Most még csak egyre kevésbé hatásosak az antibiotikumok, de hamarosan károsak is lehetnek

Több mint aggasztó jövőképet vázolt fel az antibiotikumokról Pál Csaba, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetének tudományos tanácsadója. A kutató egy friss interjúban elmondta, hogy a szerek többségével szemben szinte azonnal ellenállóvá váltak a baktériumok, amelyeknek ráadásul már eleve megvolt ez a képességük a természetben is. Az antibiotikumok egy része ráadásul hosszú távon nemcsak hogy hatástalan lesz, hanem káros is lehet, mert olyan baktériumokat hoznak létre, amelyeknek a fertőzőképességük is nagyobb.

Pál Csaba már tavaly, a Magyar Tudományos Akadémián tartott székfoglalójában is részletesen beszélt arról, hogy egyre nehezebb antibiotikumokkal küzdeni a főként ezek által alaposan megedzett baktériumok ellen. Az MTA honlapján közölt friss interjúban ismét erre hívta fel a figyelmet, de ha lehet, még sötétebben értékelte a helyzetet. Pál szerint mára válságossá vált a helyzet, a gyógyszercégek pedig nem feltétlenül a legjobban reagálnak erre, sokan inkább kivonultak a piacról,

sok esetben valószínűleg azért, mert ők maguk sem bíznak abban, hogy az új készítmények hosszú távon hatásosak lesznek.

Ezért is különösen fontos megpróbálni előrejelezni, hogy lehetnek-e olyan antibiotikumok, amelyek hosszú távon hatásosak, és ha igen, akkor mi teheti ezeket tartósan működőképessé. Pál pontosan ezen dolgozik, és mint mondta, főleg a szerkezeti sajátosságokat, működési mechanizmusokat vizsgálják a közeljövőben piacra kerülő antibiotikumoknál. Ez legegyszerűbb formájában úgy néz ki, hogy egy kémcsőben lényegében darwini evolúcióra kényszerítik a baktériumokat.

A kísérletek során a populációt és az antibiotikum dózisát is fokozatosan növelik, és így bizonyos idő után vagy kihal a teljes populáció, vagy kialakul egy új közösség, amelyet a spontán kialakuló mutációk ellenállóvá tesznek. Sok esetben hamar olyan mértékű rezisztencia alakul ki, hogy gyakorlatilag bármennyi antibiotikumot tehetnek a kutatók az oldatba, a baktériumok már rá sem hederítenek. Bizonyos mutációk ráadásul egyszerre okoznak rezisztenciát, és növelik a fertőzőképességet. Ez fontos probléma, mert így

nem egyszerűen hatástalanok lesznek az új antibiotikumok, hanem a bevezetésük még akár károkat is okozhat.

Pál Csaba szerint erről az antibiotikumokat fejlesztő cégek valószínűleg nem is tudnak, ők viszont éppen arra specializálódtak, hogy nagyon gyorsan és hatékonyan fel tudják térképezni, hogy kialakul-e az ellenálló képesség a kórokozókban, és ha igen, hogyan – nem véletlenül támogatja őket az Európai Kutatási Tanács is. Persze időről időre feltűnnek olyan antibiotikumok, amelyek a szuperbaktériumokat is leküzdik, a szegedi kutató ezekről azt mondta, hogy a legfontosabb megtalálni azokat az általános elveket, amelyeknek köszönhetően egy antibiotikum működik.

Szerinte például érdemes a speciális bakteriális alrendszereket támadni, amelyeket nehezebb módosítani, de azt is hozzátette, hogy a baktériumoknak szinte nincs olyan tulajdonságuk, amit ne tudnának valamilyen módon átalakítani. Mint mondta, érdemes például olyan antibiotikumokat tervezni, amelyek legalább két célponton támadnak, mert kisebb a valószínűsége, hogy a mutáció mindkét támadási pontot semlegesíti, de hozzátette, hogy ezek sem csodaszerek.

A kutató szerint azért is van ok aggodalomra, mert nem pusztán arról van szó, hogy kontrollált, laboratóriumi körülmények között akár egy-két hét alatt is kialakulhat a rezisztencia, hanem hogy a laborban kialakult mutációk jelentős részét már klinikai izolátumokban is megtalálták. Azaz nem arról van szó, hogy ezek a mutációk kialakulhatnak a betegekben, hanem arról, hogy ezek már ki is alakultak, és ott lappanganak a kórházakban. Ahhoz, hogy a jövőben hatékonyabbak lehessenek az antibiotikumok, arra lenne szükség, hogy már a fejlesztés korai szakaszában fontos szempontnak tekintsék a gyártók, hogy rezisztenciabiztos lesz-e a molekula.

Persze a jelenlegi megközelítést sem lehet még elengedni, ahol állandóan újabb antibiotikumokat fejlesztünk ki, de Pál Csaba szerint ez a versenyfutás nagyon költséges, másrészt pedig ott van a korábbi, eltúlzott antibiotikum-használat miatt megjelent multidrog-rezisztencia is, ami jelentősen megnehezíti az aktuális fejlesztéseket. Azt viszont a kutató is hozzátette, hogy nemcsak a felelőtlen antibiotikum-használat vezetett a jelenlegi helyzethez – bizonyos antibakteriális szerek, a nehézfémszennyezés és az állattenyésztésben használt antibiotikumok is komoly szerepet játszhattak ebben.