Napernyőt feszítene a Nap elé a magyar csillagász, így oldaná meg a globális felmelegedést

Tavaly nyáron Szapudi István magyar csillagász tanulmányt jelentetett meg arról, hogyan lehetne egy óriási napernyővel eltakarni a Nap egy kis részét ahhoz, hogy enyhíteni lehessen a globális felmelegedést, írja a The New York Times. A Hawaii Egyetem kutatója szerint a nappajzs a Földet érő napfény mennyiségének csökkentésére tökéletes volna, amit egy befogott aszteroidával kombinálna ellensúlyként. Nem ő az egyetlen, aki ilyesmin gondolkodik, és az ehhez hasonló megközelítést alkalmazó mérnöki megoldások már most új szakaszba kerülhetnek egy olyan működőképes terv létrehozása érdekében, amely évtizedeken belül mérsékelheti az éghajlatváltozást – ha minden jól sikerül, ugye.

A Magyar Narancs interjút is készített Szapudi Istvánnal, amelyben elmondta: egyelőre nincs válasz arra, hogy egyáltalán meg lehet-e valósítani az ötletét, és ha meg lehet, érdemes-e. A csillagász szerint a kibocsátáscsökkentés és a földi geomérnöki munka mellett egy harmadik lehetséges megoldás az űr-geomérnökség, vagyis az, ha „egy nagy ernyővel eltakarjuk a Nap egy kis részét, 1-2 százalékát”.

A magyar csillagász úgy számolta, hogy 1,7 százalékkal kell csökkenteni a napsugárzást ahhoz, hogy a globális felmelegedést megfelelő mértékben vissza lehessen szorítani. Ő a napernyőt egy könnyű anyagból, grafénból tervezné, így csak 35 kilotonnát kéne megmozgatni, az űrbe juttatni, az ellensúlyt pedig nem a Földről kéne felvinni. „A 35 kilotonna egyébként akkora, mint amennyi súlyt az emberiség ez idáig összesen felvitt az űrbe” – mondta.

„Ha az ernyőt az úgynevezett L1 ponton helyezzük el a Föld és a Nap között, ahol a Föld és a Nap gravitációs hatása kiegyenlítődik, azaz ott nincs gravitáció. (…) Ugyanakkor minél közelebb van hozzánk az ernyő, annál nagyobb részét elfogja a Napnak és annál könnyebb lehet” – fejtette ki. A teljes tömeg fennmaradó 99 százaléka egy aszteroida vagy ellensúlyként használt holdpor lenne. Egy ilyen lekötött szerkezetet gyorsabb és olcsóbb lenne megépíteni és telepíteni, mint más, korábban is tervezett pajzsokat. Egyelőre azonban az is kérdés, hogy tudunk-e gyártani ekkora összefüggő, megmaradó grafént, meg másfél millió kilométeres zsinórt, szintén grafénból.

A szakma jól fogadta az elméletét: a Proceedings of the National Academy of Sciences szaklapban megjelent tanulmánya után a Hawaii Egyetem találmányként le is védette.

A szakértő kiemelte, hogy ez csak egyfajta megoldás a globális felmelegedésre, emellett természetesen a kibocsátásunkat tovább kellene csökkenteni.