Az év veszélyeztetett faja lett a parlagi sas

A parlagi sast választották 2026-ban az év veszélyeztetett fajának. A döntéssel egy ikonikus ragadozómadárra hívják fel a figyelmet, és arra, hogy milyen törékeny állapotban van még mindig ez a faj Erdélyben és Románia egész területén. A programot a Milvus Csoport hívta életre, azzal a céllal, hogy évről évre egy kiemelten veszélyeztetett faj védelmére összpontosítsa szakmai és közösségi erőforrásait.

A kezdeményezés három pilléren nyugszik:

• gyakorlati természetvédelem, például élőhely-rehabilitáció, fészkelőhelyek biztosítása és monitorozás;
• ismeretterjesztés és tudatosítás, hogy a tudományos eredmények eljussanak a szélesebb közönséghez is;
• közösségi részvétel, önkéntes munka, adományozás és az üzenet továbbadása révén.

2025-ben a szalakóta állt a program középpontjában, 2026-ban pedig a fókusz a parlagi sasra helyeződik át.

A fokozottan védett ragadozómadár Erdélyben csak szórványosan fordul elő, megfigyelései leginkább a román–magyar határ mentén gyakoribbak. Megjelenését a sötétbarna tollazat, a fejen kissé világosabb árnyalat és a vállakon látható, jellegzetes világos foltok teszik felismerhetővé. Testhossza 72–84 centiméter, szárnyfesztávolsága elérheti a 215 centimétert is. Élőhelyeihez mozaikos táj, erdőfoltokkal tarkított mezőgazdasági területek és megfelelő táplálékbázis szükséges.

Állománya azonban rendkívül sérülékeny. A faj terjedését és fennmaradását több tényező akadályozza: az élőhelyek átalakulása, a magányos fák és facsoportok eltűnése, a zsákmányállatok – például mezei nyúl, fácán, fogoly – drasztikus csökkenése, valamint az illegális mérgezések.

A parlagi sas romániai történetében 2016 jelentett fordulópontot, amikor a Milvus Csoport szakemberei egy sikeresen költő párt találtak a román–magyar határ közelében, mintegy 15 évnyi szünet után. Ugyanebben az évben két bánsági fiókát gyűrűztek meg, közülük az egyik – Bandi – műholdas jeladót is kapott.

A jeladó segítségével a kutatók pontos képet kaptak arról, merre mozognak a fiatal parlagi sasok a kirepülés után. A projekt egy nemzetközi LIFE program része volt, amely a kerecsensólyom és a parlagi sas populációinak megerősítését célozta a Kárpát-medencében.

A 2016-os megfigyelések idején a szakemberek óvatos optimizmussal beszéltek a parlagi sas jövőjéről. Akkor úgy látták, hogy bár hosszabb távon lassú állománynövekedés elképzelhető, a költő párok száma Nyugat-Romániában várhatóan nem haladja majd meg a tízet. Már akkor is egyértelmű volt, hogy a faj legnagyobb veszélyeztető tényezője az emberi tevékenység. Különösen súlyos problémát jelentettek az illegális mérgezések: több esetben mutatták ki a betiltott, rendkívül toxikus karbofurán jelenlétét, amely válogatás nélkül pusztítja a vadon élő állatokat. Nagyszalontán például 34 mérgezett madár tetemét találták meg, köztük két parlagi sasét is – alig néhány évvel azután, hogy a faj 45 év elteltével újra költésbe kezdett Romániában.

2024-ben a romániai állományt mindössze öt költő párra becsülték. Akkor történt, hogy Arad megyében egy súlyosan sérült példányt találtak, a szárnycsonttörést szenvedett madár több beavatkozáson és hosszan tartó kezelésen esett át, a Milvus Csoport szakembereinek köszönhetően azonban a rehabilitáció sikeres volt, és a madár visszanyerte repülőképességét.

Az, hogy 2026-ban ez a faj lett az év veszélyeztetett madara, arra hívja fel a figyelmet, hogy fennmaradása továbbra is célzott természetvédelmi beavatkozásokat igényel. A Milvus Csoport tájékoztatása szerint a parlagi sas visszatérése csak következetes szakmai munka, hosszú távú tervezés és stabil finanszírozás mellett képzelhető el. Ennek érdekében a szervezet 2026-ban a faj védelmére fókuszáló szakmai programokat indít, amelyhez nyilvános adománygyűjtést is kapcsol.

A befolyt összegeket a tervek szerint monitoringtevékenységre, élőhely-védelmi beavatkozásokra, valamint a faj megőrzését szolgáló gyakorlati természetvédelmi munkára fordítják.