A reziliencia az erdélyi vállalkozók legnagyobb erőssége, de lehetnének bátrabbak is

„Az erdélyi vállalkozók erőssége a reziliencia. Egy olyan változó gazdasági és jogi környezetben dolgozunk Romániában, ami hozzászoktatott a gyakori változáshoz, és az alkalmazkodóképesség, úgy gondolom, hogy magasabb, mint sok nyugat-európai országban. Ezt az alkalmazkodóképességet mindenképpen versenyelőnynek tartom” – válaszolta Nagy Károly, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) elnöke, amikor a szervezet idei Vándorgyűlésének témájából kiindulva arról kérdeztük, hagyományosan mi az erdélyi vállalkozók erőssége.

Nagy Károly kérdésünkre megjegyezte, a magyarországi kormányváltás nem okozott különösebb turbulenciát a vállalkozások átlagában, de annál nagyobb nyugtalanságot és bizonytalanságot okoz, hogy Romániának továbbra sincs stabil kormánya.

„A környezet hozzászoktatott az ilyen jellegű sokkokhoz, már nem feltétlenül akkora újdonság. Ez látszik abból is, hogy a tőkepiac jól teljesített az utóbbi időszakban, annak ellenére, hogy általában a gazdasági kilátások percepciójának érzelmi tükre szokott lenni. A bukaresti tőzsdeindex úgy is emelkedett, hogy Romániának ügyvivő kormánya van. Figyelve az adatokat, a reálgazdaságban nincsen lényeges romlás. Némi romlás nyilván van, de szerintem ez inkább annak az egy éve elindult trendnek köszönhető, amikortól a fogyasztók óvatosabbak, nincs reálbérnövekedési kilátás” – magyarázta az RMKT elnöke.

Nagy szerint bármennyire is nem könnyű ezt elfogadni, de ahhoz, hogy az inflációt megfékezzék, valamennyire vissza kell fogni a fogyasztást. Ha magas az infláció, akkor elértéktelenednek a bérek, tehát reálbércsökkenéssel jár.

„Remélhetőleg, amennyiben az energiaárak nem szállnak jobban el a tőlünk független konfliktusok miatt, akkor az év végére mérséklődik az infláció Romániában. Úgy gondolom, hogy jó alkalmazkodási képesség van a törvényi és egyáltalán a gazdasági környezet változásaira” – mondta az RMKT elnöke.

A reziliencia mellett az erdélyi vállalkozások és vállalkozók kíváncsiságát és fejlődőképességét is az előnyükre írta Nagy.

„Az RMKT vezetőiként azt tapasztaljuk, hogy nő a vállalkozók kíváncsisága az új tudás és a fejlődés iránt. Ez szintén pozitívum. Előremutató, ha egy vállalkozói réteg nyitott az újdonságra, és rendelkezik alázattal és kíváncsisággal, hogy újat tanuljon” – fogalmazott.

„Fejleszteni kellene – és nyilván ebben is vannak kivételek, és most nem rájuk utalok – a bátorságot. A merészebb gondolkodást. Merjünk a régión túlmutatóan tervezni, akár országos szinten vagy akár közép- és kelet-európai szinten. Esetleg még ennél is nagyobban gondolkodni termékek és szolgáltatások terén. Ezért is igyekszünk a vándorgyűlésen is olyan témákat hozni, amelyek túlmutatnak a helyi, kolozsvári vonatkozásokon. Arra is figyelünk, ami Kolozsvár és környékének az erőssége, de az előadásokkal ezen túl is tekintünk: az országra, a környező országokra, és tekintve, hogy a mesterséges intelligenciáról is lesz előadás, a globális trendekről is fogunk beszélni” – jelentette ki Nagy Károly, amikor arra tereltük a szót, szerinte miben kellene fejlődniük, miben kellene innovatívabbnak lenniük az erdélyi vállalkozóknak.

A plenáris előadások mellett összesen hét szekciót rendeznek majd párhuzamosan. A már említett mesterséges intelligenciára és marketingre fókuszálón túl lesz IT-, HR-, banki, agrár- és élelmiszeripari, ingatlanos, illetve fesztiválszekció is.

„Eljött az ideje annak, hogy összefogjanak regionálisan a vállalkozások és megnézzék, hogy miben tudják egymást erősíteni, mert sok cég konkurense egymásnak bizonyos területeken, más területeken viszont nem versenytársak. Ott kell megnézni, hogyan lehet összefogni és a tapasztalatokat megosztani azért, hogy dinamikusabb legyen a fejlődés” – tette még hozzá, amikor felmerült, hogy mit tehet egy erdélyi vállalkozó, vállalatvezető, hogy a kihívásokra válaszoljon.

Nagy szerint a vándorgyűlés is lehet alapja a közös gondolkodás elindításának.

„A felmerülő sokféle perspektíva megnyitja a közös gondolkodást. Mihelyt a közös gondolkodás, akár a véleménykülönbségek megvitatása révén, megindul egy téma körül, önkéntelenül is elindulhat egy együttműködés” – mondta az RMKT elnöke, megjegyezve azt is, hogy nyilván nem fogják egyik napról a másikra megváltoztatni a gondolkodást, a kulturális változás hosszú folyamat.

Nagy Károly szerint az RMKT integráló erő lehet egy olyan környezetben, ahol a gazdasági kérdések nemcsak szakembereket vagy vállalkozókat érintenek, hanem gyakorlatilag mindenkit, mert annyiféle változás, kihívás van az életben, hogy mindenki számára érdekesek.

„Az RMKT megtalálta és tovább tudta folytatni, sőt, még tudott hozzátenni ahhoz, hogy olyan formában kínál gazdasági információkra, képzésekre keretet adó rendezvényeket, amelyek összekötik az ismerkedést, kapcsolatteremtést a szakmai ismeretekkel. Sok szempontból ez jelenti a szervezet sikerét” – mondta, amikor elnöksége utolsó vándorgyűléséről kérdeztük, hiszen nemsokára lejár a mandátuma.

A 35. Közgazdász Vándorgyűléssel kapcsolatos egyéb információk és a részletes program itt érhető el.