Alig vannak utasok, de a közpénzmilliók csak úgy repkednek a tulceai reptéren

Havi 12-13 ezer lejes nettó fizetés, többmilliós állami támogatások és egy repülőtér, ahol idén az első hat hónapban mindössze 80 utas fordult meg: a tulceai Duna-delta repülőtér vezetése aligha panaszkodhat az anyagiakra, annak ellenére, hogy a légikikötő évek óta Románia utasforgalmi rangsorának végén kullog. Az intézményt 2018 óta Stoian Vâlcu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) egyik korábbi helyi vezetője irányítja, akinek a repülőtér körüli pénzügyeken túl most a lakhatása is szolgáltat némi magyaráznivalót: a NewsCenter újságírói arra bukkantak, hogy Vâlcu még évekkel a válása után is a volt felesége nevén lévő villába volt bejelentve, ráadásul a ház építési papírjai sem állnak teljesen összhangban egymással.

Vâlcu neve természetesen korábban is felbukkant a román sajtóban, leginkább a reptér működésére fordított közpénzek, a vezetői fizetések és a politikai kapcsolatai miatt. A tulceai repülőtér az elmúlt években több tízmillió eurós fejlesztésen esett át, az új terminálban óránként négyszáz utast tudnának fogadni, de ehhez képest az idei év első felében összesen nyolcvanan fordultak meg a légikikötőben, februárban pedig egyetlen utast sem regisztráltak. A gyér forgalom ellenére a megyei önkormányzat idén is közel 11 millió lejjel támogatja a működését, és a következő évekre még ennél is nagyobb összegekkel számol.

A fizetések égetik a pénzt

A júliusi adatokból kiderült, hogy 2026 januárja és júniusa között átlagosan havi 13 utas fordult meg a reptéren, ami még a romániai regionális légikikötők között is meglehetősen szerény teljesítménynek számít. A korábbi években sem volt sokkal nagyobb nyüzsgés: 2021-ben összesen 73, 2022-ben 360, 2023-ban pedig mindössze 300 utast regisztráltak. Tavaly volt egy óriási ugrás a korábbi adatokhoz képest, akkor 8173 utas fordult meg a terminálban, de a repülőtér így is az országos rangsor utolsó helyén végzett.

A tulceai számok még beszédesebbek, ha melléjük tesszük a romániai repülőterek forgalmi rangsorának másik végét. Bukarestet leszámítva Kolozsváron fordul meg a legtöbb utas az országban: 2026 első három hónapjában 709 ezer, április és június között pedig további 969 ezer utast fogadtak a reptéren. Ez fél év alatt csaknem 1,68 millió utast jelent, vagyis nagyjából 21 ezerszer annyit, mint amennyien ugyanebben az időszakban Tulceában megfordultak.

De a tulceai reptér tavalyi, valamivel nagyobb számai mögött sem egy egész éven át tartó fellendülés állt, sokkal egyszerűbb oka volt a sikeresebb évnek: 2025 szeptemberében 24 charterjárat érkezett Tel-Avivból, amelyekkel több ezer haszid zsidó zarándok utazott Romániába, hogy onnan autóbusszal folytassa útját az ukrajnai Umanba, egy évente megrendezett vallási zarándoklatra. A reptéren néhány nap alatt több utas fordult meg, mint a korábbi években összesen, így a fellendülés rövid életűnek bizonyult. 2026-ban a zarándokok inkább Iași és Kisinyov repülőtereit választották, ezért Tulcea forgalma drasztikusan visszaesett. Mivel a Iași-i repülőtér jóval közelebb van Umanhoz, a szervezőknek is egyszerűbb megoldani az autóbuszos szállítást.

A repülőtér fenntartására ettől még minden évben szép összegeket különít el a Tulcea Megyei Tanács. Idén közel 11 millió lejes támogatást szántak – ami több mint kétmillió eurónak felel meg –, a következő évekre pedig már ennél is nagyobb kiadásokkal terveznek: a költségvetési előrejelzés szerint 2027-ben 12,7 millió, 2028-ban pedig 14,5 millió lej juthat a légikikötőnek. Ami a munkaerőt illeti, a DeFapt szeptemberi cikke szerint az intézménynek 60 alkalmazottja van, hét emberrel több, mint 2024-ben, közben a személyi kiadások 4,75 millió lejről 6,2 millió lejre nőttek egyetlen év alatt.

Számok ide vagy oda, de hogy mekkora szerepe van a megyei támogatásnak a reptér életben tartásában, azt a tavalyi költségvetési terv is jól mutatja: a 2025-re tervezett 13,9 millió lejes bevételből 11,58 millió lejt a megyei önkormányzat támogatása tett volna ki, ami a teljes összeg 83 százalékát jelentette. Saját bevételként mindössze 2,3 millió lejjel számoltak, a tervezett kiadásoknak pedig csaknem a felét a fizetések emésztették volna fel. A korábbi, 2024-es pénzügyi beszámolóban ennél is szerényebb, mindössze 294 ezer lejes nettó árbevétel szerepel, több mint tízmillió lejes összkiadás mellett.

Az alkalmazottak számához és a kiadásokhoz érdemes hozzávenni azt is, miként alakultak a vezetőség juttatásai.

Az állami vállalatokat felügyelő AMEPIP adatai alapján a repülőtér vezető testületének teljes javadalmazási csomagja 2024-ben 50 832 lej volt, 2025-ben már 122 544 lejre nőtt, vagyis egyetlen év alatt több mint a kétszeresére emelkedett. A Libertatea korábban arról is írt, hogy az igazgatótanácsi tagok havi juttatását 1400 lejről 4400 lejre emelték, és mindez egy olyan időszakban történt, amikor a reptéren több olyan hónap is akadt, amelyet utasforgalom nélkül zártak.

És ha már a fizetéseknél tartunk, Stoian Vâlcu sem keres rosszul: a Libertatea által ismertetett korábbi vagyonnyilatkozata szerint a repülőtértől egy év alatt több mint 125 ezer lejt kapott, ami havi átlagban valamivel több mint 10 400 lejt jelent. Ehhez 82 ezer lejt meghaladó éves nyugdíj és további 28 ezer lej társult az Aquaserv tulceai víz- és csatornaszolgáltató igazgatótanácsában betöltött tisztsége után. A három bevételi forrásból így összesen több mint 235 ezer lej folyt be hozzá egyetlen év alatt.

Vâlcu egy 2025 augusztusában megjelent interjúban elégedetlenségét fejezte ki a fizetésemelésekről: azt mondta, a korábbi havi 10 ezer lej helyett már 12-13 ezer lej körüli nettó bért kap, de a reptér többi alkalmazottjának fizetését alacsonynak tartja, és arra panaszkodott, hogy nehezen tudják megtartani a kiképzett személyzetet, mivel más repülőtereken jobb béreket kínálnak.

Hogyan került egy korábbi PSD-s politikus a reptér élére?

Vâlcu már jóval a repülőtéri kinevezése előtt otthonosan mozgott a tulceai közéletben. A bukaresti Műszaki Egyetemen szerzett vegyészmérnöki diplomát, később többek között az alumíniumiparban és az Altexnél dolgozott, majd a politikában is kipróbálta magát.

A NewsCenter által összegyűjtött korabeli sajtóbeszámolók szerint 2009-ben Nicușor Constantinescu, a PSD akkori befolyásos konstancai politikusa segítette a párt tulceai szervezetének élére. Constantinescut néhány évvel később, 2016-ban jogerősen öt év börtönbüntetésre ítélték hivatali visszaélés miatt.

A pártban betöltött tisztsége mellett Vâlcu már 2013-ban a Duna-delta repülőtér műszaki igazgatójaként dolgozott, 2018-ban pedig az intézmény ideiglenes főigazgatója lett. Megbízatását azóta többször meghosszabbította a Tulcea Megyei Tanács, amelynek élén Horia Teodorescu PSD-s politikus áll. Vâlcu 2019-ben még a szociáldemokraták Tulcea megyei szervezetének alelnöke volt, és a repülőtér mellett más megyei érdekeltségű intézménynél is vezetői pozíciót töltött be.

A neve egyébként már 2003-ban is szerepelt egy vitatott önkormányzati üzletről szóló újságcikkben: a România Liberă akkori beszámolója szerint Tulcea PSD-s polgármestere egy 280 ezer eurós ingatlanvásárlást szeretett volna elfogadtatni a helyi tanáccsal. A kiszemelt ingatlan egy olyan vállalathoz tartozott, amelyben Vâlcu közvetett tulajdonosi érdekeltséggel rendelkezett, de a képviselők végül leszavazták a javaslatot, így az adásvétel elmaradt.

A NewsCenter mostani cikkében már az igazgató magánvagyonának egyik nehezen kibogozható részletével foglalkozik. Az újságírók által megvizsgált dokumentumok szerint Vâlcu 2017-ben elvált a feleségétől, 2018-ban mégis ugyanarra a tulceai lakcímre újította meg a személyi igazolványát, és más iratok alapján még legalább 2025 februárjáig ez maradt a bejelentett lakcíme, holott az ingatlan tulajdonosaként a telekkönyvben a volt felesége, Tudora Vâlcu szerepel.

A szóban forgó ingatlan egy közel kétezer négyzetméteres telken álló villa, amelyet két külön utcáról is meg lehet közelíteni.

A főépület alapterülete csaknem 150 négyzetméter, és két, összesen 70 négyzetméteres melléképület is tartozik hozzá. Vâlcu 2018 és 2023 közötti vagyonnyilatkozataiban egyetlen saját lakóingatlant sem tüntetett fel, a 2026-os ingatlan-nyilvántartási adatok szerint pedig három tulceai telke van. A válás után Vâlcu már nem volt köteles beszámolni a volt felesége tulajdonában lévő ingatlanról, ezért nem szabálytalan, ha nem tünteti fel a villát a vagyonnyilatkozatában, de az már kevésbé világos, hogy a férfi valóban ott élt-e az elmúlt években vagy a ház csak a hivatalos lakcímeként szerepelt.

A ház építési dokumentumainál is találtak érdekességeket, ugyanis a telekkönyv szerint az épületet 2008-ban befejezték, és a munkálatok átvételéről is készült jegyzőkönyv, de a helyi önkormányzat nyilvántartásában szereplő építési engedélyt csak 2020 májusában adták ki, jegyzi meg a NewsCenter. A Google Earth 2011-es műholdfelvételein már látható a villa, így az biztosnak tűnik, hogy az épület jóval a későbbi engedély kiadása előtt állt, de a portál egyelőre nem kapott magyarázatot arra, hogy pontosan mire vonatkozott a 2020-as dokumentum, és mi indokolja a tizenkét éves eltérést. A lap megkeresésére Vâlcu nem válaszolt, és az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) sem foglalt állást az ügyben.

Hetvenmillió eurónyi fejlesztés, potenciális járatbővítés

A tulceai reptérrel kapcsolatban persze a közpénzek felhasználása körül is bőven akad tisztázandó kérdés. Az elmúlt években több mint 70 millió eurónyi állami és uniós forrást fordítottak a légikikötő korszerűsítésére, amelynek keretében új terminált építettek, felújították a repülőgépek kiszolgálására való infrastruktúrát, és óránként négyszáz utas fogadására növelték a kapacitást. Az elkészült fejlesztések ellenére a repülőtér forgalma messze elmarad attól, amit egy ekkora létesítmény képes lenne kiszolgálni.

A beruházások miatt 2025-ben már a korrupcióellenes ügyészségnél (DNA) is feljelentést tettek. A FACIAS civil szervezet tavaly szeptemberben számolt be arról, hogy beadványa nyomán a DNA büntetőeljárást indított az európai pénzekkel való esetleges visszaélések és a hivatali visszaélés gyanújának kivizsgálására. A szervezet elsősorban azt kifogásolta, hogy a hatalmas összegű fejlesztésekhez képest alig látható eredmény az utasforgalomban, ezért részletes elszámolást kért a beruházások költségeiről és indokoltságáról.

Vâlcu korábban az ukrajnai háborúval és a térség biztonsági helyzetével is magyarázta, hogy miért maradnak távol a légitársaságok. Egy 2025-ös interjúban arról beszélt, hogy a repülőtér közelsége az ukrán határhoz, a légtérrel kapcsolatos kockázatok és a magas biztosítási költségek miatt a cégek egyelőre óvatosak. Az igazgató szerint a fejlesztéseket hosszú távra tervezték, a háború lezárása után pedig a Duna-delta turizmusa és az ukrajnai újjáépítéshez kapcsolódó áruszállítás is fellendítheti a forgalmat. Addig is olyan légitársaságokat próbálnak megnyerni, amelyek rendszeres járatokat indítanának Tulceából.

A legnagyobb reményeket egy Rómába tervezett járathoz fűzik, amely hetente kétszer közlekedne a két város között, két és fél éven keresztül. A Tulcea Megyei Tanács a járat támogatására összesen 63,5 millió lejnyi kompenzációval számol, ebből 2026-ra 9,5 millió lejt hagytak jóvá, a következő három évre pedig évente 18 millió lejt irányoztak elő. A helyi Ora de Tulcea szerint a tervezett útvonal még az Európai Bizottság jóváhagyására vár, és Vâlcu akkor legkorábban 2027 márciusára vagy áprilisára tartotta elképzelhetőnek az első járat indulását.

De azzal is számolniuk kell Tulceában, hogy a nagyjából 120 kilométerre fekvő konstancai Mihail Kogălniceanu repülőtérről szeptember 8-án már elindult a közvetlen római járat. A Wizz Air hetente kétszer repül az olasz fővárosba, vagyis ugyanarra a célállomásra kínál utazási lehetőséget, amelyre Tulceában újabb milliókat költenének a megyei költségvetésből. A repülőtér vezetése korábban azzal érvelt, hogy az utasok a jegyárak, a menetrend és a megközelíthetőség alapján választhatnak a légikikötők között, és a tulceai járatnak is lehet saját közönsége. A megye mindenesetre már 63,5 millió lejt szánna az új összeköttetésre, így lassan ott tartunk, hogy Tulceában a pénz előbb érkezik meg a repülőtérre, mint az utasok.