozzák fel példának felhívásukban.