Erdélyi közszereplők estek áldozatul a Magyar Péter elleni lejárató kampánynak

2025 májusában, néhány nappal a romániai elnökválasztás első fordulója után, válaszul Orbán Viktor tihanyi beszédére, amelyben a magyar kormányfő egyetértéséről biztosította a magyarellenes kirohanásairól ismert George Simiont, Magyar Péter szintén Tihanyból jelentkezett be, és meghirdette az „Egymillió lépés Erdélyért” akciót. Nagyváradig fog elgyalogolni, mondta, hogy ezzel fejezze ki szolidaritását az erdélyi magyarok iránt. A túra azonban nemcsak szimbolikus politikai gesztussá vált, hanem nagyon gyorsan célkeresztbe került a magyar kormánypárt digitális propagandagépezetében. Egy gondosan megkoreografált lejárató kampány indult el, amelybe végül három erdélyi közszereplőt – Parászka Boróka újságírót, Eckstein-Kovács Péter volt RMDSZ-es szenátort és Kátai István színészt, az erdélyi Tisza-sziget megalapítóját – is bedaráltak, miközben valójában Magyar Pétert és a Tisza Pártot próbálják hitelteleníteni. Mielőtt a kompromat akciót részleteznénk, lépjünk vissza az időben, és idézzük fel, honnan indult mindez.

Tihany: Orbán kijelentése balul sül el

Orbán Viktor május 10-én, a Tihanyi Apátság barokk oltára előtt tartott beszédében nyilvánosan vállalt közösséget George Simionnal, azzal a román elnökjelölttel, aki magyar katonai temetőt gyalázott meg, akinek pártja rendszeresen támadja a magyar nyelvhasználatot és szimbólumokat, és aki politikai tőkét kovácsol a kisebbségi jogok felszámolásából. A magyar miniszterelnök nemcsak idézte Simion szavait, hanem hozzátette: „teljesen egyetértünk”.

A kijelentés lavinát indított el. Magyar Péter válaszul bejelentette az „Egymillió lépés Erdélyért” akciót, és a határon túli magyar közösségből is tömegesen érkeztek a felháborodott reakciók. Az RMDSZ előbb zavartan hallgatott, majd a szóvivőjük „két külön diskurzusról” beszélt – megpróbálva elsimítani az egyértelmű politikai ütközést. A kiállás azonban elmaradt.

Mivel a magyarázkodás nem csillapította a felháborodást, az RMDSZ feltekerte a #StopSimion kampányt, így ezzel indirekt módon a magyar kormányfőnek is üzent. Később Kelemen Hunor telefonon egyeztetett Orbán Viktorral, majd közös nyilatkozatban közölték: a miniszterelnök az RMDSZ döntését tekinti irányadónak. George Simion azonban egy nap múlva már Orbán arcképével és szavaival kampányolt.

A károk enyhítésére fideszes politikusok sorra próbálták kimagyarázni a beszédet. Kövér László, Szijjártó Péter és Demeter Szilárd is különféle narratívákkal álltak elő – de egyikük sem nevezte meg a valódi politikai felelőst. Demeter a saját bejegyzésében egyenesen „balliberális éttermiségiekről” beszélt, és név szerint is megemlítette Parászka Borókát Tompa Andrea és Nyáry Krisztián mellett – Parászka ezzel már itt, az elterelő diskurzusokban célponttá vált, jóval azelőtt, hogy a közösségi médiában zajló lejárató kampány formát öltött volna.

A Tisza Párt és a Mi Hazánk egyaránt elítélte Orbán kijelentését. A Fidesz kommunikációs gépezete viszont a kritikák helyett inkább támadásba lendült – nem a Simionnal való szövetség okozta botrányra reagált, hanem azokra csapott le, akik ezt szóvá tették.

A lejárató kampány beindul – karaktergyilkosság három felvonásban

Miközben Erdélyben élet-halál harcként zajlott az elnökválasztás finise, a magyar közösség megfeszített erővel próbálta megállítani George Simion hatalomra kerülését, Magyar Péter gyalog elindult Nagyvárad felé, válaszul Orbán tihanyi kijelentésére (aTranstelex elsőként közölt interjút és fotóriportot a gyalogmenet indulásáról).

Ebben az éles kampányhelyzetben május 16-án, három nappal a romániai választások előtt, Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a Mandiner YouTube-műsorában személyesen indította el a lejárató narratívát. A műsorban egy „belső, kiszivárgott információra” hivatkozva azt állította: a Tisza Párt kampánystábja megrendezett látványossággal – „spontán őrtüzekkel” – kívánja fogadni Magyar Pétert Nagyváradon. Azt is hozzátette, hogy az akció „nem önszerveződő támogatás”, hanem gondosan megkoreografált kampányesemény lesz, amelyet „a stáb tagjai hajtanak végre”.

A kijelentés nemcsak sugalmazás volt, hanem a lejáratás forgatókönyvének nyilvános megnyitása. A Mandiner-műsor után napokon belül elárasztották a közösségi médiát az azonos narratívára épülő tartalmak: „átverésről”, „álörömtüzekről” és „Soros-ügynökökről” szóló posztok jelentek meg a Harcosok Klubja új profiljain, valamint a Vadhajtásokon és a Pesti Srácokon is. A propaganda gyorsan szintet lépett: a megrendezett fogadtatás vádja mellett célzott támadások indultak három erdélyi magyar közszereplő ellen, az ő nevük nem a sajtóban, hanem a Facebook-csoportokban röppent fel, és terjedt el az erdélyi magyarok között is.

Május 18-án Nicușor Dan megnyerte a romániai elnökválasztást. Az erdélyi magyar közösség szavazási aránya történelmi rekordot hozott: a leadott voksok több mint 90 százaléka Danra érkezett. Az új elnök megköszönte a támogatást az erdélyi magyaroknak, és telefonon hívta fel Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét, jelezve: számít a közösség partnerségére.

Azért telefonon közölte ezt Kelemen Hunorral, mert az RMDSZ-es politikus a győzelem hírére nem Bukarestbe, hanem Budapestre utazott. Nyilatkozata szerint az Orbán Viktorral való találkozójának fő célja az volt, hogy megbeszéljék azt a diplomáciai malőrt, amelyet Orbán Tihanyban elkövetett. A választás napján Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor maga már úgy fogalmazott: „Orbán kijelentése zavart és értetlenséget okozott az erdélyi magyar közösségben”.

A budapesti egyeztetés után úgy tűnt, minden rendeződött. A közös nyilatkozat szerint Orbán Viktor örül az RMDSZ sikerének és az erdélyi magyarok választásának. Csakhogy a felszín alatt ekkor már teljes fordulatszámon pörgött a lejárató gépezet, hisz Magyar Péter erdélyi érkezése még csak ezután következett – és a politikai károkat, amiket a Tisza okozna az erdélyi túrával, valamivel helyre kell ütni. A Harcosok Klubja már készen állt, a propagandaanyagok terjedtek, és a digitális platformokon elindult a célzott karaktergyilkosság.

Nagy Kemény Géza volt az első erdélyi közszereplő, aki nyilvánosan továbbosztotta a lejárató anyagot

A lejárató kampány célkeresztjébe három erdélyi magyar közszereplő került: Parászka Boróka, Eckstein-Kovács Péter és Kátai István. A közösségi médiában futótűzként kezdtek terjedni a posztok, amelyek hamis, gyűlöletkeltő narratívákat ismételgettek. A szereplőket Soros-ügynökökként, a Ceausescu-rendszer örököseiként, nemzetellenes figurákként próbálták beállítani – sokszor kifejezetten antiszemita vagy konspiratív szövegekkel, máskor „kommunistázó” nyelvezettel operálva. A cél egyértelmű volt: elbizonytalanítani az erdélyi magyarokat, és hitelteleníteni mindazokat, akik akár közvetetten is kapcsolatba hozhatók voltak a Tisza Párt nagyváradi érkezésével.

A lejáratásban kulcsszereplővé vált Nagy Kemény Géza, a marosvécsi kastély tulajdonosa és működtetője, aki a Facebookon jól tematizált poszttal kezdte terjeszteni a „spontán örömtüzek” mögötti állítólagos konspirációt. Az általa megosztott szöveg először Petrovics Zoltán erdélyi közösségimédia-felhasználó oldalán jelent meg, és onnan kezdett terjedni magyarországi trollhálózatokon is, köztük a Harcosok Klubja zárt csoportjaiban. Nagy Kemény Géza a szöveg egy szerkesztett változatát tette közzé: egy kommentből emelte át a tartalmat, amelyből saját elmondása szerint kiszedte az antiszemita elemeket. A poszt gyorsan terjedt, sokan osztották tovább – már nemcsak Magyar Pétert, hanem az őt állítólag segítő erdélyi szereplőket is célba véve.

Gáspárik Attila, marosvásárhelyi színész, egyetemi tanár, akinek neve az eredeti szövegben nem merül fel, de nagyon gyorsan hozzákapcsolták a kommentszekciókban a már említett három közszereplőhöz, elmondta, az elmúlt évek alatt többször került Nagy Kemény Géza lejárató posztjainak célkeresztjébe. Az elvakult fideszes és Orbán-támogató kastélytulajdonos folyamatosan libernyákozik és hamis hírek, gyűlöletkeltő szövegek terjesztésével foglalkozik. Az egykori báró Kemény János unokája, Nagy Pál festőművész fia nem lépett az ősök nyomdokaiba, ami a toleranciát és a demokratikus eszmék iránti elköteleződést illeti, mondta Gáspárik.

Nagy Kemény Géza május 17-én közzétett posztja cikkünk lezárásáig 525 megosztást ért el, és ezzel a kampány egyik legszélesebb körben terjedő, erdélyi forrásból származó posztjává vált: innen sokan már úgy osztották tovább, hogy Erdélyből érkezik tulajdonképpen a figyelmeztetés.

Nagy Kemény Gézát többször is kerestük telefonon, hogy megkérdezzük: miért tartotta fontosnak egy nyilvánvalóan rágalmazó anyag terjesztését, illetve milyen forrásokra alapozta a Kátai Istvánról, Parászka Borókáról és Eckstein-Kovács Péterről tett állításait. Elmondása szerint ő „nem állított semmit”, csupán egy meglátást osztott meg. Mint fogalmazott:

„Ez nem az én szövegem, én nem vagyok tényfeltáró újságíró, hogy ellenőrizzem. Aki írta, az vállalja érte a felelősséget.”

Kérdésünkre, hogy miért érezte szükségesnek a poszt közzétételét, így válaszolt:

„Mert Magyar Pétert meg kell állítani. Én bár Romániában élek, számomra Budapest a főváros. És szomorúan látom, hogy ez az ember arra készül, hogy átvegye a hatalmat.”

A beszélgetés elején egyébként még elzárkózott a nyilatkozattól, kijelentve, hogy a Transtelexnek nem nyilatkozik, mert – állítása szerint –

„magukat is idegen pénzből pénzelik, mint minden liberálist bárhol a világon.”

Hozzátette, hogy most már „törvény van erre”, és ennek értelmében nem lehet külföldi pénzeket felhasználni politikai befolyásolásra. (Nem világosítottuk fel, hogy az ún. „átláthatósági törvény” Magyarországon hatályos, nem Romániában – és ha Romániában be is vezetnének hasonlót, az ő esetében éppenséggel azt jelenthetné, hogy ő maga sem kaphatna támogatást Magyarországról.)

Nagy Kemény Géza végül arról is beszélt, hogy a rá nehezedő nyomás miatt „elrontották a délelőttjét és az estéjét”:

„Most már törölném is azt a posztot, de mi értelme? Mindenki látta, képernyőmentések is készültek, abból már nem lehet kimászni.”

A beszélgetés alapján világossá vált: hogy valójában ő maga is a politikai propaganda egyik áldozata, hiszen a démonizált „liberálisokról” szóló panelek nemcsak visszaköszöntek nyilatkozataiban, de meggyőződésévé is váltak. Másrészt, első beszélgetésünk után visszahívott telefonon, és felhívta figyelmem arra a friss bejegyzésre, amit az interjú után posztolt. Abban nyilvánosan bocsánatot kért az érintettektől, elismerte, hogy a megosztott bejegyzés igazságtartalmát nem ellenőrizte.

A marosvécsi kastélytulajdonos posztját elemző Horváth Kovács Szilárd felvázolta annak útját a forrástól az első erdélyi megosztóig és azon túl. A szerző rámutat: a narratíva mutációi önálló életre kelnek. mit jelent ez? Újabb és újabb álprofilok osztják tovább, TikTok-videók készülnek, kommentkampányok jelentek meg, mind ugyanazt az üzenetet sulykolva – hogy a Tisza Párt elnökének, Magyar Péternek a nagyváradi érkezése nem élvezi a közösség valós támogatását, hanem „megrendezett, budapesti kampánystratégiát” tükröz, amit az erdélyi magyarok ellen dolgozó, lefizetett emberek segítenek innen.

Az érintettek válasza: összehangolt akcióról van szó

Parászka Borókát a posztokban „magyarellenesnek” nevezik, azzal vádolják, hogy a Marosvásárhelyi Rádió munkatársaként rendszeresen magyarokat lejárató cikkeket publikál, valamint a Soros Alapítványnak dolgozik. Bár egyik állítás sem igazolható, a retorika célja világos volt: egyértelművé tenni, hogy Parászka „a belső ellenség”, aki a romániai magyar közösség ellen tevékenykedik.

Eckstein-Kovács Pétert nemcsak a Soros-hálózathoz próbálták kapcsolni, hanem a kommunista rendszerhez is: a lejárató anyag szerint „a Ceaușescu-rendszer kiszolgálóinak örököse”, aki a rendszerváltás előtti erdélyi politikai viszonyok haszonélvezője volt – holott épp ő volt az, aki a kilencvenes években az RMDSZ liberális vonalának egyik legismertebb, reformpárti alakjaként éveken át a román parlamentben a jogállami elvekért állt ki.

Kátai István esetében a családi hátteret is felhasználták a hiteltelenítésre: a szöveg szerint Sepsiszentgyörgyön született, de Budapesten „ügynöki tevékenységet folytat”, miközben szüleit – konkrétan megnevezve lakóhelyüket – a Ceaușescu-rendszer „legaljasabb kommunistái” között említik. A lejárató tartalmak célja egyértelmű volt: gyanút kelteni, hogy a gyermekkori és családi kötődések is alkalmasak a nemzetárulás megalapozására, függetlenül az érintett valós tevékenységétől.

• Parászka Boróka: célzott kampány zajlik, Erdélyre maszkolva

Parászka Boróka hosszú Facebook-posztban és a Transtelexnek adott interjúban is részletesen elemezte, mi zajlik a háttérben. Úgy fogalmazott:

„A propagandaanyag, amelynek létrejöttéhez és elterjedéséhez hozzájárult a Mandinertől a Pesti Srácokig a teljes Fidesz-kompromat, tulajdonképpen a Tiszát támadja, Kátai István, Eckstein-Kovács Péter és az én személyemen keresztül.”

A Transtelexnek azt is elmondta: „A román elnökválasztási kampány utolsó hetében elárasztották hamis, erdélyinek látszó, de valójában semmilyen érdemi, erdélyi kötődéssel nem rendelkező profilok az erdélyi csoportokat, fórumokat. Egyrészt Simion melletti kampányon dolgoztak, és felerősítették a Mandiner és a vasarnap.hu üzenetét, hogy Simion 'jó patrióta, és igazi konzervatív'. Másrészt minden korábbinál agresszívebben importálták a Magyar Péter és a Tisza ellenes magyarországi kormánypropaganda paneljeit, különösen akkor, amikor Magyar Péter Nagyváradhoz közeledett.”

Parászka szerint a magyarországi trollfarmok az utóbbi két hétben váltak igazán aktívvá Erdélyben, és amit most látunk, az nem más, mint egy „digitális megszállási kísérlet” – Magyarországon előállított kompromat tartalmak erdélyi kontextusra maszkolva.

• Eckstein-Kovács Péter: „Nem hagyom annyiban”

A jogász és volt RMDSZ-es politikus Facebook-bejegyzésében jogi lépésekkel fenyegette meg azokat, akik róla valótlanságokat terjesztenek. Mint írta: „Két, rólam is szóló bejegyzést olvastam néhány napja. A bejegyzések nyilván átvételek voltak és hajmeresztő valótlanságokat állítottak rólam. Jeleztem, hogy nem hagyom abba a dolgot, így egyikük törölte az infámis megosztást.”

A Transtelexnek nyilatkozva hozzátette:

„Vannak jelek, hogy szervezett lejárató kampány indult erdélyi normális közszereplők ellen, Budapestről. Ennek felderítése meghaladja erőimet, viszont a személyem elleni igaztalan támadásokat nem hagyom annyiban.”

A szavai világossá tették: a támadások nem egyéni szereplők spontán dühkitörései, hanem tudatosan épített propagandahullám részei – amely ellen a jog eszközével is fel kell lépni.

• Kátai István: Ez már Erdélyben is túlmegy minden határon

A színész Facebook-posztban ironikusan így fogalmazott:

„Megérkezett a felhatalmazás fentről. Orbán személyesen nyitotta meg a gyűlöletidényt, és a sarcosok fel is vonultak a pályára.”

A Transtelexnek adott nyilatkozata viszont mélyen személyes hangot ütött meg. Azt mondta: „Ahhoz már hozzászoktam, hogy engem mocskolnak a Facebookon, de a szüleim említése különösen fájdalmasan érintett. Ráadásul egy szó sem igaz belőle. A szüleimnek annyi közük volt a kommunista rendszerhez, hogy őket is kitelepítették. Édesapám 25 évig nem térhetett vissza szülőfalujába. Ő már nem él, édesanyám pedig 81 éves, tanítónőként több generációt nevelt fel. Bárkit meg lehet kérdezni a Kátai családról: azt fogják mondani, tisztes munkában őszültek meg mindketten.”

Azt is hozzátette, hogy noha egyik érintett szereplővel – sem Parászkával, sem Ecksteinnal – nincs személyes kapcsolata, „számomra megtiszteltetés, hogy velük egy lapon említenek. Egyiket újságíróként, másikat liberális politikusként nagyra tartom. Ecksteinnal egyszer találkoztam a 90-es években, amikor fiatal színésznövendékként egy eseményen verset mondtam.”

A Harcosok Klubjának frontvonala Erdélyben húzódik

A lejáratás technológiája nem új keletű. Ahogy azt Orbán Viktor digitális stratégiájáról szóló elemzések is megmutatták, a Harcosok Klubja mögött nem pusztán önszerveződő aktivisták állnak, hanem professzionális online manipulációs hálózatok: fideszes influenszerek, fizetett tartalomgyártók, algoritmusra optimalizált szövegek és szövegklónok, amelyek felhasználói kommentek formájában áramlanak vissza a politikai kommunikáció fősodrába.

A Telex által elemzett adatok szerint a Megafon és a hozzá köthető oldalak több milliárd forintnyi hirdetési pénzt kaptak 2023-ban, és ezek jelentős része épp a közösségi médiában történő érzelemalapú tematizálásra irányult. Az újonnan bejelentett Harcosok Klubja ennek továbbfejlesztett változata: olyan, szimbolikus erővel felruházott közösségi tér, ahol a politikai célú gyűlöletkeltés „nemzeti ellenállásnak” van eladva.

Orbán ebben a projektben azt reméli – és ezt nyíltan ki is mondta –, hogy a digitális tér meghódítása után Európa legerősebb politikai közösségét tudja felépíteni. Ehhez azonban nem elegendő az elkötelezett szavazóbázis: szükség van ellenségképekre, belső árulókra, „liberális bomlasztókra”. Parászka Boróka, Eckstein Kovács Péter és Kátai István ebbe a szerepbe lettek beleírva – nem azért, mert valóban közük volna a Tisza kampányához, hanem mert érzelmi katalizátorokká váltak a jobboldali gyűlöletdiskurzusban.

A kampány iskolapéldája lehetne a politikai kompromat-gyártásnak: központi indulással, célzott rágalmakkal, hazafias narratívába csomagolt karaktergyilkosságokkal. A három célba vett személy – bár nem álltak kapcsolatban sem egymással, és a Tisza Párttal csak Kátai Istvánnak van kapcsolata – egy politikai gépezet által felépített vádstruktúrában találta magát, amelynek célja a megfélemlítés.

A történet tanulsága nem csak az, hogy a digitális propaganda gépezete át tud lépni határokon, hanem az is, hogy Erdély ma már nemcsak politikai játszótér, hanem kommunikációs kísérleti laboratórium is. Ha ez a tendencia a következő hónapokban is folytatódik – különösen a 2026-os magyarországi választások közeledtével –, annak beláthatatlan következményei lehetnek az erdélyi magyar közösség belső kohéziójára és demokratikus kultúrájára nézve. A célzott dezinformáció, a közösségi médián keresztüli manipuláció és a politikai lojalitás újradefiniálása nemcsak a választói magatartást alakítja át, hanem hosszú távon alááshatja a közbizalmat, és végképp megbontja a helyi nyilvánosság amúgy is sérülékeny egyensúlyát.