Egyre jobb a túlélési esély a tüdőrákban, de a koronavírus-járvány visszavetette a fejlődést

Korábban nemzetközi konferenciákon azt láthattuk, hogy Magyarország vezeti a tüdőrák-halálozási és -előfordulási statisztikákat, de ezek a statisztikák régi, elavult magyar adatokkal dolgoztak, mondta a Digital Health Essential konferencián pénteken dr. Gálffy Gabriella, a Református Pulmonológiai Centrumban dolgozó egyetemi docens. Éppen ezért alakult egy munkacsoport, ami évek óta publikálja a legfrissebb, megbízható adatokat – és a helyzet európai összehasonlításban nem tragikus, valahol a középmezőnyben vagyunk, az immunterápiák elterjedése óta pedig egész biztató a túlélési statisztika.

A HELP3-as munkacsoport a 2011-es adatoktól kezdve dolgozza fel a NEAK adatbázisát, a publikációk első hulláma 2011 és 2016 között írja le az adenokarcinóma, laphámsejtes karcinóma és a kissejtes karcinóma hazai helyzetét, a második hullám pedig a 2011 és 2021 közötti viszonyokat vizsgálja, már a koronavírus-járvány időszakával kiegészülve.

A kutató elmondta: 2011 és 2019 között a tüdőrák előfordulása a férfipopulációban jelentősen csökkent, a nőknél pedig stagnált, éppen ezért az össz-incidencia csökkenő tendenciát mutat. A halálozási ráta már kicsit borúlátóbb statisztikát mutat: a férfiaknál ugyan jelentősen csökken ez a mutató is, a nőknél viszont emelkedik, így az összesített előfordulás csak minimálisan csökken.

A 2011 és 2016 közötti adatok publikációjából kiderült, hogy a férfiaknál 65-75 év között a legmagasabb itthon a tüdőrák előfordulása, a nőknél ez a pont valahol 65 év körül keresendő. A férfiaknál az évek előre haladtával csökken a rizikója a betegségnek, a nőknél viszont nő, a 40-50 éves korosztályon kívül mindenki veszélyeztetett.

A kutatók azt is megvizsgálták, hogy van-e különbség Magyarországon régiónként, és kiderült, hogy van: a férfiaknál az incidencia és a halálozás is az északi régióban volt magasabb, a nőknél pedig az ország központi régiójában. A kutatásban ezt a központi régiót választották referenciának, amihez képest a férfiaknál az összes többi régióban magasabb a tüdőrák előfordulási aránya, kivéve a Nyugat-Dunántúlt, a nőknél viszont ebben a régióban a legmagasabb, mindenhol máshol alacsonyabb. Valamit a Nyugat-Dunántúlon itt is jól csinálnak, ugyanis az előfordulás a nőknél is alacsonyabb ezen a területen.

A kutatók azt is megvizsgálták, hogy az öt éves túlélési adatok azt mutatják, a tüdőrákos betegek 17,9 százaléka éri el ezt a mérőszámot, amivel egész jó helyen állunk az európai statisztikában. A 2011-2016-os adatok szerint a nőknél ez az ötéves túlélés 23 százalékos, a férfiaknál pedig 15 százalékos – ez az átlag természetesen, de érdekes, hogy míg nő a nőknél a tüdőrák előfordulása, addig a túlélési esélyeik jelentősen jobbak.

Tavaly októberben publikálták aztán a 2011-2021 közötti adatokat is, ami azért fontos, mert 2017-től korszerűbb terápiák, immunterápia jelent meg, ami jelentősen javította a túlélési esélyeket. A 2011-2016 közötti időszakban célzott terápia ugyan már igen, de immunterápia még nem létezett a tüdőrák kezelésére, 2017-2018-ban aztán másodvonalban elkezdték használni őket, 2019-ben pedig elsővonalban is. A Covid-19 aztán a javuló tendenciákat keresztbe vágta.

Az adenokarcinóma esetében 2011 és 2016 között platinabázisú kemoterápiát használtak kezelésként, 2017 és 2019 között pedig másodvonalban elkezdték használni az immunterápiát is. A halálozás már ezen a ponton csökkent, és jelentősen csökkent a platinabázisú kemoterápia használata is. Az immunterápiás éra elérése jelentős változást jelentett a kezelésekben. A három éves túlélés 14 százalékról 2019-re megduplázódott, és 28 százalékos lett, úgy, hogy emellett 32 százalékkal csökkent a halálozás esélye is.

A laphámsejtes karcinóma esetében igen magas volt a halálozás, de amikor az immunterápiákat másodvonalban bevezették, máris megindult a csökkenés. 2011-ben 13,3 százalékos volt a hároméves túlélés, 2019-ben pedig már 22,2 százalék, ami 22 százalékos halálozási kockázatcsökkenéssel járt együtt.

A koronavírus-járvány azonban visszavetette a tüdőrák javuló kezelési statisztikáját. A tüdőrákos betegek későn kerültek orvoshoz, rossz állapotban, nem lehetett célzott és immunterápiát sem alkalmazni náluk. A statisztikák jóval a 2019-es túlélési arányok alá kerültek.