Kimutatták, milyen szagok vonzzák jobban a szúnyogokat

A szúnyogcsípés idegesítő dolog, de kevésbé szerencsés régiókban kifejezetten veszélyes is lehet, a vérszívók ugyanis több komoly betegséget, köztük maláriát is terjeszthetnek. A malária világszerte még mindig 600 ezer ember haláláért felelős évente. A Johns Hopkins Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy a szúnyogokat milyen vegyületek vonzzák az emberi bőrhöz, hogy az eredmények segítségével hatékonyabban küzdhessenek a fertőzéseket terjesztő állatok ellen.

A kutatók a szubszaharai Afrika jellemző szúnyogfajára, az Anopheles gambiae-re koncentráltak. Az egyik cél az volt, hogy megfigyeljék, mi alapján preferálják a szúnyogok az egyik embert a másikkal szemben. Ehhez az állatok legaktívabb óráiban, este 10 és hajnali 2 között figyelték meg őket.

A szakértők egy korcsolyapálya méretű létesítményt hoztak létre a kutatáshoz, amelynek peremén hat árnyékolt sátorban a vizsgálat résztvevői aludtak. A sátraikból származó levegőt, amely a résztvevők egyedi leheletét és testszagát hordozta, hosszú csöveken keresztül a fő létesítménybe pumpálták a nedvszívó párnákra, felmelegítették, és szén-dioxiddal dúsították, hogy utánozzák az alvó ember lehető legtöbb szagát és illatát.

A főlétesítményben több száz szúnyogot „láttak vendégül”, infravörös kamerák követték nyomon a mozgásukat a különböző szagmintákhoz. Az állatok nem voltak fertőzöttek, de egyébként sem tudták elérni a kutatásban résztvevő embereket.

Nem volt meglepő az eredmény: a szúnyogok egyes mintákat jobban preferáltak, mint másokat. Az állatokat leginkább a levegőben szálló karbonsavak vonzották, köztük a vajsav, amely a „büdös” sajtokban, például a Limburgerben található vegyület. Ezeket a karbonsavakat baktériumok termelik az emberi bőrön, és általában nem észlelhetők számunkra. Ezzel szemben az eukaliptol taszítja az állatokat, az egyik résztvevő valószínűleg az étrendjéből vitt be ilyesmit, ezért nem volt túl nyerő a szúnyogoknál.

A kutatók szerint az eredmények nemcsak a hatékonyabb szúnyogriasztók kifejlesztésében segíthetnek, hanem például a maláriaellenes stratégiák kidolgozásában is.

(CNN)