A szigorúan védett vidrát a kipusztulás fenyegette, de mára ismét belakta a Duna-delta nagy részét
Visszatelepedett a Duna-delta nagy részébe a vidra – közölte egy tanulmányban a Duna-delta Országos Kutatási és Fejlesztési Intézete (INCDDD). A szigorúan védett állatfaj a múlt század második felében szinte teljesen kiszorult ebből a térségből.
Az Agerpres által idézett tanulmány szerint a vidrák jelenléte a táplálékforrások elérhetőségétől függ. Romániában a faj elterjedt, természetes élőhelyei a nagyobb tavak és a folyóvölgyek, de különösen a Duna-delta mocsaras vidéke. Egyedszáma azonban az 1950-ben jegyzett 2050-ről 1991-re 1550-re csökkent.
Természetvédelmi helyzet: A II. világháborút követően európai állománya a mérgező kemikáliák, a vadászat, illetve az élőhelyvesztés együttes hatására jelentősen visszaesett. Néhány iparosodott európai országból ki is pusztult, azonban a közép-európai országok egy részében stabilabb állományai maradhattak fenn. Igen komoly veszélyt jelent a növekvő járműforgalom. Az erős vándorlási, szétterjedési hajlammal rendelkező vidrák egyre gyakrabban esnek gázolás áldozatává. További veszélyforrások az illegális elejtés, a kóbor kutyák predációja, az élőhelyek rombolása (pl.: mederrendezési munkálatok, parti növényzet irtása), illetve a vizek szennyezése is.
Védettség: Az 1992-ben EU által elfogadott Élőhelyvédelmi Irányelv (92/43/EGK) alapján az Európai Unióban Natura 2000-es közösségi jelentőségű jelölőfaj. A Berni Egyezmény II. függelékében szerepel, az IUCN „mérsékelten fenyegetett”-ként tartja számon. Romániában fokozottan védett fajként tartják nyilván.
Az INCDDD szakembereinek tanulmánya szerint a 2010 és 2021 között a vidrákat a Duna-delta Bioszféra Rezervátum szinte összes szögletében megfigyelték az édesvízi élőhelyeken, a lakott területek közelében is. Becslések szerint jelenleg a deltában él a vidrák romániai populációjának nagy része, a közösségi jelentőségű emlősfajok közül a leggyakrabban megfigyelt állat a rezervátumban.
A tanulmány emlékeztet arra, hogy vidra alkalmazkodott a vízi élőhelyhez, a hosszú farka és a rövid lábainak ujjai közötti úszóhártyák, illetve az áramvonalas teste egyaránt a gyors úszást segíti elő. Merülésekor bundájának szőrszálaihoz légbuborékok tapadnak, amelyek nagyon jó szigetelőréteget képeznek, és segítik az úszásban. A víz alatt a fülét és az orrlyukait hártyás szelepek zárják le.
Az intézet szakemberei szerint a vidra legfőbb ellenségei az emberek és a kutyák. Pusztulásának legfontosabb okai a mezőgazdaságban használt növényvédő szerekkel és műtrágyákkal történő vízszennyezés, az élőhelyeik eltűnése és a szőrmevadászat. Fennmaradásukat segíti az orvvadászat elleni küzdelem, a kóborkutyák számának csökkentése és a Duna-deltán belüli vízi közlekedés korlátozása.
'A legújabb kutatások szerint a vidra már nem számít veszélyeztetett fajnak a Duna-delta Bioszféra Rezervátumban, sőt az elmúlt évtizedben szőrméjük iránti érdeklődés csökkenése és a vadászatuk betiltása miatt a populációjuk növekedése volt megfigyelhető. Az orvvadászat azonban továbbra is fenyegeti őket. Ezért azokon a területeken, ahol elterjed az emlősök orvvadászata, további védelmi intézkedésekre van szükség, legalábbis a téli időszakban' – olvasható a tanulmányban.
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!