Több száz megawattnyi új áramtermelő kapacitás léphetne piacra, de az energiahatóság még nem adta ki az engedélyeket

Késlekedik az új villamosenergia-termelő és -tároló kapacitások engedélyezésével az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE), ezért parlamenti meghallgatást kezdeményezett az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS), írja a Profit gazdasági portál.

A BNS információi szerint több mint ötven gazdasági szereplő vár a villamosenergia-termeléshez szükséges engedélyre. A szakszervezeti tömb azt állítja, hogy ha ezeket időben kiadják, már most több száz megawattnyi új termelőkapacitás jelenhetett volna meg a piacon. A beruházások egy része állítólag már elkészült, de a szükséges engedélyek nélkül nem kezdhetik meg a kereskedelmi működést.

Emellett több mint kétszáz olyan kérelem vár elbírálásra, amely új energiatermelő vagy -tároló létesítmények megépítésére vonatkozik. Ezek jóváhagyása később további több száz megawattnyi kapacitás üzembe állítását tehetné lehetővé a BNS szerint.

A szervezet ezért azt kéri a képviselőház ipari és szolgáltatási, valamint a szenátus energiaügyi szakbizottságától, hogy sürgősen hívják be az ANRE vezetőségét, és kérjenek magyarázatot a késésekre.

A hatóságtól azt várják, hogy közölje, hány termelői és létesítési engedély iránti kérelem van folyamatban, miért húzódik az elbírálásuk, és mekkora kapacitás kerülhetne a rendszerbe az eljárások lezárása után.

A BNS szerint a földgázelosztó hálózatok közpénzből finanszírozott fejlesztésénél is hasonló gondok jelentkeznek: állításuk szerint egyes önkormányzatoktól és vállalatoktól az engedélyezés során olyan dokumentumokat is kérnek, amelyeket a jogszabályok nem írnak elő, emiatt csúszhatnak a beruházások, és veszélybe kerülhetnek a vissza nem térítendő támogatások is.

Az ANRE egyelőre nem reagált a mostani vádakra. A hatóság július végén azt közölte, hogy 325 megawattnyi új kapacitás kereskedelmi működését engedélyezte, ebből 177 megawatt energiatároló és 149 megawatt megújulóenergia-termelő létesítmény. George Niculescu, az ANRE elnöke akkor arról beszélt, hogy további, összesen mintegy 1 600 megawattnyi projekt dokumentációját vizsgálják, ezek azonban még nem rendelkeznek a működési engedélyhez szükséges hálózati csatlakozási tanúsítvánnyal. Niculescu ezért a Transelectricát és az elosztóhálózatok üzemeltetőit sürgette. A nyilvánosan elérhető adatokból nem állapítható meg, hogy ezek a projektek mennyiben fedik egymást a BNS által említett kérelmekkel – jegyzi meg a Profit.

Az engedélyezési vita előzménye, hogy Ilie Bolojan az év elején azt állította: a korábban kiadott műszaki csatlakozási engedélyek mintegy 90 százaléka spekulatív projektekhez kapcsolódik. Ezek a papíron létező beruházások lefoglalják a hálózat szabad kapacitását, és akadályozzák azokat a befektetőket, akik valóban építenének erőművet vagy energiatárolót.

Az ANRE ezért májusban szigorította a csatlakozás és az engedélyezés szabályait. A hálózati csatlakozáshoz szükséges pénzügyi biztosítékot a díj 5 százalékáról 20 százalékra emelték, a létesítési engedély kérelmezőinek pedig kilowattonként 30 eurós garanciát kell letenniük. A pénzt elveszíthetik, ha nem fejezik be vagy feladják a beruházást. A cél az volt, hogy kiszűrjék a megvalósítási szándék nélkül indított, pusztán a hálózati kapacitás lefoglalására használt projekteket.

Romániának főként az esti csúcsidőszakban lenne szüksége több termelési és tárolási kapacitásra. A napközben megtermelt olcsó napenergia egy részét ugyanis exportálja az ország, naplemente után viszont gyakran drágán kell áramot importálnia.

A csernavodai atomerőmű 1-es reaktorát július 28-án, a 2-est augusztus 13-án állították le a Duna rendkívül alacsony vízállása miatt. A két reaktor több mint 1400 megawattos kapacitása normális körülmények között Románia villamosenergia-fogyasztásának körülbelül ötödét fedezi. A kiesés azért nehezen pótolható, mert az aszály a vízerőművek termelését is visszafogja.