Komoly fennakadásokat okozhat a légi közlekedésben a klímaváltozás

A klímaváltozással egyre inkább kiszámíthatatlanok az időjárási rendszerek, ami növelheti a légi közlekedés fennakadásait, illetve az ezekkel járó költségeket, írja a BBC. A lap azt írja: Tim Atkinson, a légitársaságok kockázataival foglalkozó tanácsadó szerint az Egyesült Királyság és Észak-Európa rendkívül zsúfolt légtere miatt a térség különösen kitett az ilyen helyzeteknek.

A viharos időjárás például beszűkítheti a használható légteret, ami miatt korlátozni és átirányítani kell a forgalmat. A zivatarokhoz az kell, hogy a talaj közelében lévő nedves levegő gyorsan felmelegedjen, majd felemelkedjen. Ahogy egyre magasabbra jut, kitágul és lehűl, a benne lévő nedvesség pedig kicsapódik, így nagy felhők alakulnak ki. Minél nagyobb a hő, annál több konvektív energia áll rendelkezésre, ami növelheti a légkör instabilitását. Ráadásul a Föld minden egyes Celsius-foknyi melegedésével a légkör nagyjából 7 százalékkal több nedvességet képes megtartani, ami növeli a heves esőzések valószínűségét.

Nem egyértelmű azonban, hogy Európában ténylegesen több zivatar lesz a jövőben, mivel az energia és a nedvesség mellett számos más tényező is szerepet játszik. A világ egyes részein akár csökkenhet is a zivatarok száma. Kutatások ugyanakkor azt mutatják, hogy a magasabb földrajzi szélességeken, különösen az északi féltekén, jelentősen nőhetnek a viharok kialakulásának kedvező feltételei, és a kialakuló viharok is hevesebbek lehetnek.

Ha azonban valóban több viharral kell számolnunk, felmerül a probléma, hogy a repülőgépek egyre gyakrabban nem tudnak majd leszállni a nagy szél miatt egy adott repülőtéren. Ilyenkor a gépet egy másik reptérre kell átirányítani. Ez azonban önmagában is újabb problémákat okozhat: ha túl sok, előre nem tervezett járat érkezik egy amúgy is zsúfolt repülőtérre, előfordulhat, hogy annak infrastruktúrája nem elegendő mindegyikük fogadására. A repülőgépeknek üzemanyagra és parkolóhelyre van szükségük, az utasoknak pedig élelemre és megfelelő létesítményekre. Ha pedig egyszerűen nincs több hely, a repülőtér akár az összes, sürgősségi járatokon kívüli forgalmat is megtagadhatja.

A fennakadások miatt szélsőséges esetben az is előfordulhat, hogy egy repülőgépnek elfogy az üzemanyaga a levegőben. A gépeknek jogszabályok szerint elegendő üzemanyagot kell vinniük ahhoz, hogy szükség esetén eljussanak egy alternatív repülőtérre, és ezen felül még legalább 30 percnyi repülésre elegendő tartalékkal is rendelkezniük kell.

Bár a repülőgépeket úgy tervezik, hogy a szélsőséges körülményeket is elviseljék, a zivatarok rendkívül erős turbulenciát okozhatnak. Ez akár a repülőgép szerkezeti elemeit is károsíthatja, az utasokat pedig a kabinban ide-oda dobálhatja, ha nincsenek bekötve. A jégeső szintén komoly problémát jelenthet: megrepesztheti a pilótafülkébe vezető szélvédőt, vagy károsíthatja a hajtóműveket. Bármennyi kellemetlenséget okozzon is ez az utasoknak, a személyzet értelemszerűen mindig a biztonságot helyezi előtérbe.

Ha a viharok miatt egyre gyakrabban alakulnak ki késések, akkor a repülőgépeket eleve több üzemanyaggal kell majd feltölteni arra az esetre, ha problémák adódnának az útvonalon. A légitársaságok egyik legnagyobb költsége az üzemanyag, így ha ez drágul, annak elkerülhetetlenül az utasok is megfizetik az árát.

A nagy mennyiségű csapadék növelheti az áradások kockázatát is. Szélsőséges esetben ez teljesen megbéníthatja egy repülőtér működését, ahogy 2024 áprilisában történt a dubaji nemzetközi repülőtéren. A tiszta égbolton kialakuló turbulencia szintén valós problémát jelent. Ez nem látható, és az éghajlat melegedésével egyre gyakoribbá válik. A BBC szerint a világ számos forgalmas légi útvonalán megduplázódhat, megháromszorozódhat, vagy még ennél is nagyobb mértékben növekedhet a súlyos turbulencia előfordulása.

A tengerszint emelkedése szintén okozhat problémát: a világ népességének mintegy 40 százaléka él a tengerpartoktól 100 kilométeren belül, ezért számos repülőtér alacsonyan fekvő, tenger közeli területen épült. A Newcastle-i Egyetem kutatása szerint világszerte 269 repülőteret fenyeget már most is az emelkedő tengerszint miatt kialakuló árvíz, és ez a szám várhatóan tovább nő. A leginkább veszélyeztetettek között lehet többek között az amszterdami Schiphol, a London City, a bahreini nemzetközi repülőtér és a Newark Liberty.

Persze az új technológiák azért részben mérsékelhetik ezeket a hatásokat. A Heathrow és a Gatwick repülőterek például már nem az érkező repülőgépek közötti előre meghatározott minimális távolságokra épülő rendszert használják, hanem egy olyat, ami a szélsebesség és a repülőgépek típusa alapján folyamatosan számolja a szükséges követési időt. Ez a gyakorlatban lehetővé teszi, hogy az irányítók közelebb engedjék egymáshoz a leszálló gépeket, és gyorsabban landoltathassák őket.