Elsőként hozott létre emberi bőrsejtekből kinyert DNS-ből működő petesejteket egy amerikai kutatócsoport

Egy amerikai kutatócsoportnak most először sikerült korai stádiumú embriókat létrehoznia úgy, hogy emberi bőrsejtekből kinyert DNS-t ültettek egy petesejtbe, és aztán ezt termékenyítették meg spermával. Így gyakorlatilag a test bármely pontjáról származó sejtet lehet használni az élet kiindulópontjaként, így a betegség vagy a kor miatti meddőség áthidalható problémává válhat, de akár arra is jó lehet a módszer, hogy azonos nemű pároknak is lehessen genetikailag mindkettejükhöz kapcsolódó gyereke – olvasható az Oregoni Egészségtudományi Egyetem honlapján.

Az emlősök reprodukciója az esetek nagy többségében nem bonyolult dolog: egy hím spermája találkozik egy nőstény petesejtjével, a kettő kombinációjából létrejön az embrió, és később, az embereknél konkrétan kilenc hónap múlva, megszületik az utód. A tudomány fejlődésével ezt a folyamatot évtizedekkel ezelőtt sikerült mesterségesen reprodukálni, amikor 1996-ban a tudósok megalkották Dollyt, a klónozott bárányt. Most pedig ezt fejlesztették még tovább, melynek módját a Nature Communications szaklapban publikált tanulmányban részletezték.

Az Oregoni Egészségtudományi Egyetem kutatócsoportjának módszere azzal indul, hogy kivesznek egy sejtmagot egy emberi bőrsejtből, majd ezt belehelyezik egy petesejtbe, amelyből előtte eltávolították a genetikai információkat. Ez eddig is ismert módszer volt, de eddig komoly problémát jelentett, hogy bár az ivarsejtekben a sejteknél megszokott 46 helyett 23 kromoszóma van – ami teljesen normális, hiszen a megtermékenyítéssel a férfi és a nő ivarsejtje olvad össze, és így jön ki a szám –, egy így alkotott petesejtben alapból 46 kromoszóma lesz.

Az extra kromoszómák jelentette kockázatot egészen eddig nem sikerült megoldani, de a kutatók most előálltak egy, a sejtek osztódásának típusai után mitomeiózisnak elnevezett folyamattal, amely a sejtosztódás természetes folyamatát hivatott utánozni. Ezzel képesek voltak kilöketni a kromoszómák felét, és így elméletben már biztonságosan meg is lehetett termékenyíteni a petesejtet. A kutatók összesen 82 működőképes petesejtet hoztak létre, ezek egy része pedig el is jutott az embrionális fejlődés nagyon korai szakaszaiba. A kutatók egyik embriót sem hagyták tovább fejlődni hat napnál, vagyis annál a pontnál, ahol általában beültetnék őket.

A funkcionális petesejteknek egészen pontosan 9 százalékából lett blasztociszta, ami nem túl magas arány, de azt bizonyítja, hogy a módszer működhet. Ennél komolyabb problémaként merült fel, hogy bár a petesejtekből sikerült kilöketni 23 kromoszómát, ez véletlenszerűen történt, azaz előfordult, hogy bizonyos kromoszómákból mindkettőt kilökte, másokból pedig egyiket sem. Ahhoz, hogy egy embrió egészséges magzattá fejlődjön, és egészséges gyerek szülessen belőle, 23 pár kromoszómára van szükség, így a legfontosabb feladat most az lesz, hogy valahogyan garantálják a kutatók, hogy ez a mitomeiózis után így alakuljon.

A kutatók szerint még legalább 10-15 évre lesz szükség ahhoz, hogy a módszer széles körben is használhatóvá váljon, de azt egyértelműen sikerült bizonyítani most, hogy a koncepció működik. És azt sem lehet kizárni, hogy egy napon jelentős segítséget fog majd nyújtani a meddőségnél, és lehetővé teheti, hogy más sejtekből hozzanak létre ivarsejteket azoknak, akiknek nincsen más lehetőségük a gyereknemzésre. Például az azonos nemű pároknak is, mert a megtermékenyítendő petesejtbe egy férfi bőréből származó sejtmagot is be lehetne ültetni.

Ma egyébként már olyan tudományos eszközök is léteznek, amelyekkel a születendő gyerekek lényegében genetikai előnyöket szerezhetnek, ezekről korábban itt írtunk részletesen.