Putyin a hármas találkozó után: Igen, sok regionális konfliktus volt, de globális nem. Mi a baj ezzel?

Putyin a hármas találkozó után: Igen, sok regionális konfliktus volt, de globális nem. Mi a baj ezzel?
Vlagyimir Putyin orosz elnök sajtótájékoztatója 2026. november 19-én – Fotó: Maxim Shemetov/ Reuters
Állítsd be a Transtelexet megbízható forrásnak!

Az 1945-ös jaltai konferenciával semmi baj nincs, a ma zajló konfliktusokban pedig el kell fogadni a helyszínen tapasztalható, „valós helyzetet” – többek közt ezt mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök a BBC szerint a sajtótájékoztatóján, miután Hszi Csin-ping kínai és Donald Trump amerikai elnökökkel hármasban találkoztak. A másik két elnök eddig nem állt ki a sajtó elé. Putyin kitért az orosz–amerikai kapcsolatokra és arra is, hogy szerinte Kijev és Európa még nem áll készen kompromisszumokra a konfliktus megoldása érdekében.

Putyin a Hszi-vel és Trumppal folytatott találkozóját „a diplomácia történetének fontos fejezeteként” jellemezte, majd azt is mondta, hogy az történelmi jelentőségű volt. Szerinte a „nyugodt és nagyon bensőséges légkörben” zajló tárgyaláson számos kulcsfontosságú kérdésben, ha nem is megállapodásra, de legalább a kölcsönös egyetértésig eljutottak. Reményét fejezte ki, hogy folytatják majd a hasonló egyeztetéseket.

A három nagyhatalom vezetője az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcsa alatt egyeztetett csütörtökön a kínai Sencsenben. A megbeszélés másfél órán át tartott, magyar idő szerint 11 órakor ért véget. Az esemény után közös nyilatkozatot is kiadott a három nagyhatalom vezetője, ebben többek közt arról írnak, hogy „a nukleáris háborút nem lehet megnyerni és soha nem is szabad megvívni”.

Az elnök reagált azokra az összehasonlításokra is, amelyek ezt a találkozót a második világháború végén tartott, 1945-ös jaltai konferenciához hasonlítják. Ekkor a Szovjetunió, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok vezetői találkoztak „Mi volt a baj Jaltával? Mi volt benne olyan rossz?” – tette fel a kérdést Putyin. Szerinte Jaltában rögzítették a nácizmus feletti győzelmet. „Nem bánnám – sőt, helyesnek tartanám –, ha a »neonácizmus« feletti győzelmet is rögzítenénk” – fogalmazott.

Putyin a jaltai összehasonlításról szólva még azt mondta, hogy az ott kötött megállapodásoknak köszönhető, hogy a világ jelentősebb, globális szintű felfordulások nélkül él.

„Igen, sok regionális konfliktus volt, de globális nem. Mi a baj ezzel?”

– kérdezte Putyin. Majd kitért azokra a feltételezésekre, miszerint a három vezető azért gyűlt össze ma Kínában, hogy „felossza egymás közt a világot”. Szerinte Jaltában senki sem osztotta fel a világot, a konferencia csupán rögzítette a második világháború után kialakult helyzetet. „Ami pedig a mai konfliktusokat illeti, a most fennálló valós helyzetet el kell fogadni” – mondta Putyin, utalva ezzel vélhetően az ukrajnai háborúra.

Putyin az orosz–ukrán háborúról amellett, hogy kijelentette, Kijev és Európa „nem áll készen a kompromisszumra”, azt is mondta, bízik benne, hogy Trump valóban az ukrán konfliktus megoldására és az orosz-amerikai kapcsolatok helyreállítására törekszik. A két ország kapcsolatáról még elmondta, hogy azok javíthatók lennének, hozzátette, hogy a Trump-adminisztráció Moszkvával kapcsolatos megközelítése optimizmusra ad okot.

Vlagyimir Putyin beszélt a héten az ukránok által harmadik alkalommal támadott, Kercsi-szoros fölött átívelő krími hídról is. Az orosz elnök szerint tárgyalt egy lehetséges tűzszünetről számos, orosz ellenőrzés alatt álló területen, de a híd elleni ismételt támadások után nem került sor tárgyalásokra. „Ezt a hidat nem használjuk katonai felszerelések vagy bármilyen katonai áru, még olaj és olajtermékek szállítására sem” – mondja Putyin. Szerinte a híd „egy egyszerű civil létesítmény.” Hozzátette: válaszolni fognak a támadásokra, a válaszlépések pedig „sokkal fájdalmasabbak lesznek”.

Az orosz elnök arról is beszélt, hogy a sencseni csúcstalálkozón az ENSZ reformja, biztonsági kérdések és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása is szóba került.

Putyin kijelentette, hogy országának előnye van a nukleáris kérdésben, vezető szerepet tölt be a nukleáris technológia és a nukleáris energia „békés célú felhasználásában”.

Putyin a találkozó után azt mondta az őt kikísérő Hszi Csin-pingnek, hogy „köszönöm, hogy megszervezték ezt. Nem hiszem, hogy bárki is számított volna arra, hogy minden ilyen jól fog alakulni”.

Támogasd a Transtelexet egy kávé árával!

Munkánkkal minden nap magyar közösségeket tartunk képben, teret adunk helyi ügyeknek, és fontos erdélyi történeteket mutatunk be — függetlenül, szabadon. Ahhoz, hogy ezt továbbra is így tehessük, rád is szükségünk van.

Támogatom
Állítsd be a Transtelexet megbízható forrásnak!
Kövess minket Facebookon is!