Minden idők legmelegebb nyara volt a 2023-as, az éghajlati összeomlás fenyeget, mondják a klimatológusok

2023 nyarán a valaha mért legmagasabb globális átlaghőmérsékletet regisztrálták – jelentette be a héten Copernicus európai megfigyelőközpont, előrejelzése szerint 2023 valószínűleg a valaha mért legmelegebb év lesz – számol be az AFP nyomán a News.ro

A hőhullámok, aszályok, árvizek és erdőtüzek drámai és gyakran példátlan méreteket öltöttek ebben az időszakban Ázsiában, Európában és Észak-Amerikában, aminek az ára emberéletekben, valamint a gazdaságokban és a környezetben okozott károkban mutatkozott meg. A déli féltekét sem kímélték az extrém időjárási jelenségek, ahol az ausztrál tél közepén több rekordot döntő hőhullám is előfordult.

„A 2023 június-július-augusztusa az északi féltekén, ahol a világ lakosságának túlnyomó többsége él, messze a valaha mért legmelegebb volt, a globális átlaghőmérséklet 16,77 °C volt” – jelentette be a Copernicus. Ez 0,66°C-kal haladja meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát, amelyben az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés miatt már emelkedett bolygónk átlaghőmérséklete. A 2023 nyarára vonatkozó új átlagérték is jóval – 2 tizeddel – meghaladja a korábbi, 2019-ben felállított rekordot.

„Az éghajlati összeomlás megkezdődött” – jelentette ki António Guterres, az ENSZ vezetője közleményében.

Július volt a valaha mért legmelegebb hónap, és 2023 augusztusa már a második legmelegebb a Copernicus szerint.

Az év első nyolc hónapjában a globális átlaghőmérséklet mindössze 0,01°C-kal marad el 2016-tól, a valaha mért legmelegebb évtől. „Tekintettel az óceánok felszínén lévő hőtöbbletre, 2023 valószínűleg a legmelegebb év lesz (...), amelyet az emberiség valaha is ismert” – mondta Samantha Burgess, a Copernicus klímaváltozási szolgálat helyettes vezetője az AFP-nek.

A Copernicus adatbázisa az 1940-es évekig nyúlik vissza, de összehasonlítható az elmúlt évezredek éghajlataival, amelyeket évgyűrűk vagy jégmagok segítségével állapítottak meg, és amelyeket az ENSZ éghajlat-változási bizottságának (IPCC) legutóbbi jelentésében foglaltak össze.

Ennek alapján „a mostani három hónap volt a legmelegebb az elmúlt 120 ezer évben, vagyis az emberi történelem kezdete óta” – mondta Burgess.

Annak ellenére, hogy három egymást követő évben a La Niña, az El Niño ellentéte, részben mérsékelte a felmelegedést, a 2015-2022 közötti periódus már a legmelegebb volt a feljegyzések szerint.

A jelenségben nagy szerepet játszik a világ tengereinek túlmelegedése, amelyek a hőtöbblet 90 százalékát veszik fel. Április óta a felszíni átlaghőmérsékletük soha nem látott szintre emelkedett.

Július 31. és augusztus 31. között minden egyes nap meghaladta a korábbi, 2016 márciusában felállított rekordot – jegyzi meg a Copernicus –, elérve a példátlanul magas 21°C-os küszöbértéket, ami jóval minden eddigi rekord felett van.

„Az óceánok felmelegedése a légkör felmelegedéséhez és a páratartalom növekedéséhez vezet, ami intenzívebb esőzésekhez és a trópusi ciklonok számára elérhető több energiához vezet” – mutat rá Samantha Burgess.

A túlmelegedés a biológiai sokféleségre is hatással van. Kevesebb tápanyag van az óceánokban és kevesebb oxigén, ami veszélyezteti a növény- és állatvilág túlélését – tette hozzá a szakember, és felhívta a figyelmet a korallok kifehéredésére, a káros algavirágzásokra és a tenyészciklusok lehetséges összeomlására.

„A hőmérséklet mindaddig tovább fog emelkedni, amíg nem zárjuk el a csapot a kibocsátásoknál”, főként a szén, az olaj és a gáz elégetéséből származó üvegházhatású gázok keletkezésénél – mutatott rá Samantha Burgess három hónappal a COP28 dubaji találkozója előtt. Ennek az ENSZ éghajlat-változási konferenciának, ahol várhatóan ádáz küzdelem várható a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának megszüntetéséért, vissza kell állítania a fókuszt a Párizsi Megállapodáshoz vezető útra: a globális felmelegedés jóval 2°C alatt kellene tartani, vélik a szakemberek.