Akár 25 kilométerre is feljuthat a Fekete-tenger sós vize a Duna-deltában és ez nem tenne jót az élővilágnak

A Duna rendkívül alacsony vízhozama miatt a Fekete-tenger sós vize a Szent György-ágon mélyen bejuthat a Duna-deltába, írja a Mediafax. Ez többek között azért jelenthet problémát, mert a sós víz megváltoztathatja a folyóág és a deltai tavak vízminőségét, terhelheti az élővilágot, szélsőséges esetben pedig az ivóvízellátást is befolyásolhatja.

A torkolat közelében első látásra nem feltétlenül a vízszint csökkenése a legnagyobb gond, mert a Fekete-tenger vízszintje részben megtartja a folyó szintjét. A kockázat inkább abban rejlik, hogy a Duna sodrása gyengül, és ilyenkor a folyó kevésbé tudja visszaszorítani a tengervizet, a sós víz pedig a meder mélyebb részeiben elindulhat a delta belseje felé.

A Duna-delta élővilágát a folyamatos édesvíz-utánpótlás tartja egyensúlyban, és ha kevesebb friss víz érkezik a csatornákba és a tavakba, lassul a vízcsere, a víz könnyebben felmelegszik, oxigénben szegényebbé válhat, és kedvezőbb feltételek alakulhatnak ki az algák, illetve vízinövények túlzott elszaporodásához. Ez a folyamat rontja a vízminőséget, és megterhelheti a halak, kagylók, rákok és más vízi élőlények élőhelyét, írja a Mediafax.

A sós víz bizonyos körülmények között akár 20-25 kilométerre is eljuthat a delta belsejében, főként a Szent György-ág medrének mélyebb részeiben. Mivel a tengervíz sűrűbb az édesvíznél, a meder alján halad előre, míg a könnyebb édesvíz fölötte marad. Ezt a jelenséget nevezik a szakemberek sós vízéknek.

Az ivóvízellátás szempontjából az a legfontosabb kérdés, hogy a kialakult sós vízék eléri-e a vízkivételi pontok környékét. Ha a lakossági ellátásra használt vízbe tengervíz keveredik, a víz szikes, sós ízűvé válhat, és kezelésre vagy ideiglenes ellátási megoldásokra lehet szükség.

Az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) adatai szerint augusztus közepén a Duna vízhozama Báziásnál 1300 köbméter volt másodpercenként. Ez messze elmarad az augusztusi sokéves átlagtól, amely 3900 köbméter másodpercenként.

A Szent György-ág alsó szakaszán, a Tulcea megyei Sfântu Gheorghe térségében például a vízszintet erősen befolyásolja a Fekete-tenger közelsége, ezért a hajózás feltételei nem romlanak olyan látványosan, mint a folyó felsőbb szakaszain, azonban a vízszint viszonylagos stabilitása nem jelenti azt, hogy a folyó természetes ereje is változatlan maradt.

Alfred Vespremeanu-Stroe földrajz- és óceánográfia-professzor, a Bukaresti Egyetem oktatója és a Tulcea megyei Sfântu Gheorghe Tengeri és Folyami Kutatóállomás koordinátora a Radio România Constanțának azt mondta, korábban előfordult, hogy a sós vízéket 20-25 kilométerrel a torkolat fölött is kimutatták. A jelenség akkor erősödik fel, amikor a Duna sodrása túl gyenge ahhoz, hogy a tengervizet a nyílt tenger felé nyomja.

A Duna vízhozama a csernavodai atomerőmű újraindítása, illetve az ország energetikai válsága miatt is fontos. Románia utolsó működő atomreaktorát le kellett állítani, akkor azt mondták, hogy minimum két hétig zárva lesz.