Egy hajszál választja el Romániát a bóvli kategóriától: az S&P nem rontott, de szigorúan figyelmeztetett

A Standard & Poor’s péntek éjjel megerősítette Románia „BBB-/A-3” szintű adósbesorolását, a kilátást azonban továbbra is negatívan tartotta. Ezzel az ország továbbra is a befektetésre ajánlott kategória legalsó fokozatán maradt – közvetlenül a pénzügyi szakzsargonban „junk”-nak nevezett bóvli kategória felett, ahol 2014 májusa óta tanyázik. A döntés első pillantásra megkönnyebbülést jelent az ügyvivő kormánynak, a negatív kilátás fenntartása viszont egyértelmű jelzés: a leminősítés veszélye nem múlt el, a piacok türelme pedig fogytán van.

A hitelminősítői osztályzatok nem elvont számok, közvetlenül meghatározzák, milyen áron jut pénzhez az állam, és ezen keresztül az egész gazdaság. A skála két fő részből áll: a befektetésre ajánlott és a spekulatív, azaz bóvli zónából. Ha egy ország besorolása átcsúszik a bóvli kategóriába, a nagy nemzetközi befektetési alapok és nyugdíjpénztárak – szigorú belső szabályzatuk miatt – kénytelenek azonnal megszabadulni az állampapíroktól, újakat pedig nem vásárolhatnak. Egy ilyen tőkekiáramlás azonnal megroppantaná az amúgy is történelmi mélyponton lévő lejt, felhajtaná a hozamokat, a dráguló államadósság és az importált infláció számláját pedig a lakosság fizetné meg a boltokban és a hitelek törlesztőrészleteiben.

Az S&P elemzése szerint 2026-ban a költségvetési konszolidáció és az uniós források lehívása alapvetően a tervek szerint haladt. Az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében elérhető támogatások és hitelek lehívása felpörgött, az ebből finanszírozott, a GDP 8,5 százalékára rúgó állami beruházások pedig a román gazdaság egyetlen komoly támaszát jelentik egy olyan évben, amikor a magas infláció és a reálbérek csökkenése miatt a gazdaság 0,5 százalékos visszaesésére számítanak. A költségvetési hiány idén a GDP 6,25 százalékára mérséklődhet a 2025-ös 7,9 és a 2024-es 9,3 százalékról, nagyrészt a korábban bevezetett adóemeléseknek (áfa, jövedéki adók), valamint a közszféra béreinek és a nyugdíjaknak a befagyasztásának köszönhetően.

A hitelminősítő ugyanakkor egyértelmű feltételekhez köti a leminősítés elkerülését. A legnagyobb közvetlen kockázatot a politikai bizonytalanság jelenti: a koalíció májusi felbomlása és az elhúzódó kormányalakítás megnehezíti a 2027–2028-as költségvetési keret elfogadását. A parlamenti bénultság már eddig is súlyos árat követelt, az egységes közszférai bértörvény elmaradása miatt például 750 millió eurónyi uniós vissza nem térítendő támogatás kifizetése akadt el. Az S&P arra figyelmeztet, hogy ha a közeledő 2028-as választások miatt a pártok feladják a fiskális fegyelmet – ami a tapasztalatok szerint a GDP 1,3 százalékát kitevő kiköltekezést szokott jelenteni –, a leminősítés elkerülhetetlenné válik.

A pénzügyi mozgástér rendkívül szűk. A román nettó államadósság 2027-re átlépi a GDP 60 százalékát, miközben az állam kamatkiadásai a 2024-es alig több mint 2 százalékról 2026-ra 3,2 százalékra, 2028-ra pedig 3,5 százalékra nőnek, elérve az állami bevételek 10 százalékát. A folyó fizetési mérleg hiánya tartósan magas marad (2026-ban a GDP 7,5 százaléka), az éves átlagos infláció pedig idén eléri a 8,3 százalékot, ami a jegybank kamatcsökkentési terveit is zátonyra futtatja; az inflációs cél elérése legkorábban 2028-ban várható. Hosszabb távon komoly fék a gazdaságon a népességfogyás és az elvándorlás is: a munkaképes korú lakosság évente átlagosan 1,1 százalékkal csökken.

Középtávon némi megkönnyebbülést hozhat a 4 milliárd eurós fekete-tengeri Neptun Deep gázmező, amely a tervek szerint 2027 első negyedévében kezdi meg a kitermelést. A Romgaz és privát partnere beruházása az EU egyik vezető gáztermelőjévé teheti Romániát, javítva a külkereskedelmi egyenleget és az energiabiztonságot. Ahhoz azonban, hogy az S&P stabilra javítsa a kilátást és elháruljon a bóvli-veszély, a politikai elitnek egy hiteles, a közkiadásokat kordában tartó kormányt kell felállítania, és tartania kell magát az Európai Unióval egyeztetett túlzottdeficit-eljárási pályához.