Ősszel ismét füstbe burkolóznak a kertek, pedig ma már pontosan tudjuk, mit okoz az avarégetés. A HungaroMet Nonprofit Zrt. mérései szerint egyetlen zsáknyi avar elégetése is tízszeresére növeli a levegő részecskeszennyezettségét, írja a Másfélfok. Kutatások igazolták, hogy a füstben pedig rákkeltő és mérgező vegyületek is találhatók. A jó hír: az avar nem szemét, hanem értékes tápanyag. Komposztálva, talajtakaróként visszakerülhet a természet körforgásába – füst nélkül, tiszta levegővel.
A HungaroMet Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központjának munkatársai 2025. szeptember 30-án – a részecskeszámmérő műszerek tesztelésének részeként – megvizsgálták, mekkora részecskeszennyezést okoz az avarégetés. A kísérlet során egy zsáknyi, körülbelül 100 liter avart gyújtottak meg, és egy órán keresztül figyelték a levegőminőség változását. A tűzrakóhelytől mintegy húsz méterre elhelyezett mérőkocsiban a levegő részecskeszennyezettségét (PM10 és PM2,5 frakciókat), valamint külön készülékben a részecskeszámot mérték. A mérés idején enyhe, változó irányú szél fújt, ami időnként a füstöt a mérőműszerek felé sodorta.
Az eredmények egyértelműek voltak: amikor a füst elérte a mérőberendezéseket, a részecskék száma és koncentrációja több mint tízszeresére nőtt az alapszennyezettséghez képest. A füstben végig magas volt a kisebb részecskék, a PM2,5 frakció aránya, amelyek az emberi egészségre károsabbak, hiszen mélyebben bejutnak a légzőrendszerbe, esetenként akár a véráramba is.
A HungaroMet kísérletének tanulsága világos: az avarégetés lokálisan és aktuálisan jelentős mértékben megemeli a részecskeszennyezettség szintjét. A levelek és gallyak elégetésekor keletkező füst nemcsak kellemetlen szagú gázokat tartalmaz, hanem több tucat, részben mérgező, részben rákkeltő vegyületet is. Ezek egy része közvetlenül az égés során, másik részük a füstben található anyagok kémiai reakciójával keletkezik.
Mint minden kibocsátó forrás, az avarégetés hatását is becsüli a HungaroMet által évente összeállított légszennyező anyag kibocsátási leltár (IIR). Könnyen belátható, hogy nem egyszerű megbecsülni ezt az értéket, hiszen nem mérhetjük egyesével az avartüzeket. Módszertanuk egyrészt KSH által gyűjtött, kerttel rendelkező háztartások számára vonatkozó, valamint a kerti hulladék szelektív gyűjtéséről szolgáltatott adatokra; a magyar lakosság hulladékégetési szokásairól szóló felmérésekre (Kantar Hoffman LTD, Levegő Munkacsoport, Szegénység Elleni Hálózat); valamint a Miskolci Egyetem vizsgálataira épül. Ezek alapján feltételezték, hogy a kertekben maradó (azaz nem szelektíven gyűjtött) kerti hulladék mennyiségének a lakosság a 19 százalékát égeti el.
A legfrissebb, 2023. évre vonatkozó jelentés szerint országos viszonylatban az avarégetésből származó éves részecskekibocsátás mindössze 2 százalék körüli, és trendje csökkenő (természetesen korrelál az elégetett avar/zöld hulladék mennyiségével). Az általános légszennyezettséghez éves szinten tehát csekély a hozzájárulása, viszont helyi szinten és aktuálisan jelentős egészségi kockázati tényező.
Nemzetközi adatok szerint a krónikus légúti betegségekből eredő halálozás feléért, a szív-érrendszeri halálozás negyedéért a légszennyezés a felelős. A levegőben levő káros anyagok egyik fő komponense a részecskeszennyezés (PM10 és PM2,5), ami többek között az erdőtüzekből, és más, szándékos égetésből származik. Hazánkban az országos éves összes közvetlen PM2,5 kibocsátás több mint háromnegyedéért a lakossági szilárd tüzelés felel.
A zöldhulladék-begyűjtő rendszerek bevezetése után több város, település betiltotta az avarégetést, Budapesten például 2012 óta tilos. 2020-tól a kormányzat is kivezetni tervezte a helyi önkormányzatoknak adott lehetőséget az általános tiltás alóli felmentésre, ezt kommunikálta is, de végül benne hagyta a szabályozásban. A bizonytalanságot ezek a módosítások és visszavonások okozzák.
Mik hát a hatályos szabályok? Az avar és kerti hulladék égetése fő szabályként az ország teljes területén tilos. A környezetvédelmi törvény azonban lehetőséget ad a települési önkormányzatok képviselő testületeinek arra, hogy helyi önkormányzati rendelet megalkotásával – melyben rögzítik a részletes szabályokat (mikor, milyen időjárási körülmények között vagy egyéb feltételek mellett végezhető) – illetékességi területükön belül megengedjék az avar égetését. (Ez volt az a felhatalmazás, melyet először megvont, majd mégis meghagyott a kormányzat.)
Ha tehát valaki avart tervez égetni a kertjében, tájékozódnia kell a helyileg illetékes önkormányzatnál, hogy az rendelkezik-e avarégetési rendelettel. Ha igen, akkor az abban foglalt szabályok betartásával megteheti – ha nem, akkor avart égetni tilos. A szabály megsértéséért akár 300 000 Ft-os büntetés járhat.
Legegyszerűbb otthagyni a lehullott leveleket a fa alatt (nyilván a járdák, utak tisztaságáról gondoskodni kell a balesetveszély elkerülése érdekében). Ha a gyepes terület megóvása a cél, elég arról is csak a fák alá behúzni a lehullott leveleket.
Érdemes letakarni vele a virág-, konyhakerti vagy egyéb ágyásokat. A mulcsolás célja alapvetően a talajnedvesség megőrzése, a talajtömörödés és talajkopás megakadályozása, a gyomosodási nyomás csökkentése, a talajfelszín szélsőséges napi hőingásának kiegyenlítése, a tápanyag kimosódás mérséklése, de lebomlásával hozzájárul a televény talajréteg megújításához.
Felhalmozhatjuk az avart, nyesedéket a kert egy eldugottabb részén, esetleg a kerítés mellett. Egy-két év alatt a kisebb ágak is elkorhadnak, lebomlanak. A nagyobb ágakat kiszáríthatjuk, és nyári sütögetéskor vagy fatüzelésű kályhában elégethetjük.
Komposztálhatunk. Bár sokak számára elsőre bonyolult műveletnek tűnhet, érdemes belevágni. Számos forrásból tanulhatunk hatékony technikákat; vásárolhatunk komposztáló ládát vagy keretet, de magunk is összeeszkábálhatunk egyet (esetleg rákérdezhetünk, az önkormányzatunk oszt-e ingyenesen a lakosainak), vagy csak kupacba halmozhatjuk a komposztálni szánt zöldhulladékot.
Ha nincs kedvünk, alkalmunk élni ezekkel a lehetőségekkel, elszállíthatjuk a keletkező kerti zöldhulladékot. A legtöbb városban működik zöldhulladék-begyűjtési rendszer. Van, ahol külön kukát, van, ahol (biológiailag lebomló) zöldhulladékgyűjtő zsákokat adnak. Sok helyen van mód ingyenes elszállításra, illetve zöldhulladékgyűjtő zsákok igénylésére is, érdemes tájékozódni a helyi lehetőségekről.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!