A WWF vitatja az erdőleltárban szereplő 500 ezer hektáros területnövekedést

Gyorsabban nő a romániai erdők területe, mint az európai átlag, derült ki azokból az adatokból, amelyet az Országos Erdőleltár (IFN) tett közzé, a legfrissebb, III. ciklusára vonatkozó számokat ismertetve. Ezek alapján Románia erdői az elmúlt évtizedben jelentősen gyarapodtak: az erdők, az erdővegetáció és a fás területek együtt mintegy 500 ezer hektárral nőttek, és az éves összes növekmény elérte az 59 millió köbmétert. A hivatalos adatok szerint a kitermelés a teljes növekmény 44 százalékát éri el, ami jóval az európai átlag alatt van. A jelentés egyértelműen pozitív képet festett a romániai erdők állapotáról, kiemelve a magas élőfakészletet és a növekvő átlagos fatömeget.

Most nézzük meg, hogyan értékeli ugyanazt az eredménysort a WWF Románia. A környezetvédő szervezet az adatok alapján megerősíti, hogy az ország erdőterülete bővült, de jóval óvatosabban fogalmaz a növekedés nagyságáról. Szerintük az erdőterület a három IFN-ciklus között 200 ezer hektárral nőtt, főként amiatt, mert nagyon sok legelőt, amit eddig az állattartók használtak, most már benőtt a fás növényzet.

Ez eltér a korábban ismertetett értelmezéstől, amely a teljes, fás növényzettel borított területre hivatkozva kb. 500 ezer hektáros gyarapodást jelzett. A WWF csak a szigorúan erdőnek minősített területet veszi figyelembe, ezért kisebb a szám.

Ami a fatömeget illeti, a WWF szerint valóban erős a növekedés, ám nem egészen úgy, ahogy a hivatalos kommunikáció sugallja. A számok azt mutatják, hogy az elmúlt tíz évben hektáronként 25,6 köbméterrel nőtt a fatömeg, és elérte a 347,5 köbmétert hektáronként. Ez továbbra is az egyik legmagasabb érték Európában. A WWF azonban hozzáteszi: ez nem egy hirtelen fellendülés, hanem egy régebb óta tartó folyamat eredménye. A magas készletszintet egyrészt a felhagyott területek természetes benövése, másrészt az magyarázza, hogy Romániában a kitermelés jóval alacsonyabb arányt ér el, mint az éves növekmény. Sok fa tehát egyszerűen bent marad az erdőben.

A szervezet egyik fő üzenete az is, hogy jelentősen visszaesett az úgynevezett „eltűnt faanyag” mennyisége. Ez a különbséget jelenti a terepen mérhető és a papíron bejelentett kitermelés között. A WWF szerint ez a mutató a korábbi évi 20 millió köbméterről 8 millióra csökkent, ami látványos javulás.

Ez a téma a korábbi cikkben nem szerepelt külön. Ott inkább arra került a hangsúly, hogy az éves kitermelés – az IFN szerint átlagosan 28 millió köbméter – jóval kisebb, mint amit az erdők évente növesztenek. A hivatalos magyarázat szerint ez a visszaesés részben a szigorúbb szabályozásoknak köszönhető.

A WWF ugyanakkor óvatosságra int: az eltűnt faanyag csökkenése nem jelenti automatikusan azt, hogy az illegális kitermelések aránya pontosan ennyivel esett vissza. A szervezet szerint a különbség egy része módszertani okokra vezethető vissza – például arra, hogy a terepi mérés és az engedélyezési rendszer nem ugyanarra szolgál, és nem ugyanazzal a pontossággal dolgozik. Ezzel azt üzeni: a javulás valószínű, de az adatok értelmezésében marad bizonytalanság.

Abban nincs vita, hogy az elmúlt évek intézkedései fontos szerepet játszottak a javuló trendben. A WWF szerint a digitális nyomonkövetési rendszerek bevezetése (SUMAL, Inspectorul Pădurii), a megerősített hatósági ellenőrzés, a szigorúbb büntetések, több intézmény bevonása és a tűzifa kedvezményes áfája mind hozzájárultak ahhoz, hogy az illegális fakitermelés visszaszoruljon.

A WWF ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a jelenlegi számok önmagukban nem adnak teljes képet. A szervezet azt kéri, hogy az IFN teljes adatbázisát – a módszertannal együtt – hozzák nyilvánosságra. Magyarázatuk egyszerű: csak így lehet megérteni, honnan származnak a különbségek a különböző adatsorok között, és mire lehet támaszkodni az új erdészeti szabályok kialakításakor.