Romániában az újrahasznosítható anyagok nagy része a szeméttelepen végzi

Romániában az újrahasznosítható anyagok nagy része a szeméttelepen végzi
Üvegújrahasznosító-üzem az Ilfov megyei Popesti-Leordeni településen – Fotó: George Călin / Inquam Photos

Románia sok pénzt fektetett a hulladékválogató infrastruktúrába, amelyet gyakran nem használnak ki, sőt, más országokból származó hulladékot hasznosítunk újra, mert a sajátunkat képtelenek vagyunk, nyilatkozta Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.

A News.ro hírügynökség szerint a tárcavezető elmondta, hogy jelenleg a hulladékok 12-13 százalékos szelektíven gyűjtéséről beszélhetünk, ami egy rendkívül kis szám, ha figyelembe vesszük, hogy mennyi pénzt fektettek már be a válogató infrastruktúrába, amely gyakran kihasználatlanul hever, és mennyi pénzt fektettek be a biológiailag lebomló hulladék kezelésére szolgáló rendszerekbe.

„Vannak hulladéklerakóink, van kezelési infrastruktúránk, vannak újrahasznosító létesítményeink. Amikor elmegyek egy nagy romániai újrahasznosítóhoz, és Ausztráliából vagy hasonló távolságból más országokból hozott PET-bálákat mutatnak nekem, miközben tudom, hogy a romániai hulladéklerakókban rengeteg PET-et találunk, ami erőforrás lehetne, ilyenkor csak aggódni tudok” – mondta Fechet.

Hozzátette, Románia azért hasznosítja újra a más országokból származó hulladékot, mert a sajátját nem tudja újrahasznosítani.

„Azért hasznosítjuk újra mások hulladékát, mert jelenleg nem vagyunk képesek a sajátunkat újrahasznosítani, abban az értelemben, hogy bár a legtöbbször a törvényeknek megfelelő hulladékkezelési szerződések megvannak, a válogató és kezelő létesítményeink szintén, mégis az újrahasznosítható anyagok nagy része ahelyett, hogy feldolgozókba kerülne, két okból is a szeméttelepeken végzi. Vagy az emberek gyűjtik őket vegyesen, – és nagyon nehéz a minőségi PET-et visszanyerni egy szemetesből, az szennyezett a biológiailag lebomló hulladékkal, mert tudni kell, hogy a válogatást legtöbbször kézzel végzik, – és vannak olyan helyzetek, amikor még ha a lakosság teszi is a dolgát, tőle az újrahasznosítóig tartó lánc mentén valami hiba csúszik be, valami elvész. Akár a hulladékgyűjtő, akár a polgármester, akár a válogató hibája, a hulladék végül valahogyan úgy végzi, hogy beszennyezik egymást, és ahelyett, hogy az újrahasznosító üzemekbe kerülnének, hogy munkahelyeket teremtsenek, hogy kevésbé terheljék a természeti erőforrásokat, a legjobb esetben a szeméttelepeken végzik” – magyarázta a környezetvédelmi miniszter.

Állj ki a szabad sajtóért!

A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.

Támogatom!
Kövess minket Facebookon is!