Hivatalosan is megérkezett a stagfláció: leállt a román gazdaság növekedése, a fogyasztás tíz éve nem esett ekkorát

Annak ellenére, hogy a román gazdaság a második negyedévben hajszállal elkerülte a technikai recessziót, az Országos Statisztikai Intézet legfrissebb adatai alapján a szakértők szerint a stagfláció állapotába került az ország, írja a Profit.ro. A jelenség lényege, hogy a gazdasági növekedés gyakorlatilag leáll, miközben az árak emelkedése gyors marad. A makrogazdasági folyamatokat elemző portál szerint a mutatók hátterében három fő tényező rajzolódik ki: a lakossági fogyasztás bezuhanása, a gazdaság belső szerkezetének romlása, valamint a monetáris és fiskális döntéshozók beszűkült mozgástere.

Az INS adatai 2026 második negyedévére azt mutatják, hogy a GDP bruttó soron elérte a 494,4 milliárd lejt, ami nominálisan 10,8 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Reálértéken azonban a gazdaság 0,4 százalékkal kevesebbet termelt. A látszólagos többletet kizárólag a drágulás hozta, a megtermelt javak volumene egyáltalán nem bővült. Szezonálisan kiigazítva az előző negyedévhez képest kerek 0,0 százalék volt a változás. Mivel az előző negyedévekben mérsékelt csökkenést mértek, a két egymást követő negyedéves visszaesést jelentő technikai recesszió formálisan nem valósult meg, de a gazdaság szintje így is mintegy 2 százalékkal elmarad a 2025 harmadik negyedévi csúcstól.

A megtorpanásban meghatározó szerepet játszott a belső kereslet szűkülése. A háztartások fogyasztási kiadásai, amelyek a GDP 61,2 százalékát adják, az első félévben 2,5 százalékkal csökkentek reálértéken. A járvány időszakát leszámítva ez az elmúlt évtized legjelentősebb visszaesése a lakossági fogyasztásban, amit az elemzők közvetlenül az adóügyi szigorításokkal, az áfa- és jövedékiadó-emelésekkel, valamint az energiaár-támogatási rendszerek kivezetésével magyaráznak.

A termelési oldalon szinte az összes nagy súlyú szektor volumene zsugorodott az első félévben. A kereskedelem, szállítás és vendéglátás 3,9 százalékkal, az ipar 2,9 százalékkal, az infokommunikációs ágazat 3,5 százalékkal, míg az ingatlanügyletek 4,5 százalékkal estek vissza. Ezzel szemben pozitív tartományban maradt az építőipar a maga 12,3 százalékos bővülésével, a kulturális ágazat 11,7 százalékkal, valamint a mezőgazdaság 3,5 százalékkal. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 10,9 százalékos növekedése jól mutatja, hogy jelenleg kizárólag az uniós és PNRR-forrásokból finanszírozott állami beruházások tartják a felszínen a román gazdaságot.

A kialakult helyzet azért jelent súlyos gazdaságpolitikai csapdát, mert a válságkezelés bevett eszközei kölcsönösen blokkolják egymást. A Román Nemzeti Bank a júliusi 8,2 százalékos infláció és az emelkedő maginfláció miatt nem kezdheti el a 6,50 százalékos alapkamat vágását, hiszen a korai lazítás azonnal fűtené az áremelkedést. Ugyanakkor a kormányzat sem élénkíthet, mert az uniós túlzottdeficit-eljárás szigorú hiánylefaragást követel a tavalyi 7,9 százalékos szintről. Az őszi energiadrágulások és az októberi statisztikai felülvizsgálatok döntik majd el, hogy az év második felében elkerülhető-e a formális recesszió, vagy a gazdaság tartósan ebben a stagflációs sávban ragad.