A Kossuth téren tüntettek az oktatásért

Köszönjük szépen a figyelmet. Ha valakit érdekelnek a Telex oktatásról szóló cikkei, itt böngészheti őket, néhány fontos:

• a pedagógusok béreiről itt írtunk bővebben,
• arról, hogyan tették rendbe Portugáliában a magyarnál rosszabb oktatási rendszerüket, ebben a cikkben írtunk bővebben,
• a kirúgott kölcseys tanárokkal készült videónk itt nézhető meg:

A rendezvény végén elmondták, mik lesznek a tüntetéssorozat következő állomásai. Ennek megfelelően:

• december 8-án ismét országos pedagógussztrájk következik;
• december 9-én a diákok tüntetnek majd az MTVA előtt;
• január 2-án indul egy 180 kilométeres oktatási menet a miskolci Herman Ottó Gimnáziumtól Budapestre, a Kölcsey Ferenc Gimnáziumhoz. A menet bármely szakaszába be lehet majd csatlakozni.

A beszédek után a tér gyorsan kiürült, még kisebb csoportokban állnak emberek és beszélgetnek.

Mindig aktuális a kérdés, hogy pontosan mit is értünk a tanárok megalázóan alacsony bérei alatt. Ezt többféleképpen lehet szemléltetni, talán a legjobb az, amikor más diplomás szakmák átlagbéréhez hasonlítjuk a tanárok átlagfizetését.

Ha ezt vesszük, akkor Magyarországon a tanárok 40 százalékkal keresnek kevesebbet a diplomás átlagbérnél, ami nemzetközi összehasonlításban borzalmasan kevésnek számít. A fejlett országok közül ezzel az eredménnyel az Egyesült Államokkal holtversenyben az utolsó helyezést érjük el.

A színpadon Nagy Erzsébet, a PDSZ -től, Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke, Bozzai Ákos, az Adom Diakmozgalom tagja, Törley Katalin, Piltz Olivér, a Tanítanék Mozgalom tagjai, Walton Viktória, a Szülői Hang képviselője együtt olvasták fel követeléseiket a színpadon, és egy rögtönzött konzultáción megszavaztatták a pontokat a tüntetőkkel. Ezek után azt mondták, folytatni fogják. Az esemény végén a színpadon mécseseket gyújtottatok, majd a tüntetők telefonjukkal világítottak.

Az eseményen a külföldön tartózkodó Bojár Gábor üzletember videóüzenetét is lejátszották. Bojár arról beszélt, hogy bár Magyarország nyersanyagokban szegény, korábban szürkeállományban gazdag volt. Most már ez közel sem biztos.

Azt is megemlítette, hogy a magyarok büszkék szoktak lenni a Nobel-díjasokra, pedig a többségük külföldön futott be. Sokuk a Fasori Evangélikus Gimnáziumba járt, többeket egy bizonyos Rácz tanár úr tanított. Bojár szerint ennyit ér egy jó tanár a közoktatásban.

A következő felszólaló Molnár Áron, a noÁr mozgalom alapítója volt. Ő arról beszélt: korábban kapott egy üzenetet, hogy ha elmegy Szolnokra, akkor megverik. Ezért elment egy pedagógustüntetésre Szolnokra, ahol végig két ember követte. Megkérdezte őket, mit akarnak, ekkor kiderült, hogy két tanárról volt szó, akik azért álltak ott, hogy megvédjék, ha rátámadnának. Azt mondja, ezek után nem tud nem kiállni a tanárok mellett.

Szerinte az oktatás nem jobb- vagy baloldali ügy, ezért nem szabad hagyni, hogy megosszák a társadalmat. Azt kérte, hogy a politikusok mondjanak le az idei béremelésükről, és adják a többletet a tanároknak.

A Diákfront harmadik tagja szerint nem nézhetik tétlenül a tanáraik helyzetét. Azt mondta, hogy a követeléseik nem bonyolultak, a kormánytól mégsem kapnak rá választ, csak a felelősség hárítását. „12 éve várunk, nem fogunk tovább csendben ülni, elegünk van.” Bejelentették azt is, hogy az évben az utolsó tüntetésük december 9-én lesz.

Az Egységes Diákfront képviselte a diákokat a színpadon. Egyikőjük azt mondta, hogy végignézve az arcokon érzi a tenni akarást, az egységet, de közben látja a tehetetlenséget is. Neki is nehéz reményt küldenie az embereknek, de 1956 hőseit sem állította meg a tehetetlenség. Azt kívánja, hogy ne érezze senki magát tehetetlennek, mert a diákoknak van a legnagyobb hatalma, ők a jövő.

A Diákfront másik felszólalója szerint az oktatási intézményeknek elrettentő szerepük van, több időt töltenek ott, mint otthon. Azt mondta, hogy a diákok és a tanárok szimbolikusan börtönben vannak. Elmesélte, hogy az ő iskolájuk például beázik és pár éve a tanáriban leszakadt a plafon, de szerinte ezek már nem egyedi esetek. Ő eddig úgy gondolta, hogy nem nekik kell fenntartani az iskolákat, hanem a tankerületeknek, de ez nem történik meg.

26 éves autista gyerekét nevelő szülőként Pataki Klára azok nevében beszélt, akik egész napjukat különleges nevelési igényű gyerekeiket nevelik, és a társadalom számára láthatatlanok. Ő azokat a problémákat említette, amelyekkel a hozzá hasonló szülők szembesülnek. Szerinte az oktatást, az egészségügyet és a szociális szférát csak a „szent bolondok” viszik a hátukon.

Pataki szerint minden társadalmi probléma érint mindenkit, fel kellene végre fogni, hogy egy közösség és egy ország vagyunk. A kifizethetetlen rezsi és hetenként növekvő árak mellett a legnagyobb veszély azonban az, hogy elfordulunk egymástól. Szerinte megértésre, elfogadásra és segítségre lenne szükség egymással szemben. Ha ezekre figyelnénk, Magyarország szerinte sokkal élhetőbb hely lenne.

Pataki azt is mondta: nem tudja, mennyi terhet bírnak még átvenni az államtól az egyházak, civil szervezetek, családok, de szerinte az igazi változáshoz az utca emberének véleményének a megváltozására lenne szükség. Például azért, mert elhangzik az a mondat, hogy engem a KATA nem érint, miközben egy ország vagyunk.

Színpadra lépett Horváth Dániel is, aki egy egyházi iskolában tanít. Beszédében azt mondta, még csak Horváth Daniként nem állt a színpadon, mert a diákjai kedvéért már sok jelmezt öltött magára. Most azért szólal fel, mert szerinte ha az oktatásban a gyerekek nem nyernek, akkor mindenki veszít. Ez után Márai Sándor Halotti beszéd című művét adta elő átírva.

Szilágyi Kitti, vagy ahogy az óvodások szólítják, „Kitti néni” a legkisebbekért állt fel a színpadra. Óvoda-pedagógusként úgy látja, nem megoldás, hogy a nyugdíjas tanárokat visszahívják dolgozni, és az sem, hogy az adminisztráció miatt nincs elég figyelem a gyerekeken.

Elcsukló hangon azt mondta, azért áll a színpadon, mert szeretne óvónéni maradni. Novák Katalint idézte, aki korábban arról beszélt amerikai diákoknak, hogy álljanak ki magukért, amikor döntéshozatalra kerül sor. Végül megfogadta, nem hagyja magát megfélemlíteni, és ugyanerre kért mindenkit.

A szülők nevében Széplábi Bori szólalt fel, aki elmesélte, hogy az ő tanárai tanítják a gyerekét, ami azt jelenti, nincsenek fiatalok a pályán. Szerinte a közoktatásban már csak a bolondok maradnak. „Úgy csinálunk, mintha ez nem rendszerszintű probléma lenne” – mondta, pedig szerinte a szülő problémája, ha a gyereke oktatását neki kell finanszíroznia. Úgy gondolja, eljött az idő, hogy ne legyenek türelmesek, hanem csak dühösek.

A következő felszólaló Hende István volt, aki Jákon, egy Vas megyei általános iskolában tanít. Ő a tankerületük vezetőjének kiemelkedő jutalmazásáról beszélt, valamint arról, hogy a Klebelsberg Központ rövidítése a Klikk, ami elkülönült csoportosulást jelent. Ezt a jelentést hozta párhuzamba a Klebelsberg Központ jelenlegi tevékenységével. Szerinte nem méltó a központ Klebelsberg Kunó nevére, így nem szabadna azt viselnie.

Beszéde végén az érettségiző diákoknak adta át üzeneteit versbe szedve. Ebben a tanárság előnyeit részletezte. Beszélt a „jó fizetésekről”, a rengeteg ingyenmunkáról, és a megalázó munkakörülményekről, amelyeket nap mint nap megélnek.

A budapesti Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium több pedagógusa leragasztott szájjal állt ki a színpadra. Egy műsorral készültek, ahol szavaltak, beszédeket mondtak, bevonva a tüntető tömeget a produkciójukba.

Az esemény házigazdája, Nagy Zsolt színész a tüntetőktől azt kérte, hogy készítsenek egy szelfit a telefonjukkal és azt utána küldjék át emailben a Belügyminisztériumnak. Ezt ő maga is megtette a színpadon, és sok tüntető követte őt. Nagy Zsolt szerint erre azért van szükség, mert úgyis azt akarják látni, ki vett részt ezen az eseményen, vállalja hát fel mindenki az arcát.

Az eseményen felszólalt Kiss Zoltán, a miskolci Hermann Ottó Gimnázium tanára. Az elhangzottak alapján Miskolcról több tucatnyian érkeztek, de más városokból is jöttek tanárok.

A tüntetések egyik fő oka, hogy a tanárok fizetései messze elmaradnak más diplomás szakmák átlagbéreitől. A pedagósusok szerint azonban nem csak erről van szó, szerintük:

• az oktatási rendszer túl bürokratikus,
• a tanárok terhei túl nagyok,
• az alaptanterv pedig elavult.

A beszédek még nem kezdődtek el, egyelőre koncertek szólnak a színpadról a pedagógustüntetésen. A tömeg elkezdett sűrűsödni, továbbra is érkeznek még tiltakozók a metrómegálló felől.

Megérkeztek a Széchenyi tér felől jövők a Kossuth térre, ahol egyesültek a korábban ott gyülekezőkkel. A tér egyelőre elég szellős, a színpad felől Oláh Ibolya Magyarország című száma szólt, mikor a nagyobbik csoport bevonult. Nagy Zsolt színész lesz az este házigazdája, mindenkit arra kér, hogy húzódjon beljebb a téren.

Több százan várakoztak a Kossuth téren felállított színpad környékén, még mielőtt a Széchenyi térről vonulók elértek volna oda. A metrómegálló felől néhány percenként újabb csoportok érkeznek a térre.

Több mint ezer fős tömeg tart a Széchenyi tértől a Kossuth tér felé, a menetet dobosok vezetik. A résztvevők között feltűnnek tanárok, szülők, diákok is, a két pedagógus szakszervezet zászlói látszanak a vonulók között.

A Telexen rendszeresen írunk arról, mennyire rosszul keresnek Magyarországon a tanárok, ebben a cikkünkben legutóbb például bemutattuk: más diplomás szakmákkal összehasonlítva mennyire elmaradnak ezek a bérek. 2021-ben egy általános iskolai tanár vagy tanító átlagosan feleannyit keresett, mint egy jogász, és negyedannyit, mint egy parlamenti képviselő, államtitkár vagy miniszter. De a középiskolai tanárok sem állnak sokkal jobban, ők majdnem feleannyit keresnek, mint egy elemző közgazdász, és kicsit több mint negyedannyit, mint egy szakorvos.

Ezt a 9 pontot követelik a pedagógusok és az őket támogatók a kormánytól:

1. Érdemi és nyilvános párbeszédet az oktatás megújításáról! Hiteles tájékoztatást a kormány és a közmédia részéről!
2. Szüntessék meg a pedagógusok lejáratását, az oktatási szereplők megfélemlítését! A kirúgott vagy leváltott tanárokat azonnal helyezzék vissza! Megbecsülést a pedagógusoknak!
3. Érdekérvényesítő sztrájkjogot a pedagógusoknak!
4. Felelős, hozzáértő oktatásirányítást! Önálló oktatási minisztériumot!
5. Kisebb terhelést a diákoknak és a pedagógusoknak!
6. Esélyteremtő, minőségi oktatást és nevelést mindenkinek – az óvodától az egyetemig!
7. Versenyképes és értékálló bérezést az oktatásban dolgozóknak!
8. Minőségi, 21. századi környezetet a tanuláshoz és a tanításhoz, neveléshez!
9. Szakmai szabadságot és támogatást az oktatásban! Korszerű nemzeti alaptantervet! Szabad tankönyvválasztást!

Az ezeket tartalmazó levelet Nagy Erzsébet, a PDSZ-től és Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke adta át a Belügyminisztérium őrségének.

A Belügyminisztérium előtt a pedagógusok petíciójának átadását várók, és a Széchenyi István téren gyülekezők csoportjai egyesültek, közösen indultak el a Kossuth tér felé. A helyszínen több mint ezren lehetnek. A menetet dobosok vezetik, sok szakszervezeti zászlót lehet látni

Nagy Erzsébet, a PDSZ-től és Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke átadta a pedagógusok és szülők követeléseit a Belügyminisztérium épületét őrzők vezetőjének. Ígéretet kaptak arra, hogy a levelet minél hamarabb el fogják juttatni Pintér Sándor belügyminiszterhez.

A két szakszervezeti vezetőt több mint százan várták a Belügyminisztérium épülete előtt, míg mások a Széchenyi téren gyülekeztek. A két csoport együtt fog a Kossuth térre vonulni.

Délután háromnegyed háromra több mint százan gyűltek össze a Belügyminisztérium belvárosi épülete előtt. A Pedagógusok Szakszervezete a kilenc pontos szülők, diákok által elfogadott követelését a Belügyminisztérium képviselőjének szeretné átadni. A helyszínen ott vannak a szakszervezetek tagjai, az Egységes Diákfronttól Mihalics Lili és Törley Katalin is, akit a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból rúgtak ki szeptember végén a polgári engedetlenségben való részvétele miatt.

Tudósítóink a helyszínen vannak, az esemény végéig követni fogjuk a fejleményeket.