Gátakat építenek a Korond-patakra, hogy csökkentsék a parajdi bányaomlás kockázatát

A parajdi bányakatasztrófa után hazai és külföldi szakértőkből álló bizottság arra jutott, hogy a Korond-patak vízfolyásának lassítása elengedhetetlen a további károk megelőzése érdekében. A megoldás: két kisebb gát építése a patak medrében.

Az egyik gát, amely körülbelül 40 centiméter magas, már szombatra elkészült, a másik pedig vasárnapra lett kész – közölte a Hargita megyei prefektusi hivatal. Ezek célja, hogy lelassítsák a víz áramlását, így csökkentve annak a veszélyét, hogy a gyorsan mozgó víz újabb talajsüllyedéseket vagy beomlásokat idézzen elő a bánya alatti területeken. A nyomás csökkentése és a vízszint stabilizálása segíthet megakadályozni, hogy újabb nagy mennyiségű víz zúduljon be a már meggyengült bányajáratokba.

A szakemberek szerint a víz lelassítása más szempontból is előnyös: csökkentheti a patak alsóbb szakaszainak sótartalmát, mérsékli a zavarosságot, és visszafogja az eróziót is, ami tovább rongálná a környezetet.

A mérések azt mutatják, hogy a sókoncentráció kissé nőtt a közeli bányatárnákban, de a víz hőmérséklete stabil maradt – ez pedig jó hír, mert a hőmérséklet-ingadozás fokozhatná a szerkezeti instabilitást a bányában. Ha a víz hirtelen felmelegedne vagy lehűlne, az megváltoztathatná a sóoldódás mértékét, illetve előidézhetne újabb repedéseket, mozgásokat az alagútrendszerben. A stabil hőmérséklet tehát azt jelzi, hogy a rendszer nem mozdult ki veszélyes egyensúlyából.

A metánkoncentráció is csökken – ez pedig szintén biztató, mert a metán gyúlékony gáz, és jelenléte fokozott robbanásveszélyt jelentene egy ilyen kockázatos helyzetben.

A patak vízhozama Parajdnál és Alsósófalvánál is csökkent, sótartalma pedig – bár továbbra is magas – már nem emelkedik. A szakemberek abban bíznak, hogy a víz sebességét csökkentő gátak ezen is segítenek.

Az evakuálási intézkedések továbbra is érvényben maradnak, legalább húsz napig – hangsúlyozta a prefektusi hivatal.