A marosvécsi Helikon-centenárium körül áll a bál: Takaró Mihály miatt kulturális konfliktus lett az ünneplésből

Huszonhat kortárs erdélyi író mondta le részvételét a marosvécsi Helikon-centenáriumon, miután nyilvánossá vált, hogy a rendezvényen Takaró Mihály is előadást tartott volna.
Az idén 100 éves Erdélyi Helikont egy július 17–19-i marosvécsi programmal ünneplik volna meg, amit a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet és a Kemény Auguszta Kulturális Egyesület főszervezésében hirdettek meg. A Liszt Intézetet Szebeni Zsuzsa színháztörténész vezeti, míg a Kemény Auguszta egyesületet a Helikon alapítójának, báró Kemény Jánosnak a leszármazottja, a marosvécsi kastély tulajdonosa, Nagy Kemény Géza hozta létre. Az MTI július 6-i közleménye szerint a rendezvény célja a két világháború közötti pluralista, politikai és felekezeti törésvonalakon felülemelkedő erdélyi irodalmi műhely emlékezetének ápolása, illetve a kortárs és a történelmi nemzedékek közötti párbeszéd megteremtése lett volna. A rendezvényre 26 kortárs erdélyi szerzőt hívtak meg, akik a részvételt kezdetben visszaigazolták, majd visszaléptek.
A meghívott íróknak késve kiküldött részletes programból ugyanis kiderült, hogy a rendezvény egyik kiemelt előadója Takaró Mihály irodalomtörténész, aki A transzilván Helikon – nemre, fajra, vallásra való tekintet nélkül címmel tartott volna előadást, írja a Magyar Hang. A marosvásárhelyi Népújság július 2-án megjelent beszámolójában is az olvasható, hogy a szervezők a Takaró-előadással is számolnak. A vitatott megítélésű, korábban szélsőséges és kirekesztő kijelentései miatt élesen kritizált irodalomtörténész szerepvállalását a meghívott szerzők elfogadhatatlannak tartották, ezért testületileg lemondták részvételüket.
A szervezők a bojkott hatására törölték a programból az előadást – helyére egy református istentiszteletet iktattak be a marosvécsi műemléktemplomban –, a meghívott írók azonban nem vonták vissza a lemondást, így azokat a programokat is törölni kellett, amiket ők tartottak volna.
A Transtelexnek nyilatkozók megerősítették, hogy Takaró szereplése miatt mondták vissza a meghívást, és „az az álláspont alakult ki, hogy az írók találkozója egy későbbi időpontra halasztódik, és a helyszín is további egyeztetések után dől majd el.”
Takaró egyébként az M5-ös csatornán is tematizálta a 100 éves Helikont. Bár 2026. július 7-én a köztévé új vezetősége látványos lépéssel lekapcsolta az M1-et, miután kimondatott, hogy a hírszolgáltatás a pártpropaganda kizárólagos eszközévé vált, a közmédia kulturális szegmensében a váltás egyelőre nem valósult meg. A centenáriumi epizód premierje július 14-én, kedden került fel a MédiaKlikk hivatalos oldalára. A műsorújság szerint a Könyvjelző – Takaró Mihály műsora szombat reggelenként jelentkezik új részekkel az M5 kínálatában. A konkrét televíziós epizód időzítése közvetlenül a marosvécsi Kemény-kastélyba tervezett jubileumi írótalálkozóhoz kapcsolódott, és a műsorban a szakma és a kortárs irodalom reprezentánsai helyett Nagy Kemény Géza kastélytulajdonos valamint Hunyady Attila történész vettek részt.
A marosvécsi rendezvény főszervezője egyébként a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézetet vezető Szebeni Zsuzsa színháztörténész. Szebeni szakmai pályáján kiemelt helyet foglal el a gróf Bánffy Miklós és Szilvássy Carola életművének kutatása. Ehhez kapcsolódóan Szebeni a kuratóriumi elnöke a 2015-ben Kolozsváron alapított Carola Egyesületnek, amelynek alapító tagjai között található több erdélyi arisztokrata család női leszármazottja.
A helyszínt biztosító marosvécsi Kemény-kastély tulajdonosa, Nagy Kemény Géza szélsőséges politikai szerepvállalásával hívta fel magára a figyelmet. A tavaszi magyarországi választási kampányban aktív Fidesz-párti agitációt folytató kastélytulajdonos közismert a Magyar Péter és a Tisza Párt elleni kirohanásairól. Magyar Péter nagyváradi látogatása előtt olyan bejegyzést tett közzé, amely olyan ismert erdélyi közéleti szereplőket igyekezett lejáratni, mint Parászka Boróka újságíró és Gáspárik Attila színházi szakember. A bejegyzéseket a Transtelex szembesítése után eltávolította az oldaláról.
A helikoni centenáriumi rendezvénysorozat következő állomása Sepsiszentgyörgy lesz, ahol szintén a Liszt Intézet szervezésében július 21-én az Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK) nyílik meg a Kép és szó párbeszéde az Erdélyi Helikon képzőművészetében című kiállítás.
Az önkormányzati közlemény szerint a tárlatot Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere és Szebeni Zsuzsanna intézetvezető mellett Németh Zsolt fideszes országgyűlési képviselő nyitja meg. A megnyitót azért időzítették keddre, mert szerdán Németh Zsolt már a tusványosi tábor megnyitására utazik, ahova azért nem hívta meg Magyar Péter miniszterelnököt, mert véleménye szerint minősíthetetlen hangnemben sértegeti a külhoni magyar vezetőket és politikai ellenfeleit.
Az Erdélyi Helikon a két világháború közötti erdélyi magyar irodalmi élet legjelentősebb, reprezentatív szellemi műhelye és íróközössége volt, amelyet 1926-ban báró Kemény János hívott életre marosvécsi kastélyában. Kemény János azért gyűjtötte össze birtokán a trianoni döntés után kisebbségi sorsba került alkotókat, mert felismerte: az erdélyi magyar irodalom túlélése és identitásának megőrzése csak egy olyan platformon lehetséges, amely függetleníti magát a napi politikai, felekezeti és személyes törésvonalaktól.
A helikoni találkozók megteremtették a transzilvanizmus eszméjét, amely a regionális sajátosságokra, a humanizmusra, valamint a romániai magyar, román és szász kultúra békés, plurális együttélésére épült. Olyan kiemelkedő alkotók kötődtek a mozgalomhoz, mint Kós Károly, Bánffy Miklós, Tamási Áron, Áprily Lajos és Dsida Jenő.
Támogasd a Transtelexet egy kávé árával!
Munkánkkal minden nap magyar közösségeket tartunk képben, teret adunk helyi ügyeknek, és fontos erdélyi történeteket mutatunk be — függetlenül, szabadon. Ahhoz, hogy ezt továbbra is így tehessük, rád is szükségünk van.
Támogatom