Papíron egész tiszta a levegő Romániában, valójában azonban hiányosak a mérések

Az eleve hiányos országos mérőállomás-hálózat legalább egyharmada nem szolgáltat megfelelő adatokat, és sokszor épp a toxikus szintet mérő állomások maradnak ki a jelentésből, derült ki a Context.ro elemzéséből. Ráadásul az uniós tagállamoknak – így Romániának is – 2026. december 11-éig kellene átültetniük a hazai jogrendbe a levegő minőségéről szóló 2024-ben elfogadott uniós irányelvet. Ez azt jelenti, hogy azok a települések, ahol a légszennyezettség most a megengedett határértékeken belül mozog, a 2030-tól életbe lépő szigorítás után már nem biztos, hogy megfelelnének az előírásoknak.

2023-ban Romániában több mint 20 ezerre becsülik a légszennyezettség okozta betegségekben elhunytak számát a State of Global Air adatai szerint. Bár az utóbbi tíz évben minden szennyező esetében enyhülést mértek az országban, és világviszonylatban az átlagosnál alacsonyabb a romániai légszennyezettség, európai viszonylatban már nem állunk olyan jól: a rossz minőségű levegő miatt bekövetkezett halálesetből 54 jut minden 100 ezer lakosra, míg az Európai Unióban átlagosan csak 21.

Mi változik az új irányelvvel?

Az új európai irányelv szigorúbb levegőminőségi előírásokat határoz meg 2030-tól 13 szennyező anyag, köztük a finom szálló por (PM2.5), a szálló por (PM10), a nitrogén-dioxid és az ózon tekintetében. A PM2.5 és a PM10 esetében például kb. felére csökken a megengedett éves átlagérték és azt is korlátozzák, hogy a napi határértéket évente hány alkalommal szabad átlépni. Eszerint a jelenlegi 25 µg/m³ helyett csak 10 µg/m³ lesz a PM2.5-koncentráció megengedett éves átlagértéke, és 24 óra alatt nem haladhatja meg a 25 µg/m³-t, csak évi legfeljebb 18 alkalommal. Ez egyébként még mindig magasabb szint, mint amennyit az Egészségügyi Világszervezet elfogadhatónak tart.

Emellett a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a polgárok jogosultak legyenek kártérítést kérni és kapni, ha a törvényben rögzített szabályok szándékos vagy gondatlan megsértése miatt egészségkárosodást szenvedtek.

Fontos változtatás továbbá, hogy a levegőminőség ellenőrzését és kezelését regionális szinten kell majd megszervezni. Az új irányelv előírja ugyanakkor a riasztási küszöbérték és a tájékoztatási küszöbérték bevezetését a kén-dioxid, a nitrogén-dioxid, a szálló por (PM10 és PM2.5), valamint az ózon esetében.

Perre már volt példa Romániában: Craiova Bariera Vâlcii lakónegyedének majdnem 200 lakója a Bankwatch Egyesület támogatásával beperelte a hatóságokat a CET II Craiova hőerőmű okozta szennyezés miatt, emlékeztet a Context.ro. Bár a hivatalos mérőállomások nem regisztráltak problémás értékeket, a Bankwatch saját eszközei 2026 márciusában és áprilisában azt mutatták ki, hogy az éves szennyezési határértéket jócskán meghaladta a környék levegője. A Bankwatch mérései szerint a 10 mikrométernél kisebb átmérőjű szálló por (PM 10) mennyisége a két hónap alatt 28 alkalommal haladta meg a vonatkozó 50 mg/24 órás határértéket, és a szennyezés mértéke több nap a megengedett szint háromszorosára vagy akár ötszörösére emelkedett. A jelenlegi szabályok szerint a megengedett határértéket egy év alatt legfeljebb 35 alkalommal lehet átlépni. Ezzel szemben a Dolj Megyei Környezetvédelmi Ügynökség a Context.ro-nak azt válaszolta, hogy 2024-ben előfordult ugyan, hogy szálló porból (PM10, PM2.5) a megengedettnél többet mértek, 2025-ben és 2026-ban viszont nem regisztráltak határátlépést.

Az energiaügyi minisztérium kezelésében álló craiovai hőerőművet az országos helyreállítási alapból (PNRR) kellett volna korszerűsíteni, de mivel a közbeszerzési eljárásokon nem volt jelentkező, egyelőre nem tudni, hogy ez mikor valósulhat meg. Craiovának emellett nincs meg a törvényben előírt terve a levegő minőségének javítására, a 2020-as javaslatot ugyanis nem hagyta jóvá a helyi tanács. A Dolj megyei Környezetvédelmi Őrség 2024 óta hét alkalommal, közel 400 ezer lejre bírságolta meg a hőerőművet, de ezeket a határozatokat az intézmény bíróságon támadta meg.

Az irányelv átültetéséről egyelőre nincsenek hírek. A környezetvédelmi minisztérium augusztusban még úgy becsülte a Contextnek küldött válaszában, hogy októberben lezárulnak a szükséges intézményközi konzultációk és november-decemberben a parlament elé kerülhet a tervezet. A tervezetet eddig nem bocsátották közvitára.

A minisztérium a lap szerint azt is közölte, hogy egyelőre nem elemezték, hogy melyek azok a települések, amelyek nem felelnek meg az új irányelv határértékeinek.

Bár sokat költöttek rá, akadozik a levegőminőség országos mérése

A működő mérőállomásokat az országos környezetvédelmi hatóság (ANMAP) kezeli. A Context kérdésére a hatóság azt közölte, hogy az irányelv hazai jogrendbe való átültetése és az előírt új határértékek betartása független a jelenlegi mérőállomás-hálózattól. Az európai szabályzat ugyanakkor több mérőállomás beüzemelését követeli meg. Az ANMAP válaszából az is kiderült, hogy egyelőre nem mérték fel, hogy hogyan kellene fejleszteni a jelenlegi hálózatot ahhoz, hogy megfeleljen az új irányelvnek.

A jelenlegi mérőállomásokból egyrészt kevés van, másrészt nem mindig működnek megfelelően, figyelmeztetett Oana Neneciu, a fenntartható fejlődéssel foglalkozó bukaresti Ecopolis vezetője. Szerinte vannak olyan települések, ahol mindössze egyetlen mérőállomás adatait gyűjtik, ha pedig az néha nem működik, akkor hiányos mérések alapján vonnak le következtetéseket. A hálózat hiányosságaira hívta fel a figyelmet Mihai Stoica, a 2Celsius klímaügyekre szakosodott civil szervezet ügyvezető igazgatója is. Mint kiemelte, nincs elég adat ahhoz, hogy a kiszámolt éves átlag hitelesnek minősüljön, és a hálózat alulméretezett, olyan helyeken nem regisztrál adatokat, ahol bizonyítottan van légszennyezés, bizonyos mérőállomások pedig nem előírás szerint vannak telepítve.

A Románia területén telepített több mint száz mérőállomás adatait a calitateaer.ro honlapon elvileg élőben lehet követni, a regisztrált mérőállomások jó része viszont adathiányra hivatkozva nem mutat semmit, a működő állomások pedig nem egységesek, van, amelyik több, van, amelyik kevesebb paramétert mutat. Erre hívta fel a figyelmet korábban Réti Kinga környezetvédelmi szakember, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Környezettudományi és Környezetmérnöki karának dékánhelyettese, aki a Transtelexnek arról beszélt, hogy a mérőállomások különböznek aszerint is, hogy városi (közlekedésből származó) vagy ipari szennyezők mérésére alakították ki ezeket. A városi mérőállomások közül nem mindenik méri a PM2,5-t, holott ezek a részecskék jelentik a legnagyobb veszélyt az emberi szervezetre és az ökoszisztémára, hívta fel a figyelmet a szakember.

A Context.ro a környezetvédelmi minisztérium válaszai alapján azt írja, hogy a mérőállomások ellenőrzését és karbantartását is ugyanaz a cég végzi, az az Orion Europe, amely egyben a készülékek beszállítója is. A lap szerint a környezetvédelmi minisztérium 2015-től kezdődően több mint 288 millió lejt fizetett ki az országos mérőállomás-hálózat javítására, karbantartására, a hozzávaló fogyócikkek beszerzésére, illetve a levegő minőségét érintő tanulmányokra és jelentésekre, a közbeszerzések visszatérő nyertese pedig épp az Orion Europe. A cég emellett az utóbbi tíz évben több mint 750000 lej értékben adott el fogyócikkeket és szolgáltatásokat a megyei környezetvédelmi ügynökségeknek az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (SEAP) szereplő adatok szerint.

A látszólag jelentős ellenőrzés és karbantartás ellenére a mérőállomások legalább egyharmada nem szolgáltat az előírásoknak megfelelő adatokat. A Context.ro a környezetvédelmi ügynökség adatai alapján olyan mérőállomásokat is azonosított, amelyek nem működtek megfelelően, mégis használták az adataikat az éves jelentésben, és olyanokat is, amelyeket nem megfelelő működésre hivatkozva kizártak az adatgyűjtésből, majd a hiányos adatok alapján az éves jelentésben megállapították, hogy nem regisztráltak határátlépést.

A cikk külön vizsgálja a rendkívül rákkeltő benzol (C6H6) esetét, amelynek az Egészségügyi Világszervezet (WHO) álláspontja szerint a nincs olyan minimális expozíciós szintje, amely biztonságosnak tekinthető az emberi egészségre. A hivatalos jelentés szerint 2025-ben egyetlen mérőállomásnál sem regisztráltak a megengedettnél magasabb benzolértéket, csakhogy, amint a Context rámutat, csak 84 mérőállomást vettek figyelembe, 20-at pedig kizártak. A külön igényelt adatokból látszik, hogy voltak olyan mérőállomások, amelyek 2025-ben többször a megengedettnél nagyobb benzolértéket mutattak ki.

A környezetvédelmi ügynökség magyarázata szerint a mérőállomásokat akkor minősítik működőképesnek és veszik figyelembe a jelentés elkészítésénél, ha az adataik 84,5 százaléka értékelhető.

Az utóbbi tíz évben egyre nagyobb probléma az a szennyezés, amit a lakások fűtése okoz

A cikk ismerteti azt az októberben megjelent tanulmányt is, amelyet többek között Luminița Mărmureanu, az Országos Földfizikai Intézet kutatója jegyez. A kutatócsapat a Copernicus Európai Földmegfigyelési Program adatait használva elemezte bizonyos légszennyezők – a PM2,5, a PM10, a talaj menti ózon és a nitrogén-dioxid (NO2) – alakulását Romániában 2013 és 2024 között.

Az elemzésből kitűnik, hogy az olyan hagyományosan szennyezett városok környékén, mint amilyen Craiova, Târgu Jiu vagy Galac, a jelzett évtizedben javult a légminőség, valószínűleg a lignittüzelésű erőművek és az acélipar termelésének csökkenése miatt. Ez a kutatók szerint bizonyítja a dekarbonizációs politikák jótékony közegészségügyi hatását, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy nincs mögötte olyan koherens országos stratégia, ami a levegőminőség javítását célozná.

A tanulmány szerint tíz év alatt Erdély északnyugati régiójában, Kolozs, Szilágy, Fehér és Maros megyében, illetve a Bukarest-Giurgiu tengelyen, valamint Iași, Roman és Bákó között látszik jelentős szennyezettség-növekedés, amit a lakások fűtése okoz. Mărmureanu szerint a legfontosabb következtetés, amit a hatóságoknak is figyelembe kellene venniük, az az, hogy a légszennyezés nem áll meg a megyehatárnál, ezért összehangolt, regionális vagy országos intézkedésre lenne szükség.