Telefonos applikáció segítségével mostantól bárki könnyen jelezheti a vegetációtüzeket

A mostani tavaszi szezonban szinte bármelyik portálra kattintunk, mindenütt találunk hírt egy-egy nagyobb tűzesetről. Az elmúlt napokban olvashattunk erdőtűzről a Fogarasi-havasokban, a Szatmár megyei Ráksán a legelő lángolt, Bihar megyében 14 óra leforgása alatt 13, ellenőrzés alól elszabadult legelőtűzhöz riasztották a hatóságokat, és több mint száz hektár égett le, a Neajlov folyó deltájában pedig több mint 50 hektáron lángolt a száraz növényzet.

Tavalyelőtt, amikor az extrém száraz tavaszi időjárás miatt katasztrofális helyzet alakult ki, alaposan megemelték a kiszabható bírságok összegét, azonban a probléma még mindig fennál. Az illegális égetésért eléggé borsos pénzbírság szabható ki, továbbá a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) elvileg megvonhatja a támogatást azoktól, akiknek leég a területe. Aki pedig természetvédelmi területen gyújtogat, az bűnvádi eljárás elé néz, hiszen ez bűncselekménynek minősül.

Kérdéses azonban az intézkedések hatékonysága, az egyik ellenzéki politikus a napokban pl. azt kifogásolta, hogy az elmúlt 3 évben mindössze egyetlen illegális égetéssel kapcsolatos ügy került bíróságra.

Mint arról korábban részletesen beszámoltunk, az égetés, főként ha évről évre ismétlődik, óriási károkat okoz az élővilágban. Kétéltűek, kisemlősök, madarak élőhelyét teszi tönkre, az elmenekülni nem tudó állatok, pl. rengeteg rovar a tűzben leli halálát, és elpusztulnak a védelemre szoruló növényfajok magjai.

A Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület most egy telefonos applikáció segítségével próbálja intenzívebb munkára sarkallni a hatóságokat.

Bărbos Lőrinc, a projekt irányítója elmondta, az OpenBioMaps (OBM) rendszerben készítettek egy egyszerűen kezelhető felületet, melyet bárki könnyedén használhat. Elsősorban a gyepeken történő égetési esetekről szeretnének több információhoz jutni.

„Volt egy pályázatunk, melynek fő célja a gyepek megőrzése volt, ennek kapcsán merült fel az ötlet, hogy próbáljunk minél több embert bevonni a gyepeket érintő veszélyeztető tényezők beazonosításába. Az OBM-rendszert évek óta használjuk és jól bevált madarak, emlősök, hüllők, kétéltűek elterjedésének vizsgálatára és különböző monitoring programokban is segítségünkre volt. Ezek során is gyűjtöttünk adatokat a veszélyeztető tényezőkről, most viszont készítettünk egy külön űrlapot a tűzesetekre. Reméljük, sokan bekapcsolódnak, mert ez egy jó lehetőség arra, hogy nagyon egyszerűen, kevés munkával gyűjtsünk hasznos információkat” – magyarázta a biológus.

Mint elmondta, az OpenBioMaps applikációt a Google-ből lehet letölteni. Regisztrálni azonban csak meghívóval lehet egyelőre, ezért aki elterjedési, vagy veszélyeztető tényezős adatokat szeretne szolgáltatni, kell írjon egy mailt a [email protected] címre. Hozzátette, változások várhatók, és valószínűleg hamarosan nem lesz már szükség regisztrált tagtól érkező meghívóra. Illetve hogy egy pár hónapja végzett beavatkozás miatt jelenleg az iPhon-okon nem fut az applikáció, de remélhetőleg ez is megoldódik.

Bărbos Lőrinc szerint a kitöltő ív nagyon egyszerű, az alapadatok mellé pedig a résztvevőknek elég néhány fotót készíteniük, a GPS-koordináták alapján a rendszer generál egy térképet, amihez hozzáfűzi a feljelentés már betáplált szövegét és kész is a dokumentum. Mint megtudtuk, a rendszer azt is beazonosítja, hogy a szóban forgó terület védett vagy sem, ennek alapján készül két bejelentő lap (nem védett terület esetén a környezetvédelmi őrszolgálathoz (Garda de mediu) és az APIA-hoz) vagy három (védett területek esetén az ANANP-hoz is).

„Hetente átnézem az applikáció segítségével beérkezett adatokat, ellenőrzöm, hogy tényleg gyepet gyújtottak-e fel, megnézem a fotókat, hogy nem csak pár négyzetméterről van-e szó, és ha úgy találom, hogy megállja a helyét a bejelentés, generálok egy PDF-dokumentumot és továbbítom a hatóságoknak” – részletezte a biológus.

Az eddigi eredményekről elmondta, az elmúlt 3 héten négy feljelentést tettek Kolozs megyei tűzesetekről. Egyre kaptak választ, a megyei APIA azt írta, hogy kb.

két hét elteltével kimentek terepszemlére, de nem találtak senkit, aki a tűzgyújtással összefüggésbe hozható lenne.

Illetve hogy a Tordai Bíróság mellett működő ügyészségnek továbbították a feljelentést. „Valószínűnek tartom, hogy bizonyítékok hiányában megszüntetik az eljárást, de legalább kicsit dolgoztatjuk a hatóságokat, remélem, elérjük, hogy vegyék komolyan az ilyen eseteket. Örülnénk, ha minél többen használnák az applikációt, és olyan térségekből is kapnánk adatokat, ahol kevesebbet terepezünk. Úgy véljük, ha sok feljelentést továbbítunk, egy idő után lesz eredménye” – fűzte hozzá Bărbos Lőrinc.

Az idei helyzetről elmondta, ő az ország észak-nyugati részén terepezik leginkább, és úgy tűnt neki, hogy nincs több tűzeset, mint az előző években, sőt talán valamivel kevesebbet gyújtogattak. Hozzátette, értékelik, hogy idén tavasszal több helyen hangosbemondóval járták a tűzoltók a településeket, hogy felhívják az emberek figyelmét arra, hogy tilos a gyújtogatás.

„A legjobb megoldás szerintem az – bár erre elég kevés esély van – ha sikerül nyakon csípni a gyújtogatót, ilyenkor egyből a 112-őt kell tárcsázni” – vélekedett.

Hozzátette, sajnos a rendszerben sok a kiskapu, és sokan meg is próbálják kijátszani. Elmondta, az egyesületük egyik tagja Tordaszentlászlón vette észre, hogy egy nagygazda leégette a területét, és jelentette. Viszont az illető is bement sunyi módon a rendőrségre és ő is panaszt tett, azt állítva, hogy ismeretlenek felégették a kaszálóját. Ezzel próbálta meg elkerülni a felelősségre vonást, ugyanis a jogszabályok szerint ha valaki 10 napon belül jelzi, hogy valaki tüzet gyújtott a területén, és nyilatkozik arról, hogy nem ő volt, elvileg nem veszíti el a mezőgazdasági támogatást.

A kampányoknak és a támogatás megvonásának van némi elrettentő ereje,

vélekedett megkeresésünkre Haschi András, a Hargita megyei APIA igazgatója, aki szerint lassacskán ugyan, de csökken az illegális égetések száma. Hargita megyében egyébként 2022-ben, amikor rekord számú tűzesetet jelentettek, 250 gazdától vonták meg a mezőgazdasági támogatást.

Az igazgató elmondta, idén eddig 20 esetről értesültek. Kifejtette, a bejelentések a Katasztrófavédelmi Felügyelőséghez (ISU) futnak be, akik kiszállnak és többek között megpróbálják beazonosítani a terület tulajdonosát. Ami vagy sikerül, vagy nem. Az APIÁ-tól kérnek adatokat, ők viszont csak akkor tudnak információkkal szolgálni, ha a területre a tulajdonos kért mezőgazdasági támogatást. Hozzátette, az említett húsz esetből mindössze tízről tudták közölni, ki a tulajdonos, a többiről nem volt adat a rendszerükben.

„A tíz beazonosított tulajdonos lehet, hogy részben vagy egészében elveszíti a támogatását az idei évre. De csak ősszel derül ki, mérlegeljük például, hogy az egész terület leégett-e, ki lehetett a felelős, ezek alapján döntünk majd” – fejtegette. Elmondta, az emberek „mindenfélével próbálkoznak”, hogy megússzák a felelősségre vonást, a módszerek között pedig szintén megemlítette azt, hogy határidőn belül maguk a gazdák jelentik, hogy valaki felgyújtotta a területüket.

„Úgy gondolom, hogy lassan át kell szokjanak az emberek, hogy a területeiket legális módon tisztítsák meg, ne gyújtsák meg a száraz gazt.

Az nem mehet, hogy gyufával kaszáljanak és még pénzt is kapjanak érte” – mondta az igazgató.

A Milvus kezdeményezését egyébként jónak találta, és úgy vélte, megoldást a további hatékony tájékoztató kampányok hozhatnak, illetve az, ha az APIÁ-s támogatások megvonásától is komolyabban tartanak majd a gyufás gazdálkodók.