Románia egyre inkább importra szorulhat, ha nem támogatja a gyógyszergyártást

Stratégiai ágazattá kellene nyilvánítani a romániai gyógyszeripart, és állami támogatással erősíteni a hazai gyártást – sürgette Dragoș Damian, a kolozsvári Terapia gyógyszergyár vezérigazgatója. A romániai gyógyszergyártók munkáltatói szövetségének (PRIMER) ügyvezető igazgatója a News.ro-nak arról beszélt, hogy a növekvő költségek és a hatóságilag korlátozott eladási árak miatt egyes olcsó gyógyszerek gyártása veszteségessé válhat. Ha ezek előállításával leállnak a hazai üzemek, a kiesést importból kell majd pótolni.

Damian szerint Románia lemaradt azokhoz az országokhoz képest, amelyek már évekkel ezelőtt kiemelt jelentőségű ágazatként kezelték a gyógyszeripart. Úgy látja, világos stratégia híján az ország sem elegendő külföldi befektetőt nem vonzott, sem a hazai vállalkozókat nem segítette eléggé abban, hogy gyógyszergyárakat építsenek.

A versenyhátrányt az energiaköltségekkel érzékeltette: elmondása szerint több kelet-európai ország támogatott energiával segíti a gyógyszergyártókat, miközben Romániában korábban az áramszolgáltatás leállításának veszélyével is számolniuk kellett az üzemeknek. Bírálta azt is, hogy a gyógyszerek áfája 9-ről 11 százalékra nőtt, és a gyártókat ezen felül külön befizetési kötelezettség is terheli.

A gyógyszerhiány ugyanakkor szerinte egész Európát érinti, különösen az olcsóbb, úgynevezett generikus készítményeknél. Ezek olyan gyógyszerek, amelyek egy korábban szabadalommal védett készítmény hatóanyagát tartalmazzák, és a védelem lejárta után más gyártók is forgalmazhatják őket.

Az ellátási zavarok mögött többféle ok állhat: egy gyár műszaki problémája, a kereslet hirtelen növekedése valamelyik országban, vagy az, hogy a termelés nem tud lépést tartani a fogyasztással. Damian szerint az idegrendszeri, a reumatológiai, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kezelésére használt gyógyszereknél is előfordulnak fennakadások.

Erre jelenthet részleges megoldást, ha a nélkülözhetetlen készítményekből többet gyártanak az Európai Unión belül. Damian szerint a közelebbi termelés kiszámíthatóbbá teheti az ellátást, Románia azonban egyelőre gyengén teljesít ezen a téren. Állítása szerint az ország teljes gyógyszerexportja kisebb egyetlen magyarországi gyógyszergyár kivitelénél, bár az összehasonlításban nem nevezte meg az üzemet.

A gyártók költségeit közben a közel-keleti konfliktus következményei is növelik. Damian az alapanyagok, a hatóanyagok és a szállítás drágulását említette, amelyekhez az energia és a munkaerő emelkedő költsége is hozzáadódik. Elmondása szerint a gyógyszerek hatósági ára ezt nem követi, ezért a vállalatok egyes termékek gyártásának megszüntetését mérlegelhetik. Arra figyelmeztetett, hogy a kieső készítmények pótlása importból akár drágább is lehet.

Az interjúban Ilie Bolojan azon kijelentésére is reagált, hogy olcsóbb generikus gyógyszerekkel ugyanannyi pénzből több beteget lehetne kezelni. Damian szerint ezt a megjegyzést kiragadták a szövegkörnyezetéből: olyan készítményekről volt szó, amelyeknek már létezik azonos hatóanyagú, olcsóbb változatuk. Magyarázata szerint az alacsonyabb ár abból adódik, hogy az eredeti gyógyszer szabadalmi védelmének lejárta után más gyártók is beléphetnek a piacra.

A ritka betegségeknél viszont sokszor jóval szűkebbek a lehetőségek, vagy egyáltalán nincs elérhető kezelés – tette hozzá. Ezen a területen a kutatás állami támogatását és a meglévő gyógyszerek más betegségekben való alkalmazásának világosabb szabályozását is szükségesnek tartja.