Amerikában engedélyezték az első, méheknek szánt vakcinát

Az amerikai mezőgazdasági minisztérium a héten jóváhagyta az első, méheknek szánt vakcinát, mellyel a nyúlós (vagy amerikai) költésrothadástól lehet majd megvédeni az állatokat. Ez az első rovaroknak szánt vakcina, amely engedélyt kapott az országban, a tudósok pedig remélik, hogy ezzel kitaposhatják az utat a globális méhpopulációt megtizedelő egyéb vírusok és kártevők megfékezéséhez is – írja a New York Times.

A vakcinát a méhek sorsát láthatóan a szívén viselő Dalan Animal Health nevű cég fejlesztette ki, és tényleg nehéz túlbecsülni, hogy mennyire fontos szerepe lehet a méhek megmentésében. A nyúlós költésrothadás a méhek költésének leggyakoribb és legpusztítóbb megbetegedése, melyet a Paenibacillus larvae baktérium okoz, és bár a betegség csak a fiatal álcákat (a metamorfózissal fejlődő állatok átmeneti fejlődési alakja) érinti, rájuk komoly veszélyt jelent, és nagyon gyorsan tud terjedni.

Korábban a betegséget az antibiotikumok mellett főként úgy lehetett megfékezni, hogy az érintett kolóniát és minden ott használt felszerelést elégettek. A vakcinával most nemcsak változtathatnak ezen, de Dalail Freitak, a Grazi Egyetem méheket kutató docense szerint azt is megváltoztathatják, ahogy a tudósok gondolkodnak az állategészségügyről. Mint mondta, világszerte több millió méhkaptár létezik, és bár a méhek mögött eddig nem volt robusztus egészségügyi rendszer, most végre az ő ellenálló képességüket is tudják fejleszteni.

Ez azért fontos, mert a tudósok sokáig azt hitték, hogy a rovarok antitestek híján nem tudnak immunitást szerezni az őket sújtó betegségekkel szemben, és amikor kiderült, hogy ez mégis lehetséges, akkor sem volt egyértelmű, hogy pontosan hogyan. 2015-ben aztán Freitak és két másik kutató megtalálta azt a fehérjét, amellyel ki lehet váltani az immunválaszt, és arra is rájöttek, hogy egyetlen méhkirálynővel lehetséges egy teljes kolóniát immunizálni. Ezután döntöttek úgy, hogy a nyúlós költésrothadás lesz az első betegség, amit megpróbálnak legyűrni, így született meg a vakcina. Természetesen itt nem arra kell gondolni, hogy apró tűkkel szurkálják a méheket:

a baktérium elölt változatait tartalmazó oltóanyagot egy cukros étellel adják be a méhkirálynőknek, amely az emésztés után bekerül a petefészkükbe, és immunitással ruházza fel a kikelő lárvákat.

A vakcina azért is lehet kiemelten fontos, mert a globális élelmiszerrendszer működéséhez nélkülözhetetlen méhek száma az utóbbi években vészesen csökkent, és bár az ilyen betegségek csak egy részét jelentik a problémának, a megoldásukkal is közelebb juthatunk az állatok megmentéséhez. Annette Kleiser, a Dalan vezérigazgatója óriási áttörésnek nevezte a vakcinát, és hozzátette, hogy reményei szerint gyökeres változásokat hozhatnak el vele – a szabályozó szerveknél most már ki lett járva az út, így a hasonló cégeknek jóval egyszerűbb lehet majd a dolguk.