Életközépi válságnak semmi jele – 50 éves a techvilág egyik legjelentősebb cége, a Microsoft

Az egész gyakorlatilag egy fordítóprogramnak indult, de mára a világ második legértékesebb vállalatává nőtte ki magát: 50 éves lett a Microsoft. Ki gondolta volna? Jó, valószínűleg mindenki, hiszen a cég a Windows operációs rendszerével évtizedek óta egyeduralkodó a pécépiacon, és irodai szoftvereivel is szinte megkerülhetetlenné vált.

A fél évszázados évfordulóról a cég társalapítója, Bill Gates is megemlékezett. Blogposztjában megosztotta a cég első szoftverének forráskódját, és az írásból kiderül, hogy a program valójában egy fordítószoftver volt a BASIC programozási nyelv és az Altair 8800 személyi számítógép között. Gyerekkori barátjával, Paul Allennel 1975-ben ennek apropóján hozták létre a Micro-Softot, 1981-ben kiadták az MS-DOS-t, amit 1985-ben a Windows követett (így az idén lesz 40 éves), és gyakorlatilag beteljesítették az álmukat, hogy minden otthonba bejuttassanak egy számítógépet – arról nem is beszélve, hogy a legtöbbön a cég operációs rendszere fut.

IBMicrosoft

A hetvenes évek végén a számítógépipar egyértelmű királya az IBM volt, de a számítógép akkor még egész mást jelentett. A vezetők azonban érezték, hogy lassan eljön az otthoni, személyi számítógépek ideje, ezért elindították az erre összpontosító projektjüket. Ez közel sem ment olyan zökkenőmentesen, mint tervezték, ezért néhány összetevőt külsős alvállalkozóktól rendeltek meg. Ilyen volt például az operációs rendszer, aminek fejlesztésével 1980-ban az akkor még viszonylag új céget, a Microsoftot bíztak meg. Ebben közrejátszott, hogy a legtöbb megkeresett fejlesztőcég nemet mondott, ahogy az is, hogy Mary Maxwell Gates, Bill Gates anyja és az IBM elnöke együtt voltak egy civil szervezet igazgatótanácsának tagjai, és Mary beajánlott a fia cégét.

Így született meg az MS-DOS, ami az első pécékkel együtt tört be az otthonokba. Hamar beindult a szekér, és ahogy fejlődtek az operációs rendszerek, a Microsoft úgy lett egyre nagyobb és sikeresebb. Aztán jött az Office szoftvercsomag, és a Microsoft piacvezetővé vált – és mindeközben egy 150 millió dolláros befektetéssel visszarántották a rivális Apple-t a csőd széléről.

Bár az internet elterjedése kissé váratlanul érte a dobozokban, floppykon árult szoftvereket fejlesztő Microsoftot, végül gyorsan reagáltak, és kiadták az Internet Explorert, ami sokáig a böngészők megkerülhetetlen titánja volt, bár 2023-as teljes lekapcsolására már inkább internetes udvari bolondként vegetált.

Bill Gates 2000-ben, 25 év után lépett vissza vezetői pozíciójából. Steve Ballmer követte a vezérigazgatói székben, akinek 15 éves irányítása alatt a Microsoft szinte minden nagy trendet sikeresen meglovagolt: játékokat fejlesztettek, hardvert gyártottak, piacra került az Xbox, kiadták a Zune MP3-lejátszójukat (ami inkább popkulturális viccek tárgya volt, mint sikertermék), elindították a felhőszolgáltatásukat, az Azure-t, és a Windows Phone-nal megpróbáltak beszállni az okostelefonos piacra, inkább kevesebb, mint több sikerrel, a Nokiát is magukkal rántva.

Emellett Ballmer egészen más habitusú vezető volt, mint Gates, energikus beszédei legendássá váltak. De nemcsak az, hogy – jól – megtippelte, hogy a fejlesztők fontosak lesznek a jövőben, hanem az is, amikor kinevette az iPhone-t, mert komolytalannak gondolta, hogy bárki is 500 dollárt fizetne egy telefonért. Magabiztos volt, és úgy volt vele, hogy a Microsoft több millió telefont ad el évente, az Apple viszont akkor még nullát, tehát nem aggódott. Üzleti ügyfeleknek sem tartotta hasznosnak az Apple telefonját, mert nem volt fizikai billentyűzete, így azt gondolta, hogy nem lesz jó emailezésre. Persze ma már rengeteg emailben találkozunk „az iPhone-omról küldve”-megjegyzéssel.

És ha már ennél a nem túl pontos jóslatánál tartunk, érdemes megjegyezni, hogy a Microsoft teljes története során rengeteg siker mellé jutott néhány kudarc is, mint például

• az okostelefonjaik, az okoskarkötőjük,
• a Windows ME, a Windows Vista és a Windows 8 operációs rendszerek,
• a Bing kereső, ami ugyan ma is létezik, de csak az elmúlt évek MI-s fejlesztései óta kezd hasznossá válni, több évtizedig inkább csak vicc tárgya volt,
• Bob, a Windows 95-be épített felület, aminek elvileg könnyebbé kellett volna tennie a betanulást,
• a Cortana asszisztens (RIP),
• és persze a Zune, csak hogy néhányat említsünk.

A folyamatos, gyors növekedéssel a siker mellett belső konfliktusok is jártak, és volt, hogy egyes divíziók nem voltak hajlandóak együtt dolgozni, ami gyakran megnehezítette az innovációt.

Felhő és MI

A céget ma is irányító Satya Nadella ennek akart véget vetni, és egyrészt átszervezte a Microsoftot, hogy hatékonyabb legyen, másrészt átrakta a fókuszt a felhőre, az előfizetős szoftverekre és az utóbbi időben a mesterséges intelligenciára (MI).

Bár jelenleg az Amazon uralja a felhőszolgáltatói a piacot, a Microsoft évről évre egyre jobban profitál az ágazatból, és általában nő is a piaci részesedésük – bár nem annyira, mint a Google Cloudé, ami a leggyorsabban fejlődik a három óriás közül. Az biztos, hogy mióta Nadella a főnök, a felhőszolgáltatás a cég egyik legerősebb lábává vált. A felhőre váltás valószínűleg segített elhárítani vagy legalábbis tompítani a fenyegetést, amit a Google ingyenes, felhőalapú Office-alternatívái jelentettek a Microsoftra.

Úgy tűnik, hogy nem is kapuzárási pánikból eredő váltásról van szó: 2023 és 2025 között 14 milliárd dollárt fektettek a ChatGPT-t fejlesztő OpenAI-ba, nem győzik reklámozni a Copilotot, a Windowsba épített MI-s rendszert, ami még saját gombot is kap az új laptopokon, sőt még a Binget is így akarják megmenteni.

Ez utóbbi egyébként sikernek tűnik, mert ugyan a kereső természetesen nem veszélyezteti a Google dominanciáját, de mivel az OpenAI-nak hála több fejlesztéssel is megelőzték a konkurenciát, pár százalékponttal nőtt a piaci részesedésük, a reklámbevételük pedig nem is csak pár, hanem 21 százalékponttal. A Bing konstans ezüstérmes a Google keresője után: asztali gépeken 12 százalék körüli a piaci részesedése, míg minden platformon 4 százalékos. Ez ugyan nem tűnik soknak – és nem is az –, de a GlobalStats Statcounter alapján 2010 óta a 2025 márciusi 4,01 százalék volt a Bing eddigi ötödik legjobb teljesítménye. (Arányaiban a legtöbb felhasználót 2011 februárjában húzta be, méghozzá az internetezők 4,22 százalékát.)

Emellett a többi szolgáltatásukat sem felejtették el, és hobbiból még a kvantuminformatikában is úttörőnek számítanak. Mindennek az eredménye az, hogy a cég gyakorlatilag 50 éve sikeres, újabb és újabb játékfejlesztő stúdiókat vásárolnak fel, például egy hosszas jogi huzavona után a legendás Activision Blizzardot. Persze a Microsoftot sem kerülte el az elmúlt években a techcégeket sújtó tömeges elbocsátási hullám, úgyhogy meglátjuk, hogy a következő 50 évben hogy alakul a számítástechnika egyik legfontosabb vállalatának története.