Amerika hátat fordít Európának: Románia számára Vance és Musk hirdetik az új világ eljövetelét

Február 24-én lesz három éve annak, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, és ahelyett, hogy az Egyesült Államok határozottan fellépne az agresszióval szemben, az új Trump-adminisztráció gyakorlatilag elárulta Európát. Az Economist szerint ez a legsötétebb hét Európa számára a Vasfüggöny leomlása óta. Donald Trump, JD Vance és Elon Musk egy olyan világot építenek, amelyben az Egyesült Államok levetkőzi a nyugati értékeket és szövetségeket, hogy Putyin Oroszországát legitimálja, Európát pedig kiszolgáltassa az autokratikus erőknek.

A Müncheni Biztonsági Konferencián és a CPAC-en JD Vance kerek perec kimondta: Amerika nem fogja fenntartani a NATO hagyományos védelmi kötelezettségeit. „Hogyan lehet véget vetni a háborúnak, ha nem tárgyalunk Oroszországgal?” – kérdezte Vance. Azonban az ő békéje nem más, mint Ukrajna feláldozása, Európa biztonságának aláásása, és a Putyinnal való lepaktálás.

Amerika elárulja Ukrajnát, Európa pedig magára marad

A háború kitörésének harmadik évfordulóján Trump adminisztrációja nem hajlandó Oroszországot hivatalosan agresszor államként megnevezni a G7-ek közös nyilatkozatában. Kellog, Trump különmegbízottja, demonstratívan lemondta sajtótájékoztatóját Kijevben, mintegy büntetésként Volodimir Zelenszkij nyilatkozataiért. Ennél is súlyosabb, hogy az Egyesült Államok nem támogat semmilyen ENSZ-határozatot, amely elítélné az orosz agressziót és kiállna Ukrajna területi integritása mellett.

Ez nem csupán Trump szokásos demagógiája vagy a „MAGA” külpolitikai vonal egy újabb megnyilvánulása. Ahogy az Economist is megjegyezte: „Trump beszédeinek vagy posztjainak őrületén túl már az intézményi szint is megváltozott.” – azaz Trump szólamai mögött immár ott áll a teljes amerikai intézményi rendszer fordulata is. Ez egy világos üzenet Európa számára: Amerika nem megbízható szövetséges többé.

Vance és Trump célja nemcsak Ukrajna feláldozása, hanem az egész európai biztonsági struktúra meggyengítése. Az Economist szerint Trump „a NATO bizonytalanságba sodrásával és Oroszország rehabilitálásával Európa legrosszabb rémálmát váltja valóra”.

Eközben Európa még mindig az illúzióba kapaszkodik, hogy az Egyesült Államok megvédi. A valóság ezzel szemben az, hogy ha Trump elnöksége alatt Oroszország támadást indít a balti államok vagy Kelet-Európa ellen, akkor az USA első kérdése az lesz: „Mi hasznunk van belőle?” A NATO alapja a biztos védelem, de Trump elnöksége alatt ez egy kérdőjellé változott.

Az amerikai kormány azokat a pártokat támogatja, amelyek az EU szétverését ígérik választóiknak. Például a Fideszt Magyarországon és az AfD-t Németországban, Georgescut Romániában. Oroszország ugyanezeket az erőket támogatja. Mindkét nagyhatalom jó lehetőséget lát most arra, hogy az EU-t meggyengítse, és kifogja a szelet azoknak a kezdeményezéseknek a vitorlájából, amelyek nemcsak kereskedelmi, hanem világpolitikai, katonai nagyhatalomként is szerepet szánnának Európának. Az egymással vitatkozó, egyenként jóval gyengébb, és egymás ellen kijátszható országok jobban megfelelnének az orosz expanziós törekvéseknek és az amerikai kereskedelempolitikai igényeknek is.

Európának gyorsan kell reagálnia, mielőtt túl késő lesz. Az Economist szerint el kell kezdeni egy hatalmas védelmi mobilizációt, saját nukleáris stratégiát kidolgozni, és gazdaságilag függetlenedni az Egyesült Államoktól. Különösen fontos, hogy Európa saját katonai erejére támaszkodjon, hiszen Trump politikája alapján az amerikai védelmi garancia már nem biztosított.

Románia az új geopolitikai játszma áldozata?

Románia elég hirtelen a Trump-adminisztráció és a globális jobboldali populisták egyik céltáblájává vált. Ha eddig azt hittük, hogy Musk figyelme Georgescu iránt múló szeszély, és J.D. Vance kirohanása a müncheni biztonsági konferencián is csak egy elszigetelt kritika, most már be kell látnunk, hogy retorika egyre agresszívabb, a támadások pedig egyre inkább összecsengenek Moszkva narratívájával. J.D. Vance ismét Romániáról példálózott, és az európai demokráciák „bukásának” példájaként emlegette a CPAC-en.

„Amit megpróbálok elmondani európai barátainknak – és hiszem, hogy ők a barátaink –, az az, hogy ez a barátság közös értékeken alapul. Nincsenek közös értékeink, ha embereket börtönbe zártok azért, mert azt mondják, hogy le kellene zárnunk a határt. Nincsenek közös értékeink, ha eltörlitek a választásokat csak azért, mert nem tetszik az eredmény. És ez történt Romániában. Nincsenek közös értékeink, ha annyira féltek a saját népetektől, hogy elhallgattatjátok őket” – mondta Vance.

Elon Musk is az utóbbi időben egyre gyakrabban foglalkozik Romániával, különösen a román politikai és igazságszolgáltatási rendszer bírálatával. Legutóbbi posztjaiban többször támadta az alkotmánybíróság elnökét, Marian Enachét, akit „zsarnoknak” nevezett, miután az nem engedélyezte Călin Georgescu újbóli indulását az elnökválasztáson.

Musk több alkalommal osztott meg félrevezető információkat a romániai választások állítólagos eltörléséről, beleértve egy Thierry Bretonról szóló hamis hírt is, amely szerint az EU nemcsak Romániában, hanem szükség esetén Németországban is törölheti a választásokat.

A Tesla-vezér rendszeresen támogatását fejezi ki a román szélsőjobboldali politikai erők iránt. Februárban megosztott egy interjút az AUR európai parlamenti képviselőjével, Georgiana Teodorescuval, amelyben az EU „globalista agendáját” és a „konzervatívok elnyomását” bírálják. Ezt megelőzően, január 11-én egy hamis hírt terjesztett az állítólagos romániai választási manipulációkról.

Mindez nem elszigetelt eseménysor, hanem egy szélesebb geopolitikai játszma része. Trump és körei pedig egyértelműen hajlandóak feláldozni az országot egy szélesebb külpolitikai cél érdekében.

A román politikai vezetés ezzel szemben teljes bénultságot mutat. Miközben az amerikai jobboldal és oroszbarát propagandisták egymásra licitálva támadják az ország intézményeit, Bukarestben a stratégiai partnerről és stabilitásról szóló mantrákat ismételgetik, illetve olyan zavarodottságot eláruló nyilatkozatok hangzanak el, mint amilyen a Ciolacué, aki szociáldemokrata politikus létére a milliárdos Muskról venne példát, amikor karcsúsítaná a közalkalmazotti szférát.

Románia és a NATO

Románia biztonságának alapját eddig a NATO-tagság jelentette, és az ország évek óta kulcsszerepet játszik a szövetség kelet-európai védelmi stratégiájában. Az elmúlt években nagyszabású NATO-bázis kiépítése kezdődött el Romániában, amely Washington és Brüsszel garanciájával erősítette az ország katonai helyzetét a térségben. A Mihail Kogălniceanu jelenleg is bővítés alatt áll: a 2,5 milliárd eurós projekt célja az volt eredetileg, hogy a bázis 10.000 NATO katona és családjaik befogadására alkalmas legyen, ezzel Európa legnagyobb NATO létesítményévé válva. A fejlesztések magukban foglalják kifutópályák, fegyverraktárak, repülőgéphangárok, iskolák, kórházak és egy teljes katonai infrastruktúra kiépítését. Német elemzők szerint a konstancai bázis idővel akár a németországi Ramstein szerepét is átvehetné az Egyesült Államok európai hadműveleteiben.

Az amerikai külpolitika változása, valamint Donald Trump és csapata Oroszországhoz való közeledése azonban kétségeket ébresztett Románia és más kelet-európai NATO-tagok biztonsági garanciáival kapcsolatban. Ha Trump továbbra is megkérdőjelezi az Egyesült Államok NATO iránti elkötelezettségét, Európa kiszolgáltatottabbá válhat, mint valaha.

Jövő héten Emmanuel Macron francia elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök is Washingtonba látogat, hogy Trump elnökkel tárgyaljon Európa jövőjéről és az ukrajnai háborúról. A tervek szerint Macron és Starmer egy közös javaslatot terjesztenek elő, amely szerint 30.000 európai katona állomásozna Ukrajnában – nem a frontvonalon, hanem stratégiai pontokon, hogy megerősítsék az ország védelmét. Emellett Starmer azt is kérni fogja Trump elnöktől, hogy tartsa fenn az amerikai vadászgépeket és rakétarendszereket Lengyelországban és Romániában, hogy az esetleges orosz agresszióra azonnali válasz születhessen.

Egy másik javaslat szerint növelnék a NATO katonai jelenlétét Romániában és Lengyelországban, létrehozva egy gyorsreagálású egységet, amely képes lenne azonnali beavatkozásra egy fenyegetés esetén. A brit és francia vezetők célja, hogy Trumpot rávegyék arra, hogy továbbra is vállalja az amerikai katonai jelenlét fenntartását a térségben. Azonban a Kreml máris reagált a tervre, és kijelentette, hogy az európai csapatok ukrajnai állomásoztatása „elfogadhatatlan.”

Európa számára kulcsfontosságú kérdés, hogy sikerül-e meggyőznie Trumpot NATO-kötelezettségeinek fenntartásáról, vagy az Egyesült Államok fokozatosan kivonul a kontinens biztonságpolitikai struktúráiból. Ha az amerikai védelem gyengül, akkor Európának önállóan kell biztosítania saját védelmét, ami jelentős gazdasági és katonai átalakulást igényel. A következő hetek diplomáciai egyeztetései meghatározóak lehetnek Románia és egész Kelet-Európa jövője szempontjából.