Kolozsváron épülhet a legnagyobb romániai bevásárlóközpont, a környezetvédők szerint súlyos következményei lesznek

A kolozsvári önkormányzat jóváhagyta a Carbochim ipari platform helyén tervezett urbanisztikai regenerációs projektet. A döntés több mint két és fél órás vitát követően született meg, amelyen civil szervezetek képviselői, helyi tanácsosok, a tervezők képviselői és a helyi hatóságok is részt vettek.

Az ülés során a USR és a PSD tanácsosai is kifejetették, hogy nem szavazzák meg a projektet annak jelenlegi formájában. Ennek ellenére a tervet 17 igen, 4 nem szavazattal és egy tartózkodással elfogadták.

Tavasszal, a választások előtt Emil Boc polgármester és több politikus ünnepélyesen elindította Kolozsváron a körgyűrű, a metró és a regionális kórház építését. Három hónappal később azonban a valós építkezések nyomai sem láthatók. A kolozsvári metró elveszíti a PNRR-ből származó európai uniós finanszírozását, és valószínűleg a körgyűrűre szánt támogatás is ugyanerre a sorsra jut, mert egyelőre nincs kivitelezője vagy jóváhagyott terve, valamint a regionális kórház projektje sem haladt sokkal előbbre, mert az építési közbeszerzés még mindig nem fejeződött be.

Ezzel párhuzamosan, amint korábban írtunk róla, a Carbochim üzem eredeti telephelyén egy 500 millió eurós ingatlanprojektet fog megvalósítani a Iulius Group a legnagyobb romániai bevásárlóközponttal. A 12 hektáros telken egy lakóparkot is kialakítanak, és itt épül meg Románia legnagyobb, 6 ezernél több autó befogadására alkalmas földalatti parkolója is.

A beruházást sok kritika érte az elmúlt időszakban a civil társadalom részéről. A környezetvédők szerint az ingatlanfejlesztő nem fektet kellő hangsúlyt zöldövezetek, közösségi terek kialakítására.

Ha megépül, a Carbochim területén tervezett új ingatlankomplexum 6 hektáros alapterületével Románia második legnagyobb épületegyüttese lesz, közvetlenül a 6,6 hektáros román parlament épülete, a Casa Poporului után. Jelenleg Románia legnagyobb bevásárlóközpontja az AFI Cotroceni, amely 2,4 hektáron terül el, míg a második legnagyobb épület a 2024 áprilisában épülni kezdett Jászvásári Regionális Kórház, amely 3 hektáros területű.

Az új Carbochim Mall 115 000 négyzetméternyi kiskereskedelmi területtel rendelkezne, ezzel meghaladná a két kolozsvári bevásárlóközpont, az Iulius Mall és a Vivo (korábbi Polus) együttes alapterületét, amelyek összesen 110 800 négyzetmétert tesznek ki (49 800 négyzetméter a Iulius Mall és 61 000 négyzetméter a Vivo).

Emil Boc polgármester a tanácsülés elején kijelentette, hogy a projekt minden városrendezési és jogi követelménynek megfelel, és jelentős közműberuházásokat tartalmaz, amik több mint 65 millió euróra rúgnak. Többek között a Szamos feletti hidakat, körforgalmakat és a szomszédos utcák korszerűsítését említette.

A projekt legfőbb vitapontja a zöldterületek aránya és a forgalmi tanulmány megbízhatósága volt. A terv 30,12 százalékos zöldterületet irányoz elő, amelyből 21 százalék természetes talajon, míg 9,12 százalék betonlemez felett lenne, ami sokak szerint nem felel meg a város általános rendezési tervének.

A városvédő civil szervezetek és a környezetvédők is úgy vélik, hogy a projekt, amelyet a városvezetés „zöld” architektúraként és ipari átalakításként reklámoz, valójában „extraktív” építészet zöld homlokzatokkal, amely eltörli az ipari múltat és káros hatással van a városi környezetre.

Az aktivisták szerint a projekt nem a város része lesz, hanem annak helyére kerül, elpusztítva az eredeti városi szövetet.

A tanácsülésen Mihai Goțiu és Adrian Dohotaru szólalt fel, kiemelték, hogy a projekt növelheti a közlekedési dugókat és a szén-dioxid-kibocsátást, valamint aggodalmukat fejezték ki a zöldterületek arányának csökkentése miatt, amely negatív hatással lehet a kolozsváriak egészségére, hiszen már most is egyre forróbbak a nyarak a városban, és a zöldövezetek módszeres mellőzésével az ilyen nagy projektekből, egyre rosszabb lesz a helyzet.

Véleményük szerint a beruházás a legnagyobb mértékű környezetszennyezést, a Szamos folyó partjainak pusztulását, a közlekedési káosz fokozódását, a biodiverzitásra gyakorolt negatív hatást és az ipari örökség elvesztését fogja eredményezni. Továbbá azt állították, hogy a beruházók nagyszabású dezinformációs kampányt is folytattak a projekt népszerűsítése érdekében.