Ameddig a fészkében ül, addig nincs szüksége segítségre az áttelelő gólyának

A klímaváltozás következménye nemcsak annyi, hogy az enyhébb telek miatt kevesebbet tudunk esetleg szánkózni, hanem nemvárt „mellékhatásként” azt is eredményezheti, hogy a vándormadarak egyszerűen nem kelnek útra, mert egy enyhébb télen nálunk is elegendő táplálékot találnak. A vándormadarak ugyanis alapvetően azért kockáztatnak egy veszélyekkel teli utazást, mert olyankor itt nem lenne elég táplálékuk.

Néhány nappal ezelőtt aggódva osztottak meg egy havas fészekben szomorúan gubbasztó gólyáról egy fotót a Marosvásárhelyiek Facebook-csoportban. A képet megosztó személy azt szerette volna tudni, kihez fordulhatna segítségért azért, hogy megmeneküljön a szegény állat.

Sokan aggódtak érte, mások még egy állatorvos elérhetőségét is megadták, volt olyan is, aki egyből a Milvus Csoportot ajánlotta, hogy megmentsék a gólyát, de kisebbségben voltak azok, akik pontosan tudták, hogy nem kell semmit tenni, mert az állat legfeljebb fázik, de azon kívül valószínűleg jól van.

Az itthon maradt gólyák nem sérültek!

„Megható a telet nálunk töltő gólyákért érzett aggodalmatok! Azonban tudnotok kell, hogy ezek a gólyák nagy része nem szorul segítségre. Az itt maradást választották a vonulás helyett, mivel télen is találnak elegendő élelmet” – reagált nem sokkal a fotó nyilvánosságra kerülése után a Milvus. A szakemberek szerint a gólyák áttelelésének hátterében többnyire nem egészségügyi okok állnak, mivel tökéletesen röpképes madarak is maradnak.

Amióta jeladókat szerelnek a vándormadarakra, azóta tudni lehet pontosan, hogy ha elindulnak telelőhelyükre, akkor pontosan milyen országban kötnek ki az innen induló gólyák. Különböző afrikai országok a célállomások, közöttük van Csád és Szudán is, ami azt jelenti, hogy akár nyolcezer kilométert is repülniük kell, amíg odaérnek. De olyan csoportok is vannak, amelyek Dél-Afrikáig jutnak el, ami oda-vissza több mint 20 ezer kilométeres veszélyekkel teli utat jelent minden évben. Így néhány példány a hosszú út helyett az áttelelés megkockáztatása mellett dönt.

A szóban forgó gólyáról készült fotót a Marosvásárhely közelében található Nagyernyében készítették, de a Milvus szakemberei szerint nemcsak a Maros megyei helyszínen lehet gólyával találkozni. Parragh Katalin, a Milvus biológusa a Marosvásárhelyiek.ro portálnak azt nyilatkozta, hogy a felméréseik szerint az ország több részén maradt néhány gólya, tehát legalább 30-40 madár telel át Románia területén is.

Ugyanakkor ő is megjegyezte, Európa-szerte egyre jellemzőbb, hogy egyes gólyák nem vonulnak el, mert elegendő táplálékot találnak, és jobban megéri nekik itt maradni.

Magyarországon egy Facebook oldal is működik, amelynek célja az áttelelő gólyák megfigyelése, és szükség esetén a mentése. Az oldalon épp a napokban számoltak be arról, hogy Magyarország legrégebben áttelelő gólyája, Kikelet ismét megjelent Hortobágy településen. A gólya még 2007-ben sérült meg súlyosan, de meggyógyították és visszavadították. Kikelet szabadon engedése után nem tudott elvonulni, azóta Balmazújváros, Kónya és Hortobágy környékén telel.

Az áttelelés természetesen kockázatos döntés a gólyák számára, de a szakember szerint az itt maradók jól bírták a teleket az elmúlt években. Többségük nem igényelt emberi segítséget az áttelelésre, a fagyos hónapok alatt is megtalálták a számukra szükséges ennivalót.

A Milvus ugyanakkor egy tájékoztatást is megosztott, hogy mikor érdemes szakemberhez fordulni az áttelelő gólyák miatt. Az általános szabály az, hogy ameddig röpképes egy madár, addig nincs baj, mert kellően erős ahhoz, hogy fenntartsa magát. A fészekben álldogáló madár több méter magasan pihen, tehát fel tudott oda repülni, ezért nem szükséges és nem is lehet befogni.

Akkor kell értesíteni a szakembereket, ha nem tud repülni

Ha a mezőn, a parkolóban vagy épp az udvaron látunk sétálni egy gólyát, akkor az egészségi állapotáról a röpképessége alapján kaphatunk visszajelzést. „Ez úgy ellenőrizhető, ha a madár felé indulva felrepülésre késztetjük. Amennyiben ez megy neki, akkor minden rendben, de ezt jelzi az is, ha a madarat a tetőgerinc, a kémény vagy a fészek magasában állva látjuk” – írták.

Ha nem tud felszállni, csak ugrálva próbál menekülni, csak néhány métert képes megtenni vagy csak egyszerűen furcsa mozgású, akkor lehet, hogy sérült vagy az éhezés miatt legyengült, ebben az esetben szakemberhez érdemes fordulni. A Milvus azt írja, hogy a vadállat rehabilitációs központjukat kell hívni.

Bár a köztudatban az az elképzelés él, hogy a gólyák békákkal táplálkoznak, a valóságban változatosabb az étrendjük. „A rovarok mellett férgeket, pajorokat, halakat, kétéltűeket, kígyókat, békákat, kisrágcsálókat, a talajon talált énekesmadár-tojásokat és -fiókákat is fogyasztanak. Ezért amikor a vizek befagynak és a rovarvilág is téli álomra húzódik, az áttelelő példányok hónapokig egereken, pockokon élnek, melyekre a szántókon, gyepeken vadásznak” – írták. A szakemberek szerint az enyhe teleken teljesen jól elvannak az rágcsálókkal is.

Parragh Katalin a Marosvásárhelyiek.ro oldalnak azt nyilatkozta, ha berepül valakinek az udvarára élelmet keresni, akkor a húson kívül ne próbáljanak meg mást adni. Elmondása szerint fűszerezetlen, sótlan, füstöletlen, nyers húst lehet kirakni neki, ha valaki feltétlen segíteni szeretné az állatot, de nem kötelező, mert ameddig repülni tud, megtalálja a táplálékát.