Hatályon kívül helyezték a méhgyilkos szerek engedélyezését a romániai mezőgazdaságban

A Kolozsvári Táblabíróság hatályon kívül helyezte a mezőgazdasági minisztérium méhgyilkos szerek, neonikotinoidok használatát engedélyező rendeleteit – írja az Euractiv portál. Az ítélet nem jogerős, 15 napon belül lehetőség van fellebbezni ellene, de a pert indító szervezetek szerint a döntés így is jelentős győzelmet jelent a méhészek, a gazdák és a civil társadalom számára.

A vetőmagok csávázására használt neonikotinoidokról már rég tudni lehet, hogy súlyosan veszélyeztetik a házi méheket, illetve a vadon élő beporzó rovarokat. Az EU ezért már több mint egy évtizede korlátozni kezdte a használatukat, 2018 óta pedig teljesen betiltotta azokat, de a romániai nagybani termelők érdekeit követve a román kormány évről évre elintézi a brüsszeli hatóságoknál, hogy kivételt tegyenek.

Az engedélyeket bíróságon megtámadó, a gazdálkodókat összefogó EcoRuralis és a méhészeket tömörítő Romapis szerint a mezőgazdasági minisztérium 2014 és 2025 között nem kevesebb, mint 57 ilyen ideiglenes rendeletet adott ki, amelyben neonikotinoidok használatát engedélyezték a gabona-, kukorica és napraforgó-termesztésben. A döntésével a bíróság elutasította a minisztérium és az ügyhöz csatlakozó mezőgazdasági termelői szervezetek által felhozott összes kifogását, és elrendelte az engedélyek (16895/05.12.2024., 16896/05.12.2024. és 16897/05.12.2024. számú) megsemmisítését.

„A döntéssel a román igazságszolgáltatás véget vetett a mezőgazdasági minisztérium által elkövetett 12 éven át tartó visszaéléseknek, és megakadályozta a tiltott növényvédő szerek használatát 3 millió hektár szántóföldön” – írta a döntésre reagáló közös közleményében az EcoRuralis és a Romapis. Szerintük a minisztérium 12 éven át visszaélt a jogszabályokkal, amikor a 2014 és 2025 közötti időszakban évente, nyilvános közvita nélkül adott ki sürgősségi engedélyeket. Megjegyzik, a romániai szántóföldek nagyjából harmadán, 8,3 millió hektárnyi területből 3 millión tervezték neonikotinoidok használatát.

A közlemény szerint a minisztérium a per során azt állította, hogy „az EU-ban betiltott növényvédő szerek használata stratégiai fontosságú Románia számára”.

Az EcoRuralis és a Romapis 2024 decemberében kérte az engedélyek visszavonását a minisztériumtól, és mivel az érdemben nem reagált a megkeresésükre, úgy döntöttek, hogy a bíróságra viszik az ügyet. A táblabíróság február 25-i döntésével pedig megsemmisítette az engedélyeket, amelyek egyébként közben már le is jártak.

„Ezzel a perrel valami nálunk nagyobb dologhoz próbáltunk hozzájárulni, ahhoz, hogy mindenkinek joga van a tiszta élelmiszerhez, az egészséges környezethez és az életet tisztelő mezőgazdasághoz” – idézik közleményében az EcoRuralis elnökét, Ramona Duminicioiut.

„A méhészek évek óta vívnak sokszor magányos harcot a növényvédő szerek ellen, első kézből látva ezeknek az anyagoknak a méhekre és a természetes egyensúlyra gyakorolt ​​hatását. Az a tény, hogy a gazdák csatlakoztak hozzánk, és hogy együtt cselekedtünk, erős jele annak, hogy a szolidaritás megváltoztathatja a dolgokat” idézik Constantin Dobrescut, a Romapis alelnökét, aki szerint beporzók nem csupán egy érdekcsoport, ők a mezőgazdaság és az élet alapjai. Nélkülük nincs fenntartható mezőgazdasági termelés, nincs biológiai sokféleség.

Az ügy hátteréhez az is hozzátartozik, hogy az Európai Bizottság 2025. október 8-án kötelezettségszegési eljárást indított Románia ellen a neonikotinoidok használata miatt, mert minisztérium újabb mentességeket helyezett kilátásba. A bírósági döntés előtt néhány nappal aztán, Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának ülésén a román fél hivatalosan arról tájékoztatta a bizottságot, hogy nem adnak több engedélyt.

A házi méheket és a vadon élő beporzó rovarokat pusztító neonikotinoidok használatának problémájáról már korábban írtunk. Az EU-s jog szerint ezek a szerek csakis akkor használhatók, ha egy növénykultúrát semmilyen más módszerrel nem lehet megmenteni a pusztulástól, de a román nagybani termelők lényegében korlátozás nélkül alkalmazhatták őket. A képlet viszonylag egyszerű volt számukra: a román kormány azt állította, hogy nincs más alternatíva, ha nem használhatják ezeket a szereket, nem lesz termés. Az EU illetékes hatóságai pedig sokáig „jóhiszeműen” álltak hozzá a kéréshez, és nem ellenőrizték, hogy valóban igaz-e, amit a kérelmező állít, és simán rábólintanak. 2017-ben három uniós civil szervezet a Romapis közösen készített egy jelentést, melyben rámutattak, hogy Románia „EU-bajnok” az átmeneti mentesség, azaz az úgynevezett derogációk kicsikarásában.