Romániában nőttek a leggyorsabban az adóbevételek az EU-ban, de még így is sereghajtó az ország

Bár 2025-ben az Európai Unióban Romániában nőttek a legmeredekebben az adókból és járulékokból származó bevételek, az államkassza gazdasági súlya alig mozdult el a sereghajtó pozícióból. Az Eurostat adataira hivatkozva a Profit.ro arról számolt be, hogy a román állam bevételei 10,5 százalékkal emelkedtek nominálisan – ez csaknem a duplája az 5,5 százalékos uniós átlagnak –, mégis mindössze a GDP 29,3 százalékát teszik ki. Ezzel az eredménnyel Románia az unió utolsó előtti helyén áll, csupán a sajátos gazdasági szerkezetű Írországot előzi.

A rangsor élén Franciaország és Belgium állnak, ahol a gazdaság teljesítményének mintegy 45-46 százalékát vonja el az állam, míg az uniós átlag 40,7 százalék körül mozog. A romániai adóbevételek és az uniós középmezőny közötti szakadék nem azt jelenti, hogy az átlagos bérből élő romániai állampolgár kirívóan keveset adózna, hanem azt, hogy az állam szerkezeti okok, adókedvezmények és a gyenge hatékonyságú adóbehajtás miatt sokkal kevesebb pénzt tud beszedni a teljes megtermelt jövedelemből, mint a nyugati partnerei.

A számok mögötti aránytalanság leginkább a közvetlen adóknál látszik: a jövedelemre, nyereségre és vagyonra kivetett terhekből Romániában mindössze a GDP 6,4 százaléka folyik be, miközben az uniós átlag eléri a 13,2 százalékot. Ezzel szemben a fogyasztáshoz kapcsolt bevételek – vagyis az áfa és a jövedéki adók – terén jóval kisebb a lemaradás, itt a romániai mutató 11,2 százalék, szemben az EU 12,9 százalékos átlagával.

A tavalyi, kétszámjegyű bevételnövekedés nem a hirtelen megtáltosodó gazdaságnak vagy a csodás adóbehajtásnak köszönhető, hanem az inflációnak és annak a két megszorító adócsomagnak, amit a Bolojan-kormány átvert a rendszeren. Januártól megnyirbálták az IT-, építőipari és mezőgazdasági szektor kedvezményeit, 8-ról 10 százalékra emelték az osztalékadót, visszavágták a mikrovállalkozások plafonját, és visszahozták az oszlopadót is. Ezt követte az augusztusi második hullám: a standard áfakulcs 19-ről 21 százalékra ugrott, a kedvezményes kategóriák zömét egy új, 11 százalékos kulcsra terelték át, emelkedtek az üzemanyag- és alkohol-jövedéki adók, a 3000 lej feletti nyugdíjakra pedig egészségügyi hozzájárulást vetettek ki.

A pénzügyminisztérium korábbi számításai szerint az adóemelések 2025-ben mintegy 9,5 milliárd lejes többletet hoztak a konyhára, 2026-ban pedig már 35 milliárdos hatással kalkulálnak. A statisztikai ugrás ellenére a mélyebb probléma változatlan: a kormány hiába húzza egyre szorosabbra a prést, az államkassza GDP-arányos bevételei még mindig a kontinens legalján ragadtak.