A szigorúan védett vidrát a kipusztulás fenyegette, de mára ismét belakta a Duna-delta nagy részét
2022. augusztus 7. – 14:01
Visszatelepedett a Duna-delta nagy részébe a vidra – közölte egy tanulmányban a Duna-delta Országos Kutatási és Fejlesztési Intézete (INCDDD). A szigorúan védett állatfaj a múlt század második felében szinte teljesen kiszorult ebből a térségből.
Az Agerpres által idézett tanulmány szerint a vidrák jelenléte a táplálékforrások elérhetőségétől függ. Romániában a faj elterjedt, természetes élőhelyei a nagyobb tavak és a folyóvölgyek, de különösen a Duna-delta mocsaras vidéke. Egyedszáma azonban az 1950-ben jegyzett 2050-ről 1991-re 1550-re csökkent.
Természetvédelmi helyzet: A II. világháborút követően európai állománya a mérgező kemikáliák, a vadászat, illetve az élőhelyvesztés együttes hatására jelentősen visszaesett. Néhány iparosodott európai országból ki is pusztult, azonban a közép-európai országok egy részében stabilabb állományai maradhattak fenn. Igen komoly veszélyt jelent a növekvő járműforgalom. Az erős vándorlási, szétterjedési hajlammal rendelkező vidrák egyre gyakrabban esnek gázolás áldozatává. További veszélyforrások az illegális elejtés, a kóbor kutyák predációja, az élőhelyek rombolása (pl.: mederrendezési munkálatok, parti növényzet irtása), illetve a vizek szennyezése is.
Védettség: Az 1992-ben EU által elfogadott Élőhelyvédelmi Irányelv (92/43/EGK) alapján az Európai Unióban Natura 2000-es közösségi jelentőségű jelölőfaj. A Berni Egyezmény II. függelékében szerepel, az IUCN „mérsékelten fenyegetett”-ként tartja számon. Romániában fokozottan védett fajként tartják nyilván.
Az INCDDD szakembereinek tanulmánya szerint a 2010 és 2021 között a vidrákat a Duna-delta Bioszféra Rezervátum szinte összes szögletében megfigyelték az édesvízi élőhelyeken, a lakott területek közelében is. Becslések szerint jelenleg a deltában él a vidrák romániai populációjának nagy része, a közösségi jelentőségű emlősfajok közül a leggyakrabban megfigyelt állat a rezervátumban.
A tanulmány emlékeztet arra, hogy vidra alkalmazkodott a vízi élőhelyhez, a hosszú farka és a rövid lábainak ujjai közötti úszóhártyák, illetve az áramvonalas teste egyaránt a gyors úszást segíti elő. Merülésekor bundájának szőrszálaihoz légbuborékok tapadnak, amelyek nagyon jó szigetelőréteget képeznek, és segítik az úszásban. A víz alatt a fülét és az orrlyukait hártyás szelepek zárják le.
Az intézet szakemberei szerint a vidra legfőbb ellenségei az emberek és a kutyák. Pusztulásának legfontosabb okai a mezőgazdaságban használt növényvédő szerekkel és műtrágyákkal történő vízszennyezés, az élőhelyeik eltűnése és a szőrmevadászat. Fennmaradásukat segíti az orvvadászat elleni küzdelem, a kóborkutyák számának csökkentése és a Duna-deltán belüli vízi közlekedés korlátozása.
'A legújabb kutatások szerint a vidra már nem számít veszélyeztetett fajnak a Duna-delta Bioszféra Rezervátumban, sőt az elmúlt évtizedben szőrméjük iránti érdeklődés csökkenése és a vadászatuk betiltása miatt a populációjuk növekedése volt megfigyelhető. Az orvvadászat azonban továbbra is fenyegeti őket. Ezért azokon a területeken, ahol elterjed az emlősök orvvadászata, további védelmi intézkedésekre van szükség, legalábbis a téli időszakban' – olvasható a tanulmányban.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!