Lefújták a csernavodai atomerőmű húsz évre szóló áramlicitjeit, a szerződések 6,4 milliárd eurót is elérhették volna

Visszavonta a korábban meghirdetett, árameladásra kiírt árveréseit a csernavodai atomerőművet üzemeltető állami Nuclearelectrica, amely eredetileg 2027-től egészen 2046 végéig, vagyis húsz éven keresztül szállított volna villamos energiát a nyertes vásárlóknak, írja az Economica. A szokatlanul hosszú futamidejű szerződéseknek az lett volna a szerepük, hogy előre biztosítsák a vállalat bevételeinek egy részét, illetve hogy megkönnyítsék a csernavodai 1-es blokk több milliárd lejes felújításának finanszírozását.

A Román Árutőzsde (BRM) hétfőn közölte, hogy az erre a hétre meghirdetett árveréseket nem tartják meg, további magyarázatot egyelőre sem a tőzsde, sem az állami vállalat nem adott a döntésre. Emiatt hivatalosan azt sem lehet tudni, hogy átmeneti halasztásról van-e szó, vagy a Nuclearelectrica a szerződések feltételeit is újragondolja, az Economica gazdasági portál pedig csak nem megerősített információkra hivatkozva vetette fel, hogy esetleg az érdeklődés hiánya állhat a háttérben.

A júliusban elfogadott terv szerint a Nuclearelectrica öt külön tételben összesen 400 megawattnyi, folyamatosan rendelkezésre álló kapacitásra keresett volna vevőket. Ez a húsz év alatt legalább 59,5, legfeljebb 70,1 millió megawattóra villamos energia értékesítését jelentette volna. A garantált minimumár induláskor 91,5 euró lett volna megawattóránként, ezt a későbbiekben az euróövezeti inflációhoz igazították volna, így a teljes mennyiséget figyelembe véve a szerződések összértéke akár a 6,4 milliárd eurót is meghaladhatta volna, írja a Profit összefoglaló cikkében.

A hosszú távú szerződésekkel a Nuclearelectrica kiszámíthatóbbá akarta tenni a felújított 1-es blokk jövőbeli bevételeit. A vállalat által megrendelt előrejelzések szerint ugyanis a nagykereskedelmi áramár a következő évtizedekben olyan szintre is csökkenhet, amely már nem fedezné teljes egészében a blokk élettartamára számított költségeket, ez pedig a beruházás finanszírozását is nehezítheti.

A Profit szerint a húsz évre szóló szerződésekben meghatározott minimumár kiszámíthatóbb bevételt biztosított volna a Nuclearelectricának, ami a hitelezők számára is nagyobb biztonságot jelenthetett volna.

Ha a piaci ár a szerződésben rögzített szint alá csökkent volna, a vásárlóknak akkor is legalább a meghatározott minimumárat kellett volna kifizetniük. A Nuclearelectrica júliusi részvényesi dokumentumai szerint a konstrukciót azért dolgozták ki, hogy megkönnyítsék az 1-es blokk felújításához szükséges hitelek megszerzését.

A jelenlegi tervek szerint az 1-es blokk 2027 és 2030 között nem termel majd áramot, ebben az időszakban végzik el az üzemidő-hosszabbításhoz szükséges átfogó felújítást, amelynek teljes értékét több mint 20,8 milliárd lejre becsülik. A Nuclearelectrica számításai szerint az 1-es blokk kiesése ebben az időszakban nagyjából a felére csökkenti majd az erőmű termelését, ami a vállalat bevételeit is visszaveti. Csernavodán egyébként jelenleg egyik reaktor sem termel: a Duna alacsony vízhozama miatt mindkét blokkot leállították.

A finanszírozási helyzetet az is nehezíti, hogy Románia idén lemondott arról a 600 millió eurós vissza nem térítendő támogatásról, amelyet a Modernizációs Alapból szántak volna a projektre. A kieső összeget nagyobb hitelfelvétellel és a Nuclearelectrica saját forrásainak növelésével tervezik pótolni, ezért a húsz évre szóló áramvásárlási szerződések a beruházás finanszírozásában is szerepet kaptak volna.

A Nuclearelectrica részvényesei júliusban hagyták jóvá a 2027 és 2046 közötti időszakra kidolgozott értékesítési stratégiát és a hosszú távú szerződések megkötésére szolgáló eljárást. A most lefújt szeptemberi aukciók ennek a tervnek az első lépései lettek volna. Egyelőre nem tudni, mikor hirdetik meg újra az árveréseket, változnak-e a szerződési feltételek, és az sem világos, hogy a halasztás hatással lesz-e az 1-es blokk felújításának finanszírozására vagy ütemezésére.