Az önkényuralmat akarta leváltani, végül a gyűlöletkampány székely digitális harcosa lett

A 2026-os magyarországi választási kampányban Erdélyben is feltekerték a fideszes propaganda hangerejét. Megcsinálták a Megafon erdélyi változatát, a Transzilvánt, amire egy RMDSZ-es politikus, Portik Vilmos több százezer eurót égetett el, és erdélyi influenszereket is felépítettek. Az egyik György Hajnalka, vagyis Lizike, aki nem akart politizálni, a végén mégis a miniszterekkel szelfiző propagandista lett, hogy aztán április 12-e után újra a zöldhagymás-szalonnás reggelikről posztoljon.

Veres Zsolt érdekes utakon érkezett meg az influenszeri státusba: Magyar Péter halálos megfenyegetésével várt széles körben ismertté, ő volt az, aki felszólította, hogy tekenyőt hozzon magával, ha Erdélybe jönne. Ezt aztán kimagyarázta, de innen már nem volt megállás, és elindult a közismertség útján, és olyan szépen felfejlődött, hogy és a 2026-os választás után sem engedné el szélsőséges követőtáborát, ha már ilyen szépen összeállt. Vereshez ugyanis ma egy 90 ezer követős TikTok-csatorna, mintegy 125 ezres Facebook-oldal, egy épülő YouTube-jelenlét, egy „OV 2026” nevű zárt Facebook-csoport, és egy erdélyi digitális polgári kör tartozik. A Tisza áprilisi győzelme után már arról beszélt követőinek: tartani fogja a jobboldali szavazókban a lelket 2030-ig, de azért elárulta azt is, hogy nem feltétlenül a Fidesznek, mert számára Orbán volt az első, de nélküle akár egy új konstrukció vagy a Mi Hazánk is képbe jöhet.

Teljes más céllal tért haza Székelyföldre

Veres Zsolt pár éve még egészen más céllal érkezett haza a Kovászna megyei Nagybaconba. A neve 2019 őszén került be először a sajtóba, miután a külföldön kamionsofőrként dolgozó fiatal azzal az ambícióval tért haza, hogy lediplomázik, elindul a polgármester-választáson, és leváltja a községben önkényeskedő, fizikai fenyegetésektől sem idegenkedő RMDSZ-es vezetést.

Veres független polgármesterjelöltként mérette volna meg magát Simon Andrással, a Kovászna megyei község harmadik mandátumát töltő polgármesterével szemben, aki korábban a Securitate altisztjeként, majd milicistaként is szolgált. A helyiek egy része akkor arról beszélt, hogy a polgármester és családja jelentős birtokot épített ki, és a községi erőforrásokat is gyakran magáncélra használta, a nagybaconiak Hatvanpusztája pedig a félelemre épült: az RMDSZ kiskirályság a verbális agresszióval és fenyegtőzéssel tartotta fenn hatalmát.

Veres a Facebookon jelentette be indulását. Két nappal később a polgármester kisebbik fia, Simon Botond – becenevén Texas Bobby – telefonon meg is fenyegette emiatt, akkor Veres Texas Bobby szavaira úgy emlékezett vissza: „ha be nem fejezem, akkor a nyakam kitöri, elvágja és meg leszek dögölve”. Néhány nappal később maga a polgármester is szóváltásba keveredett vele a falu főterén, ahol Veres beszámolója szerint azzal fenyegette meg, hogy „úgy megveri, mint a lovat”, és ha hat hónapot kell is ülnie emiatt, kezét-lábát kitöri. Veres akkor az RMDSZ-nél is próbált támogatást szerezni, Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel, Tamás Sándor megyei elnökkel és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi RMDSZ-es polgármesterrel is találkozott, de a párt végül nem állt be mögé harcában. A 2020. szeptember 27-i választást Simon András 74,72 százalékkal nyerte, Veres 25,3 százalékkal alulmaradt.

Az akkori Veres-történet ezzel lezárult. Az ezt követő években azonban felépült az a Veres Zsolt, akit ma már az erdélyi magyar és a magyarországi nyilvánosság ismer: a TikTokon is nyomuló, Facebookon felfutó, majd YouTube felé is nyitó szélsőjobboldali tartalomkészítő, aki Magyar Pétert „Poloska Petinek” és „Brüsszel Péternek” nevezi, Orbán Viktorral fotózkodik, OV 2026-os zárt csoportot épít, és erdélyi digitális polgári kör szervezéséről beszél.

A Transtelex ugyan megkereste Verest, hogy hivatalos portré interjúban kérdezzük erről az ívről, ő azonban ezt elutasította. Arra hivatkozott, hogy szerinte a Transtelex korábbi cikkeiben félreértelmezte a 2025 márciusi „tekenyős” videóját. A megkeresés után Messenger-üzenetváltásban mégis részletesen válaszolt több kérdésünkre, beszélt terveiről, motivációiról és politikai önképéről, majd később jelezte, hogy a beszélgetést ő maga privátnak tekinti. A Transtelex ugyanakkor újságírói megkeresésre adott válaszként kezeli azokat a részeket, amelyekben közéleti szerepvállalásáról, tartalomkészítői munkájáról és politikai terveiről beszélt.

Amikor a Fidesz-szótár rátekeredik a székely valóságra – avagy hogyan vált a baconi kihívóból fideszes tartalomgyártó?

Veres legalább 2024 óta aktív TikTokon. Első videóiban még egészen más szerepben jelent meg: 74 éves nagymamáját filmezte, aki verseket és bölcseleteket mondott a kamerába, illetve saját, lépésről lépésre felújított piros Dacia 1300-asát és más szerelős tevékenységét és az általa megismert Székelyföldet mutogatta.

A kommentszekciókban már akkor is gyorsan beleállt vitákba: a románozó megjegyzéseket és a Daciáját lekicsinylő hozzászólásokat azonnal és kemény szavakkal visszaverte. Egy 2024 nyári videójában, amikor egy kommentelő „Fideszbérencnek” nevezte, azzal védekezett, hogy egyszerűen jobboldali értékeket vall, Orbán Viktort minden politikusnál jobbnak tartja, Magyar Pétert pedig már akkor következetesen „Poloska Petinek” nevezte. Verestől ugyanis a tiktokos politizálás és bölcselkedés nem állt távol, de ekkor még a követők szerzésén túl konkrét haszna nem származott belőle.

A „poloskázás” viszont azért is figyelemre méltó, mert szélesebb politikai használata csak később, Orbán Viktor március 15-i beszéde után vált a Fidesz-közeli kommunikáció egyik kulcselemévé. Veres tehát a fideszes csatornákat követve már jóval azelőtt is használta Magyar Péterre a „Poloska Peti” elnevezést, hogy a miniszterelnöki beszéd ezt a dehumanizáló retorikát országos kampányszintre emelte volna és legitimálta volna azt.

A Fidesz-szótár azonban Veresnél nemcsak Magyar Péter és a Tisza Párt ellen kezdett működni. Már 2024 novemberében, tehát Orbán tihanyi beszéde előtt, a romániai elnökválasztás első fordulóján egy TikTok-videóban Călin Georgescu mellett foglalt állást, akit „békepártiként” mutatott be, míg kihívóját, a második fordulóba szintén bejutó Mentsétek meg Romániát Szövetség elnökjelöltjét, Elena Lasconit „háborúpártinak” nevezte Ukrajnával kapcsolatos álláspontja miatt.

Ez a rész azért fontos, mert itt látszott először igazán, hogy Veres politikai nyelve túllépett a székelyföldi belügyek keretén. A Fidesz Brüsszel-ellenes és „békepárti” világmagyarázata nála a romániai politikára is átfordult: egy olyan szélsőjobboldali román jelölt mellé sorakozott fel, akinek politikai közege a romániai magyar közösséggel szemben is ellenséges kijelentésekkel terhelt.

Vagyis a Fidesz-propaganda nemcsak Magyar Péterrel szemben adott neki szókészletet, hanem a romániai politikai valóság értelmezésére is. A „béke” és „háború” leegyszerűsített koordinátái Veresnél már fontosabbnak bizonyultak annál, hogy az adott román politikai szereplő mit jelenthet a magyar közösség számára.

A tekenyő, a poloska és a politikai provokáció

Sokan azonban csak akkor kapták fel rá igazán a fejüket, amikor Veres 2025 márciusában Magyar Péternek azt üzente: ne tegye Székelyföldre a lábát, és ha mégis jön, „hozzon magával tekenyőt is”. A Marosvásárhelyi Rádió, majd a Transtelex is rámutatott, hogy a tekenyő – azaz disznóvágáskor használt faedény – a székelyföldi szólásban a kibelezés fenyegető képével kapcsolódik össze. Veres épp ezért, akkor tudatosan nem fejtette ki, mire gondolt pontosan, később pedig, miután az RMDSZ is elítélte a felszólítást, azzal magyarázta a videót, hogy ő csupán lábmosásra gondolt: Magyar szerinte „mocskos lábbal” ne tegye be a lábát Székelyföldre.

Később egy apró, kifaragott „poloskafürdető tekenyőt” is bemutatott, és azzal viccelődött, hogy „Brüsszel Péter” nem nagy ember, ezért eleve ekkora méretet tervezett neki. A magyarázkodás saját követői körében sem győzött meg mindenkit: „Nem így értetted te sem, csak most megmagyarázod!” – írta neki az egyik kommentelő. Veres a Transtelexnek küldött üzenetében is kitartott a saját értelmezése mellett: „Soha nem beszéltem belezésről. Csak lábmosásról.”

A „tekenyő” mellé azóta egész névcsúfolás-arzenál épült Magyar Péter köré: Poloska Peti, Brüsszel Péter, kicsi Petkó, kisember, Wéber Péter – utóbbi arra utal, hogy a Fidesz kommunikációja Magyar Pétert Manfred Weber emberének állítja be, azaz külföldi érdekeket szolgálónak, ami azért működhetett volna, mert a Tisza Párt belépett az Európai Néppártba, ahonnan a Fideszt meg kirakták.

A Tisza Pártot Veres a Demokratának adott interjújában is következetesen „Tisza-szektának” nevezi, Magyart pedig a magánéletén keresztül támadja. Azt mondta róla: „aki úgy jelentkezett be a politika világába, hogy elárulta a családját és lehallgatta a feleségét, az egy mocskos ember”.

A Veres-féle retorikai készlet tehát jól követte a Fidesz központi szótárát: Brüsszel rossz, a Tisza külföldi érdekeket szolgál, az LMBTQ-közösség veszélyt jelent a családmodellre, az ukrajnai háború kérdésében pedig a magyar kormány békepárti pozíciója az egyetlen legitim álláspont. Veres ezeket a kereteket saját székelyes, odamondós, provokatív nyelvre fordította le.

Veres fideszes kampányüzemmódjának egyik látványos fordulópontja azonban a 2025-ös Tusványos volt.

Orbán Viktor itt jelentette be a Digitális Polgári Körök tervét, vagyis azt a jobboldali tartalomgyártókra és online aktivistákra épülő mozgalmi struktúrát, amelybe Veres később saját erdélyi kezdeményezéssel is belépett. Ettől kezdve a Veres-profilon fokozatosan háttérbe szorultak az autószerelős, kertimunkás, tájképes és székelyföldi hétköznapokat bemutató videók, és egyre nagyobb arányban és tudatosabban jelentek meg a Fidesz-párti, Tisza Pártot, illetve Magyar Pétert támadó politikai tartalmak.

Veres ezzel kissé azt az érzetet keltette, hogy pénzt, paripát és fegyvert is kapott a Fidesz holdudvarától, hogy a párt erdélyi Bede Zsoltjaként tolja a székely bunkósbot szerepét, önjelölt székely vezetőként pedig mindenhol bemondja: Székelyföld nem kér a Tiszából, csak a Fidesz.

Módszerei azonban nem maradtak a kommentmezőben. Amikor Magyar Péter 2025 nyarán Parajdra látogatott, Veres néhány követőjével a sóbánya bejáratánál várakozott rá, de Magyar más útvonalon érkezett. A jelenetből később egy magyarországi YouTube-csatorna készített interjúvideót „A székely, aki elkergette Magyar Pétert Erdélyből!” címmel. Egy 2025 októberi budapesti videójában Veres személyesen is megszólította Magyart, majd amikor a Tisza elnöke továbbment, arra panaszkodott, hogy nem válaszolt érdemben a háborús és LMBTQ-kérdéseire, hanem „elmenekült” előle. Magyar TikTokon reagált: „Annyira menekültem, hogy félóráig mindenkivel beszélgettem 😂”.

Veres Brüsszelben is feltűnt: „magyar gazdaként” vett részt egy uniós agrárpolitikai változások elleni tüntetésen, de a kiutazást főként arra használta, hogy Magyart Manfred Weber emberének állítsa be. A Szivárvány TV magyarországi indítása után több videót szentelt egy LMBTQ-tartalomgyártónak is, aki egy alkalommal játékbabával a kezében beszélt arról, hogy műsorvezető lesz, így Veres számára tökéletes céltáblává vált az LMBTQ-közösség elleni gyűlöletkeltésre és uszításra. Az egyik videóban Veres egy tekenyő mögül is beszélt, talán éppen szavak nélküli visszautalásként korábbi, Magyar Péternek címzett üzenetére is. Követői alighanem értették a célzást.

Ezekben az uszító videókban többször is idézett egy sokat terjedő mondást, hogy a Fidesz jólétben dúskáló 16 évét alátámassza: „A nehéz idők kemény embereket szülnek. A kemény emberek jó időket teremtenek. A jó idők gyenge embereket szülnek. A gyenge emberek pedig nehéz időket teremtenek.” Az idézetet sokan antik bölcsességként kezelik, valójában G. Michael Hopf amerikai író 2016-os posztapokaliptikus regényéből, a Those Who Remain-ből származik.

Láthatóság, címlap, Orbán-szelfi

Mit kapott ezért Veres? Biztosan láthatóságot. A Demokrata-címlap, a CPAC-jelenlét, a Lázárinfó-meghívás, a Mandiner-interjú és a Patrióta-csatornás szereplések listája nagyrészt ugyanabba a körbe illesztik, amelyben Lizike is mozgott a kampány idején. Veres ezen kívül 2025 szeptemberében Orbán Viktorral közös szelfit posztolt a sátoraljaújhelyi Rákóczi Hotelből, beadta kérelmét egy erdélyi digitális polgári kör hivatalos megalapítására, és elindította az OV 2026 nevű zárt Facebook-csoportot, ahol követőit „harcostársi hálózat” építésére szólította fel: „Nem mindenki lesz tartalomgyártó, de bárki lehet egy tartalomgyártó munkatársa, harcostársa!”

A pénzkérdés Veresnél ugyanúgy nem látható, de annál érzékelhetőbb, mint Lizikénél. A Transtelexnek azt írta: „Soha senkitől semmit nem kaptam, amire azt lehet rásütni, hogy közpénz.” Azt is állította, hogy százezres követőtábora organikusan épült, nem költött hirdetésre, és szerinte a politikai tartalmak korábbi fizetett megtolása inkább RMDSZ-es és más politikusi oldalak működésében látszott. Arra, hogy neki fizettek-e a tartalomgyártásért, úgy válaszolt: közpénzből nem kapott semmit, ami nem jelenti azt, hogy egy Fidesz holdudvarába tartozó cég vagy magánalapítvány ne finanszírozhatta volna az útjait vagy honorálhatta volna közéleti tevékenységéért cserébe. Ugyanakkor megjegyezte, ismer olyat, akinek a Meta „5-6 ezer dollárt fizet” tartalomgyártásért, neki viszont ennél jóval kevesebbet.

Veres a vereség után: Keresztre feszítették Magyarországot

A választás után Veres kommunikációja új fázisba lépett. A 2026. április 12-i magyarországi választás személyes kudarcként is érte: a Tisza Párt nyert, a Fidesz pedig kétharmados vereséget szenvedett. Veres a Bálnában, a fideszes választási rendezvényen volt aznap este. Később Facebookon így idézte fel: „Ezt az estét ott, a Bálnában, és ezt a bejelentést soha nem fogjuk elfelejteni – örökre nyomot hagyott mindannyiunk lelkében.”

A vereség másnapján viszont még biblikus hangon beszélt minderről: „Magyarországot keresztre feszítették, de mi hiszünk a feltámadásban!” – kezdte egyik videóját. A folytatás már a bukás utáni jobboldali identitás újrarajzolásáról szólt. „Mi nem vagyunk a meghátrálás emberei, nekünk nincs mit szégyellni. (...) Mi a béke, a nemzet és a család mellett kampányoltunk! (...) Az igazi patrióta soha, de soha nem fog meghátrálni!” – mondta. Pár nappal később már arról beszélt, hogy „ez a vonat elment”, a választási eredményt nem lehet visszacsinálni, és a jobboldal energiáját nem az Orbán Viktor melletti tüntetésre vagy szavazat újraszámolásra kell befektetnie, mert hát demokrácia van, hanem a 2030-as kampányra kell tartogatni.

A Fidesz egyes szereplőinek kritikája azonban már a választás előtt felsejlett, utána pedig látványosan felerősödött. És hirtelen Verest is elérte. A tartalomgyártó patrióta sokak meglepetésére ezúttal Hankó Balázs volt kulturális minisztert vette célba, miután megnézte Rónai Egon műsorában tett magyarázkodását a Fidesz holdudvarához köthető kifizetésekről.

Egy videójában azt mondta: „Az a 200 ezer ember, aki követ engem a TikTokkal és Facebookkal együtt, ennyien vagyunk, azok tudják, hogy az elmúlt egy évet keményen beletettem ebbe a kampányba. (...) Ezt a kampányt és ezt a munkát én nem azért tettem, hogy holmi művészekért, zenészekért vagy frissen összekalapált cégekért tartsam a hátamat, hanem azért, mert jobboldali vagyok és mert patrióta vagyok. (...) Én követelem azt, hogy Hankó Balázs eltűnjön a közéletből! Én nem egy pártkatona vagyok, én egy patrióta vagyok.”

Fidesz-kritikus videóját azonban nem csak az elvesztett becsülettel indokolta, hanem azzal is, hogy neki megszakadt a kapcsolata a fideszes politikusokkal és a frakcióvezetőt sem tudja elérni. „Lehet, hogy nem hiszitek el, de senkit nem tudok elérni, úgyhogy ezt a megoldást választottam!”

Veres itt már nem egyszerűen Tisza-ellenes kampányolóként beszélt, hanem a vesztes jobboldal belső megtisztítását követelő szereplőként. A Fideszt egy másik videóban szuvas foghoz is hasonlította: hiába borogatják a rossz fogakat, „egy megoldás van, a foghúzás”, vagyis szerinte azoknak, akik a bukásért felelősek, el kell tűnniük a közéletből.

A Transtelexnek küldött üzeneteiben ennél tovább is ment. Azt írta: „Orbán Viktor áll első helyen”, de nem biztos, hogy Orbán nélküli Fideszben is fideszes maradna. „Jobboldali vagyok, akinek nagyon szimpatikus Orbán politikai nézete, és Orbán pártja a Fidesz. Inkább így közelítem meg” – fogalmazott. Szerinte ha Orbán távozik a párt éléről, sok jobboldali más irányba mehet tovább, akár a Mi Hazánkhoz, akár egy új mozgalomba. „Erdélyben is szükség lesz egy jobboldali pártra” – tette hozzá, mert szerinte az RMDSZ kényszerhelyzetben van, Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnökhelyettese „csak fröcsögni tud”, a többi szereplő pedig jelentéktelen.

Veres tehát a Fidesz veresége után már nem pusztán azt ígéri, hogy folytatja a tartalomgyártást, hanem azt is, hogy részt kér a (szélső)jobboldal újraépítéséből. Azt írta: „tartani fogom a 2 millió emberben a lelket nemzeti szempontból, és mindig hangot adok a Tisza-kormány kritikámnak is, mert bőven lesz téma.” A 2026-os, szerinte nagyjából 30 ezer erdélyi tiszás szavazatról azt mondta: 2030-ra ennek többszöröse lehet.

Közben egy másik, már a választás előtt is épített projektjét is új szerepbe helyezi. A Demokratának 2025 októberében arról beszélt, hogy Uzonkafürdőn tiny house-t épít önerőből, ahová magyarországi vendégeket hívna meg ingyen szállással és kirándulással. Egyetlen feltételt szabna: készüljenek fotók, videók és beszélgetések az ottlétükről, hogy „tízezrekhez, százezrekhez” jusson el az üzenet. A Transtelexnek ezt már „nemzeti valóságshow”-ként írta le: olyan projektként, amelyben Székelyföld bemutatása, a magyarországi látogatók fogadása és a közösségépítő tartalomgyártás összekapcsolódna.

Nem Bacont modernizálta, hanem a kultúrharcot fordította le

A történet egyik furcsa iróniája, hogy Nagybaconban végül valóban megtörtént az a váltás, amelyért Veres 2019-ben elindult. A 2024-es önkormányzati választáson leváltották az önkényeskedő polgármestert, Simon András helyére Nagy István-Csongor került. Csak mire ez megtörtént, Veres már nem a baconi önkormányzati modernizációt építette, hanem egy magyarországi politikai tábor erdélyi digitális előretolt helyőrségét.

De 2026-ra Veres már amúgy sem a helyi közhatalmat akarja átláthatóbbá tenni, hanem politikai tábort épít, sérelmeket, ellenségképeket gyűjt, „harcostársakat” toboroz a következő választásig. Ehhez pedig, úgy tudjuk, hogy az RMDSZ-es gyökereihez is visszatér, akikkel a magyarországi kampány alatt legalább a Hargita megyei Székelyudvarhelyen közelebb került.

A két szerep között azonban nem egyszerűen az a különbség, hogy Veres helyi politikusból tartalomgyártó lett. Hanem az, hogy a helyi önkény ellen beszélő szereplő végül egy másik, sokkal nagyobb politikai gépezet nyelvét vette magára. A régi nagybaconi renddel szemben még a kollegialitást, a modernizációt és a 21. századot kérte számon. A magyarországi kultúrharc erdélyi digitális szereplőjeként viszont már maga használta a gyűlölet nyelvét és poloskázik, Brüsszel Péterezik, tekenyővel üzen, és a választási vereség után is azt keresi, hogyan lehet a csalódott jobboldali tábort újra hadrendbe állítani.

Így lett a helyi önkény ellen induló nagybaconi kihívóból egy másik hatalmi logika digitális katonája. Székelyföldre importálta azt a gyűlöletet, amit a Fidesz Magyarországon terjesztett, csakhogy ezt a gyűlöletet, amit széles körben elterjesztett, sajnos nem lehet leváltani.