A „gizda” Petőfit most kiszavazták a sepsiszentgyörgyiek, de megnéztük, hogy is áll a város a szobrokkal

2023. január 9. – 08:59

A „gizda” Petőfit most kiszavazták a sepsiszentgyörgyiek, de megnéztük, hogy is áll a város a szobrokkal
Nicolae Bălcescu (balra) és Gábor Áron mellszobrai (jobbra) 1980-as évek közepén került a Csíki lakótelepre – Fotó: Tőkés Hunor / Transtelex

Másolás

Vágólapra másolva

Szobrokból bőven akad Sepsiszentgyörgyön, közel 120 köztéri alkotásról tudunk. De a sárkányölő városában nem mindig sikerült megtalálni az összhangot a közízlés és a magasabb esztétikai elvárások között. Így lett a város szentje sokak szerint egy pálcikaember, aki egy elhízott dínón lovagol, de van a helyieket inkább falloszra emlékeztető női torzó, kettévágott Berde Mózes is, illetve az utca embere által nehezen értelmezhető és különböző praktikus célokra használt absztrakt művek sora is. Az eddigi legnagyobb felzúdulást mégis a „tollas, gizda” Petőfi váltotta ki, amiért le is mondott róla a pályázatot kiíró önkormányzat. Sántha Imre Géza művészettörténésszel vettük sorra Sepsiszentgyörgy köztéri alkotásait.

Sepsiszentgyörgy sok mindenben le van maradva a szomszédos Brassóhoz képest, szokták mondani a helyiek. Köztéri alkotások terén azonban messze túlszárnyalta a szász várost, és csak ha a lakossági arányt nézzük, akkor marad el Kézdivásárhelytől. S bár a városban döntő többségben inkább elfogadásnak örvendenek a szobrok, büsztök, plakettek és emlékművek – amelyek közül talán a legjobban sikerült Bocskai Vince gróf Mikó Imre-szobra, illetve a Jecza Péter féle Niké II – azért olyanokból is bőven akad, amelyeket a városlakók inkább csak megtűrnek és valamilyen gúnynéven neveznek.

Gergely Zoltán szobrász Petőfi Sándor ábrázolása azonban valamiért nem nyerte el a helyiek tetszését, bár elképzelhető, hogy a korábbi szobrok közül több is így járt volna, ha valaki megkérdezi őket. Az eredetileg nyertes pályázatról az önkormányzat – a szakmai zsűri döntésével szembe menve – a közvélemény nem tetszése miatt végül lemondott. A városlakók egy része ugyanis „gizdának”, aránytalannak, Petőfi eszméjéhez nem méltónak találta. De egyeseknek nem csak a szobor, hanem az elhelyezésére kijelölt helyszín ellen is kifogásuk volt. Arról, hogy ez volt-e a jó döntés a polgármesteri hivatal részéről, szintén megoszlanak a vélemények. Vetró András szobrászművész, az eredeti zsűri tagja például határozottan állítja, hogy nem volt helyes engedni az utca nyomásának, és nem kíván majd részt venni az újabb zsűriben.

Gergely Zoltán korábbi műveivel egyébként elfogadóbbnak bizonyultak a sepsiszentgyörgyiek. Ott van például A három szék, amit a Lidl és az Olt szomszédságában találunk. Az alkotás Háromszék megyét szimbolizálja, és az Éltes Barna által szervezett Jelek szobrásztáborban készült még a 2010-ben. Ennek az alkotótábornak a – főleg absztrakt – fa plasztikáit láthatjuk egyébként több helyen is a városban. A művésznek azonban ennél egyértelműbb domborművei is vannak a sepsiszentgyörgyi Református Vártemplom előtt, és nem olyan rég avatták fel a Történelmi emlékfalat, amely három erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor, Bocskay István és I. Rákóczi György domborművét jeleníti meg.

Gergely Zoltán A három szék című alkotása – Fotó: Tőkés Hunor / Transtelex
Gergely Zoltán A három szék című alkotása – Fotó: Tőkés Hunor / Transtelex

Kell-e engedni a közízlésnek?

Sántha Imre Géza szentgyörgyi művészettörténész már a kezdetektől a szakmai oldalon kapcsolódott be a Petőfi-szobor körüli nyílt vitába. Sok kritikát is kapott azért, mert Gergely Zoltán pályaművének elbírálása mellett foglalt állást, azzal érvelve, hogy a szakmai zsűrit neves művészek és szakemberek alkották (pl. a már említett Vetró András), akiknek a döntésében a városvezetésnek meg kellett volna bízni. Sántha ugyanakkor azt is elismerte, hogy Gergely Zoltán Petőfit ábrázoló makettjének talán valóban aránytalanul vékony volt a lába, de ezen a művésznek lett volna ideje és lehetősége javítani. Így viszont a művészettörténész szerint jó esély van rá, hogy a szakmai bizottság tagjai közül nem mindenki akar majd részt venni az új pályázat elbírálásában.

A Köztérkép nevű online szoborgyűjteményt aktívan bővítő művészettörténész a már meglévő erdélyi Petőfi-szobrokat is szembeállította Gergely tervével. Ezek mellett ugyanis a sepsiszentgyörgyi szoborterv egészen kiemelkedő volt. Közülük főleg Szobotka András alkotását érdemes szemügyre venni. A Csíkszeredában 1973-ban kiállított Petőfi-szobor kezei ugyanis anatómiai szempontból furcsán lettekelhelyezve, azt az érzést keltve, mintha a költő örömében táncra perdült volna. Ugyanakkor Szobotka szobra is „soványkára”, vékonyabb lábúra sikerült.

Ha a legismertebb magyar költőre kérdezünk rá Erdélyben, Sántha Imre Géza szerint továbbra is egyértelműen Petőfi a válasz. Még akkor is, ha a költő 2-3 verscíménél többet nem tudnának felidézni. Azt viszont elvárják, hogy közérthető módon, forradalmárként ábrázolják Petőfit.

„A gond csak az, hogy Petőfi Sándor nem volt katonaember. Harcolt a szabadságharc idején, konkrétan kardot ragadott, de hiába várná el tőle ezt a székely közösség, nem volt katonatípus. Gergely Zoltán ezért is ábrázolta őt úgy, hogy a tollát tartja a kezében, mert a szobrász ezzel azt akarta érzékeltetni, hogy Petőfi elsősorban az irodalmi munkásságát adja a ma emberének. Talán a mostani háborús fenyegetettség idején nem egy drámaian felfokozott szobrot akart alkotni, hanem egy békésebbet. Nyilván Petőfit lehetett volna drámaian is ábrázolni, de még ha sokak számára nem is volt érthető, a tollban azért benne van a forradalom is”

– fejtegette a művészettörténész. Hozzátette, a szobor meg nem értése miatt viszont még nem kellene, hogy ilyen éles szakadék alakuljon ki a művészethez inkább értők és a kevésbé értők között. A szakadék mindig megvolt, de a mostani vita intenzitásán ő is meglepődött.

Kicsit dagadt ez a Süsü, de a mienk

Sántha elmondása szerint a városháza még 2000-ben írt ki pályázatot a Szent György-szobor felállítására, a település védőszentjéről elnevezett téren. Ekkor a lakosság is szavazhatott a beérkező pályamunkákra – igaz, nagyon kevesen éltek ezzel a lehetőséggel. Végül a zsűri Harmath István munkáját választotta, azzal érvelve, hogy a Sugás Áruház előtti téren – ahová a szobor végül is került –, modern épületek vannak, ezért egy „fiatalosabb felépítésű” szobor illik oda. Nem sokkal a szobor felavatása után az emberek többségének, sőt a helyi képzőművészeti szakma képviselőinek is a nemtetszését váltotta ki, és ezt azóta is „élvezi”.

A szobor ugyanis egy keskeny csőtalapzaton áll, és kevésbé hasonlít egy sárkányra, inkább egy elhízott dinónak néz ki. A rajta ülő Szent György pedig lényegében egy pálcikaemberke. A különös plasztikához már az avatása napjától számos vicces megjegyzés, anekdota kapcsolódott. Egyesek mind a mai napig azt mondják, hogy „szégyenkeznünk” kell miatta. Mindennek ellenére a Szent György-szobor a város egyik szimbólumává lépett elő: több szuvenírre is rákerült, a városnapok egyik logóképe lett. 2003 márciusában a városnapok szervezői a szoborhoz kötődő anekdoták, tréfás történetek gyűjtését hirdette meg a helyi sajtóban. Volt, aki azt írta,

„ez tulajdonképpen egy gombostűre tűzött, nagytestű dínó”.

„Kicsit én is furcsának tartom, de én nem mondom azt, hogy föltétlenül szégyenkeznünk kellene a szobor miatt. A zsűri azért is szavazta meg, mert egy merevebb, modern épületi környezetbe a gömbölyített sárkány formát, mert ezzel fel lehet oldani a térben lévő feszültséget. Lehet, hogy ez nem volt túlságosan átgondolva, de idővel hozzászoktunk és én már elfogadtam ott, ahol van. Az elhízott dinóban valahogy benne van a mostani világ: az elhízott hatalmasságok hivalkodnak, erre jön Szent György, azaz a kis ember, akit sokszor lenéztek, és legyőzi a maga Góliátját, szó szerint keresztbe tesz annak a kövér dinónak” – érvelt Sántha.

Harmath István "Süsüje" és a Kolozsvári testvérek Szent György szobrának másolata – Fotó: Tőkés Hunor / Transtelex Harmath István "Süsüje" és a Kolozsvári testvérek Szent György szobrának másolata – Fotó: Tőkés Hunor / Transtelex
Harmath István "Süsüje" és a Kolozsvári testvérek Szent György szobrának másolata – Fotó: Tőkés Hunor / Transtelex

A városháza, talán beismerve, hogy a modern változat nem éppen a városlakók tetszését elnyerve került köztérre, egy klasszikus változat felállításáról is döntött 2012-ben. A Kolozsvári testvérek-féle Szent György szobor másolatát pár száz méterrel arrébb, a városközpontban állították fel. A karácsonyi vásár példája azonban jól mutatja, hogy néha a város egyszerűen megfeledkezik erről a szobráról is: a szobor elé ugyanis egy lángosos kisbuszt tettek, ezzel leválasztva és eltakarva a város védőszentjét.

A kettéhasított Berde Mózes

Harmath István szobrász esetében tehát a városvezetés inkább kitartott a zsűri elképzelése mellett. Harmath egyébként Gergely Zoltánhoz hasonlóan pályázott a Petőfi-szobor elkészítésére is, de – legalábbis első körben – alulmaradt szobrásztársával szemben. A város számára viszont Harmath nem csak a Süsüként is emlegetett sárkányt alkotta meg: az ő nevéhez fűződik az Unitárius Egyház által megrendelt Berde Mózes-szobor is, amelyet az Erzsébet Parkban helyeztek el. A művész, nem tudni pontosan milyen elképzelés mentén, de kettéhasítva ábrázolta.

Az egész alakos Berde-szoborral azonban a művészettörténész szerint nem ez a gond, hisz ez legalább szemlélteti, hogy nem tömör fémből készülnek a szobrok. A szabadságharcos, jogász bár mindenképp megérdemelte, hogy szoborba öntsék, a figura elhelyezése mégis kifogásolható, hisz azt a park egyik fő útvonalának kellős közepébe tették, ahol azt az érzést kelti a járókelőkben, mintha beleütköznének. De elveszi a figyelmet az Erzsébet park fő lépcsőfeljárójáról is, ráadásul a Bod Péter Megyei Könyvtár előtti lépcsősornak hátat is fordít. Másrészt Berde ismertségéhez képest sem arányos az, amilyen kiemelt pozícióba helyezték el a szobrát.

Harmath István Berde Mózes szobra Sepsiszentgyörgyön – Fotó: Tőkés Hunor / Transtelex
Harmath István Berde Mózes szobra Sepsiszentgyörgyön – Fotó: Tőkés Hunor / Transtelex

A tömbházak közé eldugott Petőfi, Arany és Gábor Áron

Gondoljunk csak bele, hogy a nála sokkal ismertebb Gábor Áron vagy Arany János hol kaptak helyet! Az Arany-büsztöt messze a központtól, a Petőfi-szobor tervezett helyszínével átellenben helyezték el. Arany pedig a közelben, egy tömbházhoz tartozó, kerítéssel elkerített kiskertben áll, a róla elnevezett zsákutca bejáratánál. Arany János „kertjét” a tömbházlakók rendezgetik. De a mindenki által a nép költőjének tartott Petőfi-szobor sem kapna a nevéhez méltó, a városlakók által gyakrabban látogatott helyet: az állomás felé vezető út jobb oldalán egy lepusztult, több parcellás téren fogják felállítani.

Ennél nem járt sokkal jobban Gábor Áron mellszobra sem. A hatalmas fejjel rendelkező büsztöt 1973-ban eleve a Nicolae Bălcescu mellszobor társának tervezték. A szocialista rendszerben ugyanis egy magyar szobrot csak egy román szobor mellé téve lehetett felállítani. (Feltehetően ezt a „hagyományt” kérte számon Antal Árpád polgármesteren a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma is, amikor a Petőfi-szobor terve hallatán egy Mihai Eminescu-szobor felállítását kérte Kovászna megye székhelyén.)

Arany János mellszobra a tömbházak között – Fotó: Tőkés Hunor / Transtelex
Arany János mellszobra a tömbházak között – Fotó: Tőkés Hunor / Transtelex

A Nicolae Bălcescu és Gábor Áron mellszobor eredetileg a Vasút (ma 1918. december 1. út) úton állt, később pedig a város egy elhanyagoltabb részére, a Csíki negyedbe vitték, ahol a városháza egy letérkövezett teret hozott létre nem is olyan rég. A háttérben azonban kilóg a lóláb, amikor Háromszék egyik legfontosabb történelmi alakja mögött ruhaszárítók ás kábelek lógnak egy megkopott tömbházon. Pedig Gábor Áron elvileg nagyobb tiszteletnek örvend a megyében, mint Berde Mózes.

Női torzó, amiben inkább falloszt látnak az emberek

Közvetlenül a Szabó Katalin Sportcsarnok előtt ott van aTorzó is, amit annak ellenére, hogy egy női torzó, sokan félreértelmezik, és szentgyörgyiektől úgy értesültünk, hogy az absztrakt művet inkább „falloszszimbólumként” azonosítják.

A művészettörténész szerint azonban a szobor értelmezésénél döntő jellegű, hogy a közember megérti-e a szobrot. Sokan pedig azért is értetlenkedtek, hogy miért ez a szobor került a sportcsarnok elé, mert nem tudták, hogy eredetileg is ott volt, csak elvitték onnan. Tornay Endre András zetelaki születésű szobrász munkája lassan ötven éves múltra tekint vissza. A Torzót azért is tehették a sportcsarnok mellé, közvetlenül az épület megépülése után, mert a sportcsarnok merev formáinál itt is gömbölyded alakra volt szükség. Az alkotás egy fekvő vagy guggoló női alakot ábrázol, és borszéki travertinből (darázskőből) lett kifaragva.

Az 1972-ben készült Torzó, amely eredetileg állt – Fotó: Tőkés Hunor / Transtelex
Az 1972-ben készült Torzó, amely eredetileg állt – Fotó: Tőkés Hunor / Transtelex

A szobrász a ‘70-es években Magyarországra disszidált, majd a szobrot – mivel az elvtársak nem tudták értelmezni – , talapzatával együtt „eltüntették”. 1980-ban a Székely Nemzeti Múzeum hátsó udvarán elásták, 2006-os visszahelyezésekor viszont – az archív felvételek bizonyossága ellenére – már fekvő helyzetben tették le. Sántha szerint

a közember egy női figura esetében realisztikusan kidolgozott formát várna el, a Torzó viszont egy absztrakt alkotás, aminél tovább nehezíti az értelmezést, hogy a művész eredetileg egy álló figuraként képzelhette el. A visszaállításakor azonban ledöntve került ki.

A Torzó mellett egy másik érdekes alkotás is látható, ami aKariatida II. nevet viseli. Társa, a Kariatida a Golgota Vendéglőmellett áll. De hasonló alkotásokat a város több pontján is láthatunk (a Bem Balogh üzlet mellett, a Lenin negyedi Lidl áruház szomszédságában és a Váradi József utcában). Maga a Kariatida és a II. változata Petrovits István műve, akinek főleg az első alkotásán lehet felismerni azt, amit a szobrok neve is sugall, hogy oszlop helyett alkalmazott nőalakokról van szó. Igaz, Petrovits plasztikái nem erkélyeket tartanak, hanem az eget.

„Van néhány ilyen szobor, amelyik megmarad a realitás mellett, de ezek a térformák nyilván az absztrakt felé mennek el. Lenne, amit magyarázni rajtuk, de hát az absztrakt művészetnek nem az a lényege, hogy mindent megmagyarázzunk, mindent szájba rágjunk az embereknek, hanem adsz egy formát, amibe mindenki belelát valamit. Persze, ha a címét tudjuk, az sokat segít” – jelentette ki a művészettörténész.

A Kariatida II. elnevezésű szobor – Fotó: Tőkés Hunor / Transtelex
A Kariatida II. elnevezésű szobor – Fotó: Tőkés Hunor / Transtelex

A fából készült szobrok keletkezése szintén Éltes Barna szobrász nevéhez és a több mint tíz évvel ezelőtti, háromrészes Jelek alkotótáborhoz kötődnek. Az absztrakt szobrokat szintén sokan támadták, „csutaknak”, ott felejtett farönköknek titulálták, de ennél gyakoribb az, hogy lefektetett társaikat ülő alkalmatosságként használják, nem véve figyelembe, hogy művészi alkotásokról van szó. Ugyanakkor a városháza sem visel gondot rájuk, ezek a szobrok nincsenek lekezelve, a Lidl melletti „lipinkának” nézett alkotás például gombásodás jeleit mutatja.

Sántha visszaemlékezése szerint a szobrászok a főtéri Erzsébet parkban faragták ki a rönköket, kvázi a városlakók orra előtt, ami a művészettörténész szerint hozzájárulhatott ahhoz is, hogy a szobrok kiállításának nem is volt nagyobb visszhangja. Pedig a művészek kvázi szabad kezet kaptak abban is, hogy a város területén ezeket hol állítják ki.

Ahogyan azonban a Napnéző és a Dózsa György mellszobra esetén is történt, a háttér és a környezet az avatásuk óta sokat változott, így most ha valaki az okkult világ napba nézője mellett elhalad, akkor tarka-barka, leromlott helyszín fogadja. Dózsa György mögött pedig a sorra bebukó bulizóhelyeket látni. A Napnéző melletti kutyakaki pedig jól érzékelteti, hogy a tenyérnyi füves placc, ahol a szobor áll, milyen célt szolgál leginkább. Az Éltes Barna féle alkotótábor munkáira volt, hogy választási plakátot is rákötötték már.

„Egy párszor szóvá tettük, hogy ezt azért mégse kellene, volt, amikor aztán levették a táblát. A Petőfi-szoborhoz biztos nem kötné hozzá az egyszerű munkásember sem, de egy ilyen alkotást, ami nem mond sokat, ő úgy veszi, hogy az inkább egy funkcionális tárgy, amit arra is fel lehet használni, hogy hozzá kötünk egy hirdetőtáblát”

– magyarázta Sántha.

A Napnéző – Fotó: Tőkés Hunor / Transtelex
A Napnéző – Fotó: Tőkés Hunor / Transtelex

Amikor minden jól megy, a szobrot mégis elgáncsolja az idő

Nem csak a furcsa alakú Napnéző körül változott meg hathatósan a tér. Ha valaki Kovászna megyében szült, akkor a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház udvarán lévő szobrot vélhetőleg közel érzi magához. Az Anyaság címet viselő szobor szintén Petrovits alkotása, és a művész modell után készítette el a nem túl kidolgozott, de jól sikerült alkotást. Az Anyaság szobrának az elhelyezése, az iránya, sőt mondanivalója is jól illeszkedett környezetébe.

Aztán jött 2020 és a Covid-járvány. A pandémia idején a szobor körüli zöldövezetben egészségügyi konténereket helyeztek el. Ezek mind a mai napig ott vannak, pedig azóta két év is eltelt. Maga az elhelyezésük egy sürgősségi helyzetben nyilván nem is kérdés, de mivel nem vették figyelembe a szobrot, azóta Sántha szerint a női szobor érvényesülési tere beszűkült.

Kórházi konténerre néző Anyaság szobor – Fotó: Tőkés Hunor / Transtelex
Kórházi konténerre néző Anyaság szobor – Fotó: Tőkés Hunor / Transtelex

„Ezért a szoborért sem háborgott senki, mindenki elfogadta a sorsát” – mondta Sántha. Mivel azonban szerinte nem úgy néz ki, hogy a konténereket mostanság máshová helyeznék át, ezért azt reméli, hogy a szobrot fogják pár méterrel arrébb mozdítani, hogy legyen egy kis tér a szobor és konténer között. Hisz ez a helyzet magának Petrovitsnak sem tetszett, aki a járvány idején beletörődött abba, hogy nincs mit tenni.

Ugyanígy elmozdításra vár Gyárfás Jenő teljes alakja is a festőművészről elnevezett képtár előtt, amely a Székely Mikó Kollégium elé kitett Csutak Vilmos igazgató szobránál is zavaróbb módon lett elhelyezve az épület mellett.

Ezeknél némileg jobb helyzetben van a Mikes Kelemen Elméleti Líceum névadójának mellszobra. Ott ugyanis Mikes Kelemen büsztjének az egyetlen szépséghibája, hogy a gaztól már alig látszik belőle valami. Gondozni kellene tehát a környezetét, ahogyan az absztrakt faszobrok is kezelhetők lennének. És ott van még példának a bronz Kossuth Lajos a Kónya Ádám Művelődési ház előtt, amelynek a homlokát és az orrát koptatták el a járókelők.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!