Újabb beszakadások voltak a parajdi bányánál, és már a hódok is pusztulnak, nemcsak a halak

Csütörtök hajnalban ismét beszakadások történtek a parajdi sóbánya környékén, a veszélyzónában – jelentette be a Hargita megyei prefektus egy helyszíni sajtótájékoztatón. Az újabb omlások nyomán sólé ömlött a Korond-patakba, miközben két helyen is édesvíz tört be a felszín alá, ami tovább növelte a patak sótartalmát. A következmények súlyosak: teljesen kipusztult a halállomány a Kis-Küküllőn, és a hatóságok szerint egyre több elhullott hódot is találnak a folyó mentén. Közben több településen nincs vezetékes víz, és a vízszennyezés már elérte a Marost is.

Bár a patak vízelterelését célzó munkálatok a tervek szerint haladnak, az újabb sókilökődések miatt a helyzet változatlanul súlyos. Az előkészületek során már három munkaponton dolgoznak, készülnek a töltések, és a csővezetékek betonbakos rögzítéséhez szükséges egyeztetések is zajlanak – mivel ezek egy része magánterületen történik.

A sóval terhelt víz mostanra eljutott a Marosba is, sőt csütörtökön Arad megyében, Soborsint térségében is kimutatták a sószennyezést – közölte Ervin Luci, az országos vízügyi hatóság igazgatóhelyettese. A magyar hatóságokat naponta kétszer tájékoztatják a romániai mérésekről. A vízügy a Hidroelectricával együttműködve újabb víztározókat nyit meg a hígítás érdekében, hogy a szennyezés minél kisebb mértékben érje el Magyarország területét.

A Maros megyei prefektusi hivatal szerint a Kis-Küküllő teljes halállománya elpusztult. Bár a víz kezd áttisztulni, a meder alján jól láthatók az iszap által részben betakart tetemek. A vízfelszínen nincsenek elhullott halak, de a folyó gyakorlatilag „haldoklik” – állítják a szakértők. A természetes regenerációra legfeljebb a Kis-Küküllő felső mellékfolyóiban van esély, főként Erdőszentgyörgy fölött, de csak akkor, ha a szennyezés teljesen megszűnik. Június 14-én mintegy 200 kilogramm halat telepítettek ezekbe a mellékágakba, azóta megfigyelés alatt tartják őket.

A Maros Vízügyi Igazgatóság négy ponton, naponta kétszer méri a Kis-Küküllő vízminőségét. Csütörtök reggel 6 órakor Dicsőszentmártonnál 1783 mg/l sótartalmat mértek, Gyulakután pedig ennél is magasabbat, 2850 mg/l-t. A dicsőszentmártoni víztisztító állomás továbbra sem működik, így a városban és több környező községben – például Ádámoson, Szászbogácson és Vámosgálfalván – szünetel a vezetékes vízellátás. Az ivóvíz-ellátást jelenleg tartálykocsik biztosítják.

A Maros megyei katasztrófavédelem a Temes, Bukarest-Ilfov, Szilágy, Szeben, Máramaros, Bihar, Brassó, Suceava és Neamț megyei egységek segítségével az elmúlt 24 órában összesen több mint 1,2 millió liter vizet osztott szét – ebből 581 ezer liter ivóvíz, 567 ezer liter háztartási célú víz, és 77 ezer liter állatok itatására szolgált. A vízszolgáltató Aquaserv további 62 ezer liter ivóvizet szállított ki a maroscsapói üzeméből.

Jelenleg 73 ivóvízelosztó pont működik a megyében, számuk folyamatosan változik a lakossági igények függvényében.

A vízügyi hatóság szerint a halállomány visszatelepítésére csak akkor lesz lehetőség, ha a vízminőség tartósan javul. Addig viszont a folyók és a part menti élővilág a túlélés határán egyensúlyoz.