Románia népessége gyorsan fogy, és a legfrissebb statisztikai előrejelzések szerint ez a trend a következő évtizedekben sem fog megállni. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) új demográfiai elemzése arra jut, hogy 2080-ra legalább 3,4 millióval lesz kevesebb lakosa az országnak, mint 2025-ben, és ez a legvalószínűbb forgatókönyv. A kutatás, amelyet az intézet alelnöke, Silviu Vîrva koordinált, kimondja: bármilyen feltételezéssel is számolunk, a lakosság csökkenni fog, és az elöregedés üteme tovább gyorsul. Az aktuális 19 milliós lakosságszámhoz viszonyítva, ami a legutóbbi, 2021-es népszámlálás eredménye, ez a szám a lakosság szinte egyötödét, pontosabban 18 százalékát jelenti.
Három forgatókönyv, egyetlen irány
A kutatók három különböző projekciót készítettek: egy leginkább esélyes alapforgatókönyvet, egyet arra az esetre, ha a trend nem változik, és harmadikként egy optimista verziót is felvázoltak. Ezek mind más születési, halálozási és migrációs feltételezésekből indulnak ki, de végül ugyanazt mutatják: Románia népessége tovább zsugorodik, és egyes térségek különösen súlyos veszteségekre készülhetnek.
A szakértők szerint a legreálisabb verzió az, amely nagyjából a jelenlegi társadalmi és gazdasági viszonyok fennmaradásával számol. Ebben a változatban Románia lakossága 2025 körül még 19 millió fő, 2080-ra viszont már csak 15,6 millió marad, vagyis több mint 3,4 millió ember „tűnik el” a népességből.
A csökkenés azonban nagyon egyenlőtlen. Az ország déli térségei – Olténia, a Délkelet és Dél-Munténia – akár lakosságuk egyharmadát is elveszíthetik. Közben az erősebb gazdasági pólusok, például Bukarest–Ilfov térsége, a központi régió vagy az északnyugati része az országnak jóval kisebb visszaesést mutat, sok helyen 10 százalék alatt van a népességvesztés.
A különbségek akkora méretet öltenek, hogy 2080-ra Románia demográfiailag teljesen átrendeződhet: lesznek térségek, amelyek elnéptelenednek, és erősen elöregednek, miközben más régiók lassan stabilizálódnak, sőt belső migráció révén akár növekedhetnek is.
A második forgatókönyv a mostani trend állandósulásával számol: alacsony népszaporulat, magas kivándorlás, lassú javulás a mortalitásban. Ebben az esetben a visszaesés még nagyobb, 2080-ban alig 14,36 millió lakosa lenne az országnak, ami több mint 4,6 milliós veszteség. A déli régiók itt is különösen nagyot esnek, egyes zónák akár közel egymillió lakost is elveszíthetnek.
A legoptimistább forgatókönyv szerint is csak lassítani lehet a fogyást. Még akkor is csökken a lakosság, ha a szaporulat nő, a várható élettartam tovább javul, és a migráció is pozitív irányba fordul. Ebben a derűlátóbb verzióban 2080-ig nagyjából 1,9 millió főt veszít az ország, ami nagyjából 10 százalékos csökkenést jelent. Az ország központi régiójában és Bukarestben is növekedhet a lakosságszám, de a déli régiók itt is komoly mínuszban maradnak.
Bármelyik verziót is vesszük, Románia 2080-ra sokkal idősebb ország lesz. A 65 év felettiek aránya jelentősen nő, miközben a gyerekek és az aktív korúak aránya csökken. A 0–14 évesek aránya 12–13 százalék körül stagnálhat, a 15–64 éves korosztály pedig egyre kisebb szeletet képvisel, ami jelentős terhet rak majd az egészségügyre, az oktatásra és a szociális rendszerekre.
A 2007-es EU-csatlakozás óta a kivándorlás lett a legfontosabb oka a népesség csökkenésének. 2007-ben több mint félmillió román állampolgár hagyta el az országot, ami történelmi csúcsot jelentett. Azóta a számok némileg mérséklődtek, de továbbra is nagyon magasak: évente 200–250 ezer ember megy el külföldre. Bár 2023 és 2024 enyhe csökkenést mutat, ez messze nem elég ahhoz, hogy ellensúlyozza a negatív természetes szaporulatot.
A születésszám továbbra is alacsony. 2024-ben alig 142 600 gyerek született, ami európai összevetésben is az egyik legalacsonyabb arány. A termékenységi ráta 7,5 ezrelék körül mozog, ami egyértelműen nem elég a generációk megújulásához. Közben a várható élettartam lassan nő – 77 év körül van –, de ez sem kompenzálja a gyenge születésszámot.
A népesség csökkenése a munkaerőpiacon is visszaköszön. A statisztikai hivatal előrejelzései szerint 2080-ra a munkaképes korúak száma legjobb esetben is 6,5 millióra esik vissza, a foglalkoztatottak száma pedig 6,2 millió körül stabilizálódik. A legnagyobb veszteséget itt is a déli régiók szenvedik el, egyes helyeken 40 százalék feletti visszaeséssel. A gazdaságilag aktívabb régiók továbbra is vonzzák a munkaerőt, ami azonban tovább mélyíti a regionális különbségeket.
A gazdasági függőségi ráta – vagyis hogy hány eltartott jut száz aktív korú emberre – minden verzióban romlik, ami egyre nagyobb nyomást helyez majd a költségvetésre és a nyugdíjrendszerre.
A felmérést vezető Silviu Vîrva szerint ezek a számok kapaszkodót adhatnak ahhoz, hogy hogyan kellene előre gondolkodni. Azzal érvel, hogy a demográfia nem sorscsapás, hanem következmény, és a következő évtizedek társadalmi, gazdasági és politikai döntései határozzák meg, hogy 2080-ra mekkora népességű ország marad Románia. A jelenlegi adatok viszont egyértelműen azt sugallják, hogy következetes családpolitika, a kivándorlás fékezése, a külföldön munkát vállalók visszacsábítása és a születésszám támogatása nélkül Románia néhány évtizeden belül demográfiai katasztrófával számolhat.
Rád is szükségünk van, hogy szállítani tudjuk a legfontosabb erdélyi témákat!
A Transtelex minden nap hiteles, ellenőrzött erdélyi történeteket hoz — sokszor több munkával, több kérdéssel és több utánajárással, mint mások. Ha fontos neked, hogy legyen független forrás, ahol a kényelmetlen kérdéseket is felteszik, kérjük, támogasd a munkánkat!
Támogatom!