Új bányaprojektek készülnek Hunyad megyében, az arany- és rézércre mozdultak rá a befektetők

Hunyad megyében bezárnak az utolsó szénbányák, de a térség nem marad bányászat nélkül. A hagyományos kitermelés leállása után újra felpörgött az érdeklődés a nemesfém- és rézérctelepek iránt. A Greenpeace jelentése szerint Csertésen, Rovinán és több más érctartalmú területen kezdtek előkészíteni olyan bányászati projekteket, ahol külföldi befektetők indítanának ipari méretű bányászatot. A szervezet szerint ezek a beruházások a következő évtized legnagyobb ökológiai konfliktusai közé tartozhatnak Erdélyben.

A Csertésre tervezett kitermelés éveken át jogviták tárgya volt. A korábbi projekt cianidos technológiára épült, és 63 tonna arany, illetve 375 tonna ezüst kinyerését célozta. A licenc 2025 januárjában lejárt, a Deva Gold beperelte az államot, az anyavállalat pedig kiszállt. A többségi részt most a Varvara Development Group birtokolja, amely cianidmentes technológiát ígér és 250 hektárra szűkítené a fejtést. A beruházás értéke elérheti az egymilliárd eurót.

Néhány kilométerrel arrébb, Rovinán a kanadai Euro Sun készül megnyitni az ország legnagyobb rézprojektjét. A vállalat 17 év alatt 42 tonna aranyat és 200 ezer tonna rezet termelne ki, a teljes készlet ennél jóval nagyobb. A projektet az Európai Bizottság 2025-ben stratégiai beruházássá nyilvánította a kritikus nyersanyagok biztosítása miatt. A környezetvédők szerint ez olyan ipari beavatkozás lenne az Erdélyi-érchegységben, amelynek a természetes élőhelyek hosszú távú károsodása lehet a következménye.

A Zsil-völgyében közben véget ér egy iparág. A Lónya és a Lupény rövidesen bezár, a Vulkán és a Livezény várhatóan négy évig működik még. A megye iparszerkezete ezzel gyökeresen átalakul. A kérdés az, hogy a szén eltűnése helyére milyen típusú bányászat lép, és milyen környezeti terheléssel.

A Greenpeace szerint a Hunyad megyére nehezedő nyomás az elkövetkező években tovább nő, mert az uniós nyersanyagigény és a befektetői érdeklődés egyszerre erősödik. A kitermelők gazdasági érvekre hivatkoznak, a környezetvédők viszont azt mondják: ha ezek a projektek egyszer elindulnak, a táj már nem nyerheti vissza eredeti állapotát.