A „folyóellenes törvény” ellen tüntettek civilek az alkotmánybíróság épülete előtt

2022. szeptember 13. – 12:37

frissítve

A „folyóellenes törvény” ellen tüntettek civilek az alkotmánybíróság épülete előtt
Fotó: Ilona Andrei / G4Media

Másolás

Vágólapra másolva

„Ne hagyjátok meghalni Ceaușescu elvtárs álmait” – írták a plakátjukra, utalva arra, hogy a vízi erőművek meggondolatlan építése a múlt rendszer súlyos természetpusztító gyakorlatát követné.

Utcai tüntetést szervezett a Decilc civil aktivista közösség ma délelőtt az alkotmánybíróság épülete elé. Az akciójuk célja a figyelemfelkeltés volt, mivel a testület holnap (szeptember 14-én) tárgyalja az általuk „folyóellenes törvénynek” nevezett jogszabályt.

A tüntetők a törvényt támogató politikusok fényképeit erősítették az arcukra, ezzel üzentek többek közel Marcel Ciolacu PSD-elnöknek, Florin Cîțu volt, illetve Nicolae Ciucă jelenlegi miniszterelnöknek, de George Simion AUR-vezér képmása is megjelent a tiltakozó akción. Emellett a Ceaușescu-házaspárt is megjelenítették, míg a fenyegető természeti károkat egy nagy méretű plüss hóddal akarták érzékeltetni.

Amint a vezérszónok elmondta, a kifogásolt törvényt megalapozatlanul, az érdekelt befektetők nyomására hozta meg 2020 nyarán a parlament, olyan beruházók érdekeit követve, akik az építkezésből és az erdőirtásból akarnak pénzt csinálni.

„Toxikusnak” nevezték a törvényt, amely „kiemelt közérdekű beruházássá” nyilvánítana minden vízi erőművet, így ezek megépíthetőek lennének a környezetvédelmi jogszabályok megkerülésével, akár természetvédelmi területeken is. Rámutattak: a szabályok kijátszását célzó törvényt a politikusok az energiabiztonságra hivatkozva támogatják, azonban az általuk okozott károk mértéke nagyságrendekkel meghaladja azt a hasznot, amit hajthatnának.

Mint kifejtették, zömében Ceaușescu idejében folytak a vízi erőművek kiépítését célzó gigaberuházások, amikor a természetvédelemre nem sokat adott az ország vezetése. Azóta viszont tudjuk, hogy sok esetben ezek az erőművek hatalmas természeti károkat okoztak. Manapság pedig a hatékonyságuk is kérdésessé vált, miután a folyók hozama jelentősen csökkent.

Modern megoldásokat követeltek, olyan energetikai beruházásokat, melyek nem teszik tönkre az élő környezetünket. Egy korábbi petíciójukban (itt lehet elolvasni és aláírni) rámutattak: az Európai Unió Biodiverzitás Stratégiája a kontinensen 25 ezer kilométernyi folyószakaszon írja elő a természetes állapotok visszaállítását, ehhez pedig Romániában minimum 2 ezer kilométeren kellene ilyen élőhely-restaurációs beavatkozásokat végrehajtani. Több nyugat-európai országban hatalmas összegeket fordítanak arra, hogy a folyókat és az ártereket természetes állapotukba hozzák vissza. Az alkotmánybíróság által tárgyalandó törvény azonban nemhogy segítené ezt a folyamatot, hanem egyenesen szembe megy a stratégiai célokkal.

De miről is szól pontosan a kifogásolt törvény és mi a baj vele?

A tavaly nyáron megszavazott törvény zöld utat ad a vízi erőművek építésének oly módon, hogy „kiemelt közérdekű beruházásokká” nyilvánítja úgy általában a hidrotechnikai létesítményeket.

Bár elsősorban a Zsil-völgyében, illetve a Maros-völgyében Ratosnyánál évtizedekkel korábban megkezdett (és részben illegálisan épült) vízi erőművek befejezését célozza, lehetővé teszi, hogy környezetvédelmi engedély nélkül lehessen bárhol vízerőművet építeni.

Az uniós jog szerint természetvédelmi területen csakis akkor építhető vízi erőmű, amennyiben ez nem fejt ki szignifikáns mértékű negatív hatást az itt élő fajokra vagy védett élőhelyekre. Kivételt ez alól csak azok az erőművek képezhetnek, melyeket jelentős közérdekű beruházásokká nyilvánítanak. Ezek tehát akkor is megépíthetőek, ha tetemes mértékű kárt okoznak az élővilágban. Romániában pedig – hacsak az alkotmánybíróság el nem kaszálja a jogszabályt – ezentúl minden vízi erőmű ebbe a kategóriába tartozik. A WWF szerint a román parlament „szabályt csinált a kivételből”, ezzel komoly veszélynek téve ki a természetvédelmi területeket, illetve az itt élő ritka fajokat.

Bár a törvény kezdeményezői minden bizonnyal a korábban megkezdett, ám elakadt nagyberuházásokat akarják ezzel újra beindítani, azonban egyúttal szélesre tárják a kaput a törpe vízerőművek előtt is. Mint ismeretes, a hegyi patakokon épített minierőművek kevés energiát adnak és hatalmas mértékű természeti kárt okoznak, melyekért kötelezettségszegési eljárás is indult Románia ellen. Szakértők vélekedése szerint a sok esetben helytelenül megépített és működtetett törpe erőművek által okozott természeti károk vetekszenek az erdőirtások okozta károkkal.

A ratosnyai gátnál közel 30 éve kezdődtek a munkálatok, az engedélyeik pedig már rég lejártak. Amellett, hogy a 120 méteres gáttal tönkreteszik a Ratosnya patak és befolyóinak élővilágát, a beruházás befejezéseként 130 hektárnyi erdőt terveznek kiirtani, három természetvédelmi terület találkozásánál.

A Zsil-völgyében 2004-ben kezdték el a vízi erőmű megépítését, melynek eredményeként a Zsil és két befolyó patakának vizét egy gáttal felduzzasztanák, majd 85%-át elterelnék és csöveken át vezetnék a turbinákhoz. Ezzel pedig tönkretennék az ország utolsó, szabadon folyó folyójának élővilágát.

„Ez nem zöld energia, hanem sokkal inkább vörös, ha figyelembe vesszük, milyen mértékű természetpusztítással jár a megépítésük és a működésük”

– nyilatkozta nekünk korábban Nagy András Attila halbiológus. Mint kifejtette: ezek az erőművek lényegében kilométereken át eltüntetik az élővilág alapját adó vizet a hegyvidéki patakokból, így a teljes ökoszisztémák összeomlásával fenyegetnek. A Maros völgyében pedig egy ritka és fokozottan védett halfaj, a dunai galóca kipusztulását eredményezhetik

A törvényt az USR és a PNL támadta meg az alkotmánybíróságon.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!