Orbán: Az álmainkat keressük az Európai Unióban

A momentumos Tóth Endre felszólalására Rétvári Bence válaszolt. Azt mondta, sokan vártak arra, hogy bocsánatot kér egy korábbi megjegyzéséért: „ugye most beütött ez a járvány, meg a nyomában lévő válság, és ez egy (...) nagy lehetőség arra, hogy visszaszorítsuk a Fideszt” – idézte Rétvári a momentumos politikust. Kevés olyan politikus volt, akinek a járványról nem az jutott eszébe, hogy segítse az idős rokonokat, áthidalják az otthoni oktatás nehézségét, hanem hogy nagy lehetőség, hogy visszaszorítsák a Fideszt, kevés ilyen embertelen mondatot hallottunk a járvány alatt, mondta Rétvári.

Majd megjegyezte, azt mondták, nem került be a viccpárt a parlamentbe, de úgy tűnik, mégis itt van Momentum néven. És feltette a kérdést, komolyan lehet-e venni ezt a pártot, amikor mindent és annak az ellenkezőjét is mondják, Gyurcsánnyal nem, aztán Gyurcsánnyal, de még azt sem tudják eldönteni, hogy bejöjjenek-e a parlamentbe, vagy nem, mondta Rétvári. Szerinte a Momentum minden oktatással kapcsolatos megjegyzése, ötlete a legdurvább SZDSZ-es időszakot idézik.

Megtörtént hát a kerethirdetés, látjuk a miniszterelnök csapatát, nincs önálló oktatási tárca és miniszter a csapatban – kezdte napirend előtti felszólalását Tóth Endre, a Momentum képviselője. A lelátóról nem lehet gólt szerezni szerinte, márpedig az oktatásban sok gólt kellene lőni. Miért fordít hátat a miniszterelnök az oktatásnak? – tette fel a kérdést Tóth.

„Miért bízta az oktatás sorsát egy lelkész és egy nyugdíjas onkológus után egy volt rendőrkapitányra?”

Magyarországon példátlan módon csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma, kritikus a helyzet, de a jövő még ennél is borúsabbnak tűnik Tóth szerint. 12 ezer pedagógus hiányzik a szektorból, de senki nem lepődhet meg ezen, ha megnézni, hogy egy kezdő pedagógus bére nem éri el a 200 ezret – tette hozzá.

Három dolgot kért Tóth a kormánytól:

1. Vessenek véget a pedagógusok megalázó bérezésének, és legalább 50 százalékkal emeljék meg a fizetésüket!
2. Enyhítsék a pedagógusok leterheltségét!
3. Adják vissza a pedagógusoknak a szabad tankönyvválasztás lehetőségét!

Komjáthi Imre a Tungsram-gyárak bezárásáról beszélt a napirend előtti felszólalásában, Bodó Sándor államtitkár válaszát azzal kezdte, Komjáthi talán elfelejtette, hogy párttársai mit tettek válság idején. Mindenesetre azt mondta, ne azt kérje Komjáthi, hogy 1 nap alatt oldódjon meg ez a helyzet, mert ez nem így működik. A dolgozóknak első lépésben olyan tájékoztatás van a kezükben, milyen munkakörök, mikor zárulnak, és mi a jogi rendje, stb., és azt is tudják, hogy mikor lesznek fórumok, hogy a munkavállalók ott a térségben működő cégeknek tudják kiközvetíteni őket, mondta. Magyarország kormánya törődik minden munkavállalóval, tette hozzá.

Komjáthi Imre a Tungsram-gyárak leépítéséről beszélt a napirend előtti felszólalásában. Hol van ilyenkor Szijjártó Péter? – tette fel a kérdést az MSZP képviselője, aki szerint a kormány stratégiai megállapodásában nem szerepel a dolgozók védelme.

Arról is beszélt, a kormány igényelhetne forrást az Európai Uniótól az elbocsátott dolgozók segítésére. Szerinte a Tungsram elbocsátott dolgozóit nem az ITM-nek kellene segítenie, hanem a Külgazdasági és Külügyminisztérium feladata lenne, amely stratégiai megállapodást kötött a vállalattal. Komjáthi arról kérdezte a kormányt, milyen gyakran tárgyalt a külügy a céggel, ha nem tudott arról, mekkora probléma van.

„Tisztelt miniszterek, államtitkárok. Van Önökből elég sok” – mondta Komjáthi. Arról érdeklődött, mikor módosítják az eddigi stratégiai megállapodásokat, hogy a dolgozók védelmének garanciái benne legyenek a szerződésben.

Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szólalt fel napirend előtt, amire Dömötör Csaba államtitkár válaszolt. Dömötör válasza alatt hangosan tett valaki a frakcióból megjegyzést Dömötör szavaira, amire a válasz közben Kövér először azt mondta a Mi Hazánk felé nézve, talán Toroczkainak:

„óvatosabban, képviselő úr, óvatosabban”,

majd Dömötör válasza végén hosszabban is szólt Torczkaiék frakciójához. Megkérte őket, „ne lépjenek a régi kerékvágásba, amiben a régi ellenzék taposott” az elmúlt 12 évben, és fegyelmezett magatartást kért, hogy mindenki hallgassa meg a másik oldalt csendben. „Különösen elvárom ezt alelnökasszonytól” – tette hozzá Dúró Dórának, aki az országgyűlés alelnöke.

Nem meglepő Dömötör Csaba szerint, hogy a Mi Hazánk Mozgalom nem szavazza meg Orbán Viktort miniszterelnöknek, hiszen „mégiscsak egy ellenzéki pártról van szó”.

Az államtitkár felidézte, milyen nehézségekkel kellett megküzdenie a kormánynak, amikor 2010-ben átvette az ország vezetését. Az elmúlt 12 évben a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerint a kormány folyamatosan bővítette a családtámogatási rendszert, csökkentette a munkanélküliséget, az adókat, a munkanélküliséget, a bűncselekmények számát, míg a nyugdíj nőtt.

Abban ugyanakkor egyetért Toroczkaival, hogy a nemzeti tőke arányát növelni kell, például az élelmiszeriparban is.

Toroczkai László arról beszélt, Orbánra nemmel fognak szavazni a délutáni miniszterelnöki szavazáson. Bár minden olyan törvényjavaslatot támogatni fognak, ami jó Magyarországnak, de Orbán miniszterelnökségére nemmel kell, hogy szavazzanak. A létkérdésekben, mint a demográfia válság, vagy a nemzetgazdaság tönkretétele vagy a kilakoltatások esetében mindig látszatintézkedéseket csinált a Fidesz. Az olajembargó ellenzésében tudjuk támogatni a kormányt, mert nagy károkat okoz az országnak, ahogy az Oroszországgal szembeni szankciók nagy része is, mondta Toroczkai, majd hozzátette, eközben Orbán és a Fidesz támogatja azt a brüsszeli, globalista szándékot, hogy Ukrajnát gyorsan vegyék fel az Unióba, ami az EU végét jelentheti. Ukrajna korrupt, és a tagállamokkal akarják megfizetni az ország újjáépítését – mondta.

A Mi Hazánk szerint az elmúlt években az élelmiszeripar és nemzetgazdaság visszaépítéséről már évek óta beszélni kellett volna, lépéseket kellett volna tenni, nem csak most kellene erről beszélni, és csirkeárstopokat bevezetni. Az elmúlt 12 évben semmit nem tett a kormány a kilakoltatással fenyegetettekért, a bankárokkal nem szállt szembe, a migránsok pedig ugyanúgy átjönnek a kerítésen, mondta és azt kérte, valódi intézkedéseket tegyen a kormány.

Nagy érdeklődéssel követtem a felszólalását, és az elmúlt években követtem az ön közírói munkásságát is – válaszolta Orbán Balázs Jámbor András napirend előtti felszólalására. Olyat még nem látott az államtitkár, hogy a neomarxisták, a kapitalizmus kritikusai (mint szerinte Jámbor) a neoliberálisok, a piacpártiak listáján üljenek be a parlamentben.

Az a szövetségi rendszer nemet mondott a kormány lakosságot védő intézkedéseire, amely tagjaként Jámbor is beült a parlamentbe. Orbán arról beszélt, a magyar kormány az egész Európai Unióval küzd a rezsicsökkentés fenntartásáért, és az államtitkár nem érti, Jámbor hogyan tud elszámolni a lelkiismeretével egy olyan pártszövetségben, amely nem támogatja az olajembargó megakadályozását.

Arról is beszélt Orbán, hogy pár hónapja Jámbor még azzal piacpárti Márki-Zay Péterrel együtt kampányolt, aki szerint nem jó a rezsicsökkentés. „Így nem lehet neomarxista forradalmat csinálni, ez önnek se fog sikerülni” – tette hozzá a miniszterelnök politikai igazgatója.

Jámbor András friss képviselőként azt mondta, mióta a parlamentbe jár, „egy kiló sorosozásra, öt kiló gyursácsonyázra és csipetnyi összeesküvésre” futotta, ennyit tudott hazavinni választóinak. Szerinte Orbánról szavaznak ma, de az nem derül ki, mit kezdünk az élelmiszerválsággal. „Én is látom az szja-visszatérítést és béremelést”, mondta, de a választókerületében élő négyezer kisnyugdíjast is, és minden nap megállítják, tud-e lakást szerezni. Magyarországon megélhetési- és lakhatási válság mellé beüt az élelmiszerválság is – mondta.

A kapitalizmus, a világjárvány és a háborúk követik egymást és egyre gyorsabban követni fogják, mondta Jámbor, és szerinte ebben a helyzetben a Fidesz politikája miatt egyre nagyobb pénzt kell fizetni a nagytőkének és alacsonyan kell tartani a fizetéseket. Ez pedig hosszútávon bukás Magyarországnak. A népszavazás két kérdését oldják meg, vagy írják ki azt és szálljanak be a kampányba mellette – mondta.

A negyedik kétharmad után nem a világok megfejtéséről akart beszélni Ungár Péter az első napirend előtti felszólalásban, hanem olyan problémákról, amik sokakat érintenek az országban.

Az LMP frakcióvezetője több állami idősotthonban is járt az utóbbi hetekben, és mindenhol azt mondták neki az ott dolgozók, hogy a kampányban adott béremelést teljes egészében elvitte az infláció. Rosszabbul keresnek, kevesebbet tudnak vásárolni a közalkalmazottak, az állami dolgozók, mint egy éve – mondta az LMP képviselője.

„Az infláció egyértelműen nem Orbán Viktor hibája, hiszen egy világjelenség” – fogalmazott Ungár. A kérdés azonban szerinte az, hogy a kormány tud-e megoldást találni a problémára. Megjegyezte, ismét bekerült a kormányba Lázár János, aki korábban arról beszélt: 300 ezerrel csökkenteni kell a közszolgáltatásban dolgozók számát, és az államnak a közfoglalkoztatottakon kell spórolnia.

Az infláció pozitív hatása, hogy nő az állam bevétele, ami az LMP-s képviselő szerint megengedné, hogy legalább inflációkövetővé tegyék a közalkalmazotti béreket. Legalább az nem fordulhatna elő szerinte, hogy egy idősotthonban dolgozó, egy tűzoltó vagy egy tanár kevesebbet tud ma vásárolni, mint egy évvel ezelőtt. Azért ilyen a bérhelyzetük – mondta Ungár –, mert a kormánynak az elmúlt 12 évben sok minden más fontosabb volt, mint a közalkalmazottak bérhelyzete.

Ungár Péter napirend előtti felszólalására a kormány részéről Rétvári Bence államtitkár válaszolt. Azt mondta, a világ minden országában az árak nagyobb mértékben emelkednek, mint korábban, de Magyarországon az árstop miatt kevésbé. Szerinte az ellenzék a választási kampányban azt „harsogta”, hogy a piaci árakat rá kellene szabadítani az emberekre, és ha így tettek volna, még kevesebbet tudnának tankolni, vásárolni az emberek – reagált Ungár felvetésére, miszerint hogy van az, hogy „egy idősgondozó kevesebb dolgot tud vásárolni most mint egy éve”. Rétvári ezután arról beszélt, a Fidesz-kormány minden ágazatban béremelést hajtott végre, míg a baloldal bért csökkentett válság idején. Rétvári szerint még sokkal rosszabb lenne az Ungár által említett embereknek, ha a baloldali javaslatok valósultak volna meg.

A két párt az ATV megkeresésére azt írta, jelen lesznek a délutáni szavazáson, a Momentum még hozzátette azt is, hogy nem fogják megszavazni Orbán Viktort

„Nemmel szavazunk, hiszen becsületesebb és felelősebb kormányt szeretnénk a nemzet élén látni, mint amit Orbán Viktor kínál” – indokolta a döntésüket Fekete-Győr András frakcióvezető később Facebookon.

Azt is írta, a Momentum-frakció nem fog kivonulni az ülésteremből – mint tették az alakuló ülésen az eskütétel után –, mert az szerinte egy kivételes eszköz, amivel azt fejezik ki, hogy „a hatalom már a szavazás tényével is normákat rúg fel, és e magatartásnak kell hátat fordítani”.

„Tetszik vagy sem, önmagában a miniszterelnök személyéről, terveiről szavazni teljesen megszokott dolog. Magyarországnak mindig is ilyen módon lett kormánya az elmúlt évtizedekben – fogalmazott Fekete-Győr a bejegyzésben. – Ha most kivonulunk, akkor minden következő szavazásnál is föltehető a kérdés, hogy miért maradtunk bent. Sajnos lehet olyan alkalom, amikor az egyetlen helyes döntés távol maradni a szavazástól – de az lesz a kivétel, és a szavazás, a vita, a kemény csaták és értelmes javaslatok a fő szabály a frakciónk munkájában.”

A Fidesz-KDNP negyedik kétharmados választási győzelem után pár héttel, április 29-én kérte fel Áder János köztársasági elnök Orbán Viktort a kormányalakításra. A Fidesz listavezetője nem sokat teketóriázott, múlt pénteken már be is jelentette az új kormány névsorát. Tizennégy miniszter kap helyet Orbán ötödik kormányában:

• Semjén Zsolt, a KDNP elnöke általános miniszterelnök-helyettesként nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszter lesz,
• az Agrárminisztériumot Nagy István,
• a Belügyminisztériumot Pintér Sándor,
• az Építési és Beruházási Minisztériumot Lázár János,
• a Honvédelmi Minisztériumot Szalay-Bobrovniczky Kristóf,
• az Igazságügyi Minisztériumot Varga Judit,
• a Kulturális és Innovációs Minisztériumot Csák János,
• a Külgazdasági és Külügyminisztériumot Szijjártó Péter,
• a Miniszterelnöki Kabinetirodát Rogán Antal,
• a Miniszterelnökséget Gulyás Gergely,
• a Pénzügyminisztériumot Varga Mihály,
• a Technológiai és Ipari Minisztériumot Palkovics László vezetheti,
• Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszterként,
• Navracsics Tibor pedig területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszterként dolgozhat a következő négy évben.

A parlament honlapján olvasható napirendi javaslat szerint az ülés napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd az azonnali kérdések és válaszok órájával folytatódik az ülésnap.

A miniszterelnök-választást előreláthatólag délután fél háromkor tartják, a döntéshez a 199 országgyűlési képviselő több mint felének igen szavazata szükséges. A kormányfő a megválasztásával hivatalba lép, az eskütétel után beszédet mond a parlamentben. A múlt héten leköszönt Áder János köztársasági elnök az Országgyűlés május 2-i, alakuló ülésén javasolta, hogy a parlament Orbán Viktort válassza újra miniszterelnöknek.

Az Országgyűlés hétfői napirendje szerint a miniszterelnök-választás után várhatóan interpellációk és kérdések hangzanak el, majd a Karácsony Gergely főpolgármester által kezdeményezett két népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája. A Párbeszéd politikusa a Fudan egyetemről és az álláskeresési járadék időtartamának meghosszabbításáról kezdeményezett referendumot még tavaly júliusban.