Crin Antonescu populista kampányüzeneteiben a zöldeket és a civileket támadja

Crin Antonescu, a kormánykoalíció államfőjelöltje egyre határozottabban helyezi kampánya középpontjába az EU-s zöldpolitika bírálatát. Egyik Facebook-bejegyzésében arról beszélt, hogy ő olyan elnök lenne, aki Brüsszelben „világosan kimondja”, hogy nem hagyja honfitársait „hidegben és sötétben ülni csak azért, hogy zöldek legyünk”. A politikus szerint „a zöld és szegény nem opció”, és Románia nem Green Dealt, hanem Smart Dealt akar. Amúgy nem az első alkalom, hogy Antonescu a zöld megállapodást ekézi, mint róla szóló elnökjelöltportrénkban is megírtuk, ez a téma rendszeresen felbukkan a vele készített interjúkban, podcastekben

Antonescu egyúttal azt is bejelentette, hogy támogatja valamennyi jelenleg 70% fölötti készültségi szinten álló vízerőmű befejezését – annak ellenére, hogy ezek közül többet természetvédelmi okokból civil szervezetek támadtak meg bíróságon. A kampány retorikájában ezek az NGO-k „kétes finanszírozásúak” lettek, bár erre vonatkozó konkrét bizonyítékokat nem közölt.

Brüsszel nem akar hideget és sötétséget – de a Green Deal jó céltáblának számít

A Green Deal, amelyet az Európai Bizottság még 2019-ben fogadott el, és amelynek célja a kontinens klímasemlegessé tétele 2050-ig, valóban egyre több politikai támadás célpontja lett, főként a jobboldal részéről. Maga Ursula von der Leyen végül visszakozott és több ponton is finomított az eredeti elképzeléseken, válaszul az agrárszektor tiltakozásaira és az euroszkeptikus politikai erők előretörésére.

Ennek ellenére a Green Deal továbbra sem tartalmaz olyan passzusokat, amelyek előírnák az energiaellátás leépítését, vagy bármiféle „hideget és sötétséget” követelnének az uniós állampolgároktól. Antonescu kijelentése így inkább retorikai eszköz, mint valós kritika: egy olyan, sokszorosan leegyszerűsített álláspont, amely jól rezonálhat a bizonytalanabb szavazók félelmeire.

Ismerős panelek – az RMDSZ-es kampányelemek visszaköszönése

A kampányban felbukkanó retorikai elemek ismerősen csengenek azok számára, akik figyelemmel kísérték az RMDSZ-nek a szuperválasztási évi kampányát és kommunikációját. Az „agresszív zöldpolitika” ellen folytatott küzdelem már az RMDSZ 2024-es EP-kampányának is központi eleme volt. Akkor a párt rendszeresen bírálta az Európai Bizottságot és „mélyzöldekről” beszélt, akik szerinte figyelmen kívül hagyják a helyi közösségek érdekeit.

Nem véletlen a párhuzam: Antonescu kampányának egyik kulcsfigurája Porcsalmi Bálint, az RMDSZ kampánystratégája, aki most az országos politikában is próbára teszi kommunikációs receptjeit. A mostani narratíva – miszerint a zöldpolitika túlzásaitól meg kell védeni a hétköznapi embereket – látványosan illeszkedik ebbe a mintázatba.

Antonescu megjegyzései a „kétes finanszírozású NGO-król” szintén nem újkeletűek. A civil szervezetek delegitimálása szintén a jobboldali-populista retorika egyik visszatérő eleme, amely – például Magyarországon vagy Lengyelországban – már bevett gyakorlat. E narratíva célja egyértelmű: szembeállítani a „nemzeti érdekeket” a „külföldről fizetett aktivistákkal”, így csökkentve a környezetvédelem vagy emberi jogi ügyekben aktív civilek társadalmi támogatottságát.

Crin Antonescu bejelentései nem elszigetelt kijelentések, hanem tudatosan épített kampánystratégia részei. A populista hangvételű, a zöldpolitikát démonizáló üzenetek vélhetően nem csak a román szavazókra céloznak, hanem illeszkednek egy tágabb, európai jobboldali kommunikációs trendbe is. Az RMDSZ retorikai és kampánytechnikái pedig – Porcsalmi Bálinton keresztül – most országos szintre emelve tűnnek fel újra.