Elkészült az első térkép a petefészek sejtjeiről, mesterséges petefészket hozhatnak létre vele
Kutatók most először készítettek átfogó térképet az emberi petefészek sejtjeiről, és feltérképezték az egészséges petesejt kialakulásához szükséges génaktivitás mintáit, írja a Live Science. A tudósok szervdonoroktól származó petefészekszövetek elemzésével határozták meg, hogy bizonyos sejtekben mely gének aktiválódnak, és hogy ez az aktiválódás a normál petefejlődés során mikor történik meg. A kulcsfontosságú gének többek között a tüszőkben találhatók, amelyek az érett petesejtek termelésében játszanak szerepet.
A kutatók szerint ezen folyamatok jobb megértése új termékenységi kezelések előtt nyithatja majd meg az utat. Eredményeiket a Science Advances szaklapban publikálták.
„Ezek az új adatok lehetővé teszik számunkra, hogy elkezdjük megérteni, mitől jó a petesejt – mi határozza meg, hogy melyik tüsző fog növekedni, ovulálni, megtermékenyülni és babává válni” – mondta Ariella Shikanov, a tanulmány egyik szerzője.
A kutatók a génaktivitás különböző mintázatait azonosították a fejlődő tüszőkben található főbb sejttípusokban, például a petesejtekben és a reproduktív hormonokat termelő támogató sejtekben.
„Most, hogy tudjuk, hogy mely gének expresszálódnak a petesejtekben, tesztelhetjük, hogy ezeknek a géneknek a befolyásolása vezethet-e működőképes tüsző kialakulásához” – mondta Shikanov. Elméletileg „ezt fel lehet használni egy mesterséges petefészek létrehozására is, amelyet végül vissza lehet ültetni a szervezetbe”.
A szakértők reményei szerint egyszer majd mesterséges petefészket hozhatnak létre olyan nők számára, akik termékenységkárosító orvosi kezelésben részesültek, például kemoterápiát vagy sugárkezelést kaptak. Ezeket a petefészkeket a betegektől a kezelés előtt összegyűjtött, majd lefagyasztott szövetek felhasználásával tudják majd létrehozni. A tárolt szövet ezután módosítható, hogy olyan tüszőket tartalmazzon, amelyek nagyobb valószínűséggel maradnak életben, ha visszaültetik őket a szervezetbe, így helyreállítva a hormon- és a petesejttermelést.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!