Megbírságoltak négy közmunkást Moldvában, mert román zászlóba gyűjtötték a zöldhulladékot

Adott egy kis település Moldva északkeleti sarkában, a Suceava megyei Bosânceni. A helyi szélsőjobbos, AUR-os polgármester irányítása alatt álló önkormányzat közmunkára rendelt be néhány szociális segélyből élő helyi lakost. A kiosztott feladat egyszerű volt: megnyírni a sövényt, megmetszeni a rózsabokrokat, majd eltakarítani a keletkezett zöldhulladékot. Csakhogy amikor a levágott ágak és a kerti gaz összegyűjtésére került a sor, felmerült a gyakorlati kérdés, mibe is pakolják a szemetet. Körülnéztek a hivatal udvarán, műanyag szemeteszsákot nem találtak, de ott hevert egy méretes, kiselejtezett román nemzeti zászló.

A négy közmunkás nem sokat teketóriázott, pillanatok alatt improvizált kerti ponyvává alakították a piros-sárga-kék lobogót, jól megtömték a hulladékkal, és elindultak vele az utcán. A jelenet nem maradt észrevétlen, egy szemfüles járókelő azonnal megörökítette, és fel is dobta a helyi Facebook-csoportba. A felvétel a Suceava Fail oldalról indulva futótűzként járta be a romániai sajtót, az online térben pedig egymásnak estek a vad nacionalisták és a pragmatikus hazafiak. Egyesek szentségtelenítésről, mások újrahasznosításról beszéltek.

A rendőrség hivatalból nyomozást indított, és a nemzeti jelképek védelméről szóló törvényre hivatkozva fejenként 10 000 lejes (több mint 680 ezer forint, 1871 euró) bírságot szabott ki a munkásokra, akiknek ez horribilis összeget jelent. Összesen negyvenezer lejbe, vagyis több mint 2,7 millió forintba került a közmunkát végző csapatnak a rendhagyó zöldhulladék-szállítás.

A közösségi médiában a kommentelők nem is hagyták ezt szó nélkül: olyan hatalmas a bírság, hogy a közmunkások vélhetően életük végéig sem tudják majd kifizetni, jelezték a hozzászólók. A helyiek közül többen is védelmükbe vették őket, hogy rendes emberekről van szó, akiknek nem az volt a szándékuk, hogy megszentségtelenítsék a román trikolórt.

Az eset nyomán Neculai Miron polgármester hamar a figyelem középpontjába került, és próbálta menteni a menthetőt. Magyarázata szerint a december 1-jei nemzeti ünnepre készülve lecserélték a régi zászlókat, a kiselejtezett darabok pedig egy textilgyűjtő pontra kerültek. Innen halászták ki az egyiket a munkások, annak ellenére, hogy a hivatal szerint talicska is a rendelkezésükre állt, csak abba kevesebb levél fért volna, így a zászlóval gyorsabban haladt a munka.

Az AUR-os polgármester azt is kijelentette, hogy a munkások roma származása és tanulatlansága miatt eshetett ilyen szégyenfolt a településén. A kirekesztő, rasszista megnyilvánulást az internet népe nem díjazta, és a kommentmezőkben sokan inkább azt kérdezték, hol van ilyenkor a párt központi vezetése és George Simion.

A bosanci incidens remekül illeszkedik a romániai zászlómánia kontextusába. Az országban évek óta zajlik a látványos hazafias licit, amelyben az önkormányzatok és a politikusok egymást túlkiabálva bizonygatják hazafiasságukat. A Kolozsvár melletti Szászfenesen például több zászlót vásárolnak évente, mint a fővárosban. Clinceni repülőterén öttonnás, három futballpályányi óriászászlóval döntöttek Guinness-rekordot. És még mindig vannak olyan települések Romániában, amelyekre inspiráló módon hat az egykori kolozsvári polgármesternek, Gheorghe Funarnak a stílusirányzata, a padokat, járdaszegélyeket és a szemeteskukákat is piros-sárga-kékre festették – amivel valójában éppúgy a hulladék közvetlen közelébe helyezték a nemzeti színeket, csak éppen hivatalos engedéllyel.