Eurostat: Romániában lőtt ki leginkább az áram és a gáz ára az unióban az év első felében

Miközben az Európai Unió nagy részén csökkentek a háztartási energiaköltségek, Romániában az unió legnagyobb mértékű áram- és gázáremelkedését regisztrálták 2026 első felében.

Az Eurostat adatai szerint az unió egészében a lakossági villamos energia átlagára 2,2 százalékkal, kilowattóránként 0,28 euróra mérséklődött az előző év azonos időszakához képest, a földgázért pedig átlagosan 10,2 százalékkal kevesebbet, kilowattóránként 0,11 eurót kértek a szolgáltatók. Ezzel szemben Romániában nemzeti valutában számolva egyetlen év alatt 51,6 százalékkal nőtt az áram ára, ami a legmagasabb drágulási ütem az EU-ban. A második helyen álló Írországban 19,8 százalékos volt a növekedés, míg Dániában 31,7, Luxemburgban pedig 24,1 százalékos csökkenést mértek. A földgáz esetében Románia szintén az uniós drágulási lista élén végzett 9,3 százalékos emelkedéssel, miközben Bulgáriában 14,5, Görögországban pedig 11,3 százalékkal estek vissza a lakossági árak.

A két szomszédos ország, Románia és Magyarország tarifái között jelentős a különbség. Abszolút euróértéken számolva a romániai lakosság 0,24–0,26 euró körüli kilowattóránkénti áramára több mint a duplája a magyarországi, hatóságilag rögzített 0,11 eurós szintnek. A földgáznál hasonló a helyzet: a romániai háztartások átlagosan 0,06 eurót fizetnek kilowattóránként, szemben a magyarországi 0,03 eurós átlagárral.

A valós anyagi terheket mutató vásárlóerő-paritáson (PPS) vizsgálva a romániai háztartások terhei a legsúlyosabbak a teljes Európai Unióban. Száz kilowattórára vetítve a romániai mutató eléri a 46,9 PPS értéket, megelőzve Lengyelországot (41,1) és Csehországot (34,3). Az uniós rangsor alsó végén Málta (13,8), Magyarország (14,7) és Luxemburg (15,5) áll.

A romániai áremelkedés hátterében elsősorban a költségvetési kényszer és a korábbi árplafon-kompenzációs mechanizmus fokozatos leépítése áll. A román állam korábban utólag térítette meg a szolgáltatóknak a piaci ár és a hatósági lakossági ár közötti különbséget, ami hatalmas terhet rótt az államháztartásra. Mivel Bukarest az Európai Bizottság felé vállalt 6,2 százalékos pénzforgalmi hiánycél tartásán dolgozik, a kormány megkezdte a támogatási keretek szűkítését, így a költségek közvetlenül a lakossági számlákban jelentek meg.

A vállalati szektorban némileg eltérő a kép: az uniós ipari áramárak a nemzetközi piaci stabilizáció nyomán átlagosan 5,4 százalékkal csökkentek. A romániai termelővállalatok azonban a magas hazai nagykereskedelmi árak és a hálózati veszteségek fedezésére szolgáló pótdíjak miatt továbbra is érezhető versenyképességi hátrányban vannak a lengyel vagy cseh cégekhez képest.