Tovább zuhan a lej az euróval szemben: a bankközi piacon átlépte az 5,34 lejes árfolyamot

A lejnek az euróval szembeni mélyrepülése folytatódik a bankközi devizapiacon, ahol az árfolyam elérte az 5,3459 lejes szintet, ami történelmi rekordgyengeséget jelent a hazai fizetőeszköz számára, írja az Economedia. A Román Nemzeti Bank (BNR) által csütörtökön 13 órakor közzétett hivatalos referenciaárfolyam még jóval alatta maradt a piaci folyamatoknak a maga 5,2777 lejes szintjével, ám a délutáni órákban a kereskedelmi bankok már ennél jóval magasabb áron kínálták a közös európai valutát: a Banca Transilvania pultjainál például délután négy óra után már 5,4250 lejt kértek egyetlen euróért, ami mintegy tíz banis ugrást jelentett a délelőtti szintekhez képest.

A piaci turbulenciát közvetlenül megelőzte a jegybank friss közlése, amely szerint a BNR devizatartalékai egyetlen hónap leforgása alatt csaknem 5 milliárd euróval zuhantak: míg augusztus végén még 64,865 milliárd eurón állt a mutató, addig szeptember végére 60,06 milliárdra esett vissza. A drasztikus apadás mögött egyrészt a lejáró államadósság törlesztései állnak, másrészt a piaci adatok arra utalnak, hogy a jegybank a devizatartalékok egy részét a lej esésének fékezésére használhatta fel. A jegybank részéről Dan Suciu szóvivő az Economedia megkeresésére megerősítette: a BNR elfogadta a magasabb árfolyam-ingadozást a politikai válság és a gazdasági fundamentumok alakulásának tükrében.

A devizapiaci feszültséget fűti a belpolitikai patthelyzet is. Romániának továbbra sincs beiktatott kormánya, miután a parlament szerdán elutasította Nicușor Dan államfő harmadik miniszterelnök-jelöltjét, Siegfried Mureșant is. A politikai bizonytalanságot a pénzügyi piacok kiemelt figyelemmel kísérik, miközben az országnak a hatalmas költségvetési hiány lefaragásával és az államadósság folyamatos finanszírozásával kellene megbirkóznia.

A lej gyengülése azonnal és közvetlenül begyűrűzik a mindennapokba, hiszen a romániai gazdaság és a lakossági kiadások jelentős része szorosan az euróhoz kötött. A leggyorsabban azok a bérlők érzik meg a drágulást, akiknek a lakbérét euróban rögzítették: egy 500 eurós bérleti díj a korábbi 5,27-es árfolyamon körülbelül 2635 lejt tett ki, míg 5,35-ös szintnél már 2675 lejre ugrik, vagyis havi negyven lejjel kerül többe anélkül, hogy a tulajdonos emelt volna az áron. Ugyanez a mechanizmus drágítja meg a devizahitelesek törlesztőit, az euróban számlázott előfizetéseket és streaming-szolgáltatásokat, valamint a külföldi utazások költségvetését is.

A tartósan gyenge lej az inflációra is közvetlen nyomást helyez, mivel a román gazdaság nagymértékben támaszkodik az importra. A külföldről behozott élelmiszerek, elektronikai cikkek, gépjárművek, gyógyszerek és üzemanyagok beszerzési ára emelkedik, a megnövekedett költségeket pedig a kereskedők és beszállítók előbb-utóbb beépítik a fogyasztói árakba. Miközben a devizában bevételt szerző exportőrök vagy az euróban fizetett munkavállalók lejben kifejezve jól járhatnak a magasabb árfolyammal, a lejes fizetésből élők vásárlóerejét az euró drágulása közvetlenül kikezdi.