Először próbálták ki Nagy-Britanniában embereken az mRNS-alapú rákterápiát

671

A nyugat-londoni Hammersmith Kórházban kezdődött meg Nagy-Britanniában az mRNS-alapú rákterápia első klinikai vizsgálata, melynek célja, hogy kiderüljön, mennyire biztonságos és mennyire hatékony a módszer melanóma, tüdőrák és más szolid tumorok kezelésében – írja a Guardian.

Dr. David Pinato, a vizsgálat brit szárnyának egyik vezetője elmondta, hogy a terápia lényege alapvetően az, hogy a beteg szervezetét mobilizálják a betegség ellen. Hozzátette azt is, hogy még mindig a korai szakaszban járnak, és évekbe is telhet, mire a terápiás módszer széles körben is elérhetővé válik, de szerinte kulcsfontosságú alapokat fektetnek most le egy kevésbé mérgező, precízebb kezelés kialakításához.

Az elmúlt időszakban egyébként több rákellenes vakcina is a klinikai vizsgálatok fázisába lépett, köztük olyanokkal is, ahol az mRNS-alapú terápiával ellentétben nem előre elkészített, kifejezetten bizonyos ráktípusokra tervezett genetikai anyagot használnak az immunterápia során, hanem konkrétan az illető tumorjából kinyert anyaggal dolgoznak személyre szabottan.

A Mobilize nevű vizsgálat célja az Imperial College London részletes cikke szerint egyelőre főleg az, hogy kiderítsék, a betegek szervezete mennyire tolerálja jól a terápiát önmagában, vagy a már alkalmazott, pembrolizumab nevű gyógyszerrel együtt. Emellett azt is vizsgálják majd a kutatók, hogy ez a kombináció képes-e bizonyos típusú tumorok zsugorítására. Ebben a cikkben egyébként az első beteg is megszólalt, aki megkapta az új immunterápiát, ő többek közt arról beszélt, hogy nagyon hálás azoknak, akik lehetővé tették ezt, és hozzátette,

muszáj javítani azon a statisztikán, amely szerint Nagy-Britanniában az 1961-ben születettek körében majdnem minden második ember rákos lesz valamikor az élete során.

A koronavírus ellen fejlesztett vakcinájáról világhírűvé vált német biotechnológiai vállalat, a BioNTech alapítói két éve arról beszéltek, hogy már az évtized vége előtt bevethetővé válhat az ugyanarra az mRNS-technológiára építő rákterápiájuk. Abban, hogy az mRNS-alapú orvoslás eljutott a gyakorlati alkalmazásig, illetve hogy a koronavírus elleni vakcinákban már bizonyított is, nagy szerepe van Karikó Katalinnak, aki azóta Nobel-díjat is kapott ezért. Arról, hogy a magyar kutató pontosan mivel járult hozzá a technológia tökéletesítéséhez, itt írtunk.

Állj ki a szabad sajtóért!

A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!