Év végére elszabadul az infláció, és csak 2028-ra áll meg a drágulás

Állítsd be a Transtelexet megbízható forrásnak!

Aki azt hitte, hogy idén karácsonyra végre fellélegezhetünk a kasszánál, a Román Nemzeti Bank hétfői jelentése gyorsan visszarántott a valóságba. Mugur Isărescu jegybankelnök szerint a pénzromlás üteme idén év végére a korábban várt 6,1 százalék helyett 7,4 százalékra ugrik, miután októberben már 6,94 százalékon állt a mutató. Ráadásul a jegybanki célsávba – az ideálisnak tartott 2,5 százalék környékére – történő visszatérést is elnapolták: a legújabb számítások szerint ez leghamarabb 2028 első negyedévében jöhet össze, miközben jövő év végére is 3,7 százalékos drágulással számolnak a korábbi 3,4 helyett.

Olajár és geopolitika: miért ugrott meg újra a drágulás?

A történet főgonosza ezúttal is a világpolitika, a közel-keleti konfliktusok miatti energiaár-robbanás, valamint az októberben megint gyengélkedő lej, amely megdrágította az importtermékeket és az euróban számlázott szolgáltatásokat. Isărescu lényegében arról beszélt, hogy bár a 2025 nyári adóemelések – az áfa- és jövedékiadó-változások – okozta „inflációs púp” idén őszre szépen lelapult, a megugrott üzemanyag- és gázárak újabb lökést adtak a drágulásnak. Ahogy a jegybankelnök fogalmazott, az energia ára beszivárog minden egyes szektorba, hiszen az ipari alapanyagoktól a szállítási költségekig minden drágul, ez pedig előbb-utóbb a bolti polcokon is visszaköszön. Érdekes adalék, hogy a BNR szakemberei még a november elsejei, hordónként 100 dollár feletti kőolajárakkal számoltak, miközben azóta 90 dollár környékére szelídült a piac – de Isărescu szerint a bizonytalan nemzetközi helyzetben senki nem tudja garantálni, hogy ez a nyugalom tartós marad.

Miért nem nyúl a kamathoz a jegybank, ha egyszer nő az infláció?

Sokan felkaphatják a fejüket azon, hogy miközben az infláció felfelé kúszik, a BNR november 12-én mégis 6,5 százalékon hagyta az alapkamatot. Isărescu ezt azzal magyarázta, hogy a román gazdaság már most is jóval a képességei alatt teljesít, a lakossági fogyasztás és a hitelfelvételi kedv látványosan visszaesett, mert az emberek pénztárcája egyszerűen kiürült. Egy újabb kamatemelés csak tovább fojtogatta volna a már amúgy is gyengélkedő keresletet, miközben a világpiaci olajárakra vagy a geopolitikai sokkokra a bukaresti jegybanknak semmilyen ráhatása nincs. A gazdaságot jelenleg szinte kizárólag az uniós forrásokból finanszírozott állami beruházások tartják lélegeztetőgépen, mivel a külföldi működőtőke-befektetések elmaradtak, a lakosság pedig egyre óvatosabban költ.

Mit jelent mindez a pénztárcánknak?

A mi szemszögünkből nézve a Román Nemzeti Bank jelentése azt üzeni, hogy a fizetésünk vásárlóereje az év hátralévő részében a vártnál gyorsabban olvad, és a hitelek érdemi csökkenésére is várni kell még. A jegybankelnök ugyanakkor igyekezett mérsékelni a pánikkeltő hangokat: hangsúlyozta, hogy az emelt előrejelzés nem jelent azonnali, elszabaduló árrobbanást a következő hetekben. A téli ünnepek alatt a megszokott szezonális ármozgásokra számíthatunk, vagyis a karácsonyi menü alapanyagai nem fognak egyik napról a másikra megduplázódni – főleg, hogy a zöldségek, gyümölcsök és a tojás ára az elmúlt hónapokban kifejezetten kedvezően alakult. A rossz hír inkább az, hogy a szolgáltatások ára továbbra is makacsul tartja magát, a tavaszra várt látványos árcsökkenés és gazdasági megkönnyebbülés pedig csúszik: a valódi fellélegzésre legalább 2027-ig, de inkább 2028 elejéig kell várnunk.

Támogasd a Transtelexet egy kávé árával!

Munkánkkal minden nap magyar közösségeket tartunk képben, teret adunk helyi ügyeknek, és fontos erdélyi történeteket mutatunk be — függetlenül, szabadon. Ahhoz, hogy ezt továbbra is így tehessük, rád is szükségünk van.

Támogatom
Állítsd be a Transtelexet megbízható forrásnak!
Kövess minket Facebookon is!