Romániában viszi el a legtöbb pénzt az állam a fizetésekből a régióban

Románia az európai mezőny alsó harmadába került a nettó bérek szempontjából, ha azt nézzük, mennyi pénz marad ténylegesen a munkavállalóknál egy magasabb fizetésből. Egy friss európai összehasonlítás szerint egy évi 100 ezer eurós bruttó fizetésből Romániában kevesebb mint 60 ezer euró marad nettóban, vagyis az állam a bér több mint 40 százalékát vonja el adók és járulékok formájában.

A régióban Bulgária bizonyul a legkedvezőbbnek: ott ugyanebből az összegből több mint 85 ezer eurót kap kézhez a dolgozó. Észtországban 74,4 ezer euró marad nettóban, Csehországban 72,8 ezer. Lengyelország és Magyarország szintén kedvezőbb helyzetben van Romániánál bizonyos jövedelmi kategóriákban, különösen akkor, ha a különböző adókedvezményeket is figyelembe vesszük.

Nyugat-Európában ugyan nominálisan sokkal magasabbak a fizetések, de az állami elvonások is jelentősek. Németországban és Belgiumban például a magas jövedelmű alkalmazottak fizetésének közel fele eltűnhet adók és társadalombiztosítási hozzájárulások formájában. Franciaországban és Ausztriában szintén magas a bérterhelés, ugyanakkor ezekben az országokban az állami szolgáltatások minősége, az egészségügy, az infrastruktúra vagy a szociális rendszer jóval fejlettebb, mint Kelet-Európában.

A skandináv országok hagyományosan a legmagasabb adóterheléssel működnek Európában. Svédországban vagy Dániában a jól kereső alkalmazottak nettó jövedelme arányaiban kisebb lehet, mint Kelet-Európában, viszont az állam cserébe széles körű közszolgáltatásokat biztosít, az oktatástól kezdve az egészségügyön át a szociális ellátásig.

Románia gyakorlatilag a két modell között rekedt: az elvonások már nyugat-európai szinthez közelítenek, miközben az állami szolgáltatások minősége sokak szerint továbbra is inkább kelet-európai szinten maradt, emiatt sok alkalmazott úgy érzi, hogy túl sokat fizet be az államnak ahhoz képest, amit visszakap.

A romániai rendszerben a fizetésből három nagy tételt vonnak le. A nyugdíjjárulék 25 százalék, az egészségbiztosítási hozzájárulás 10 százalék, erre jön még a 10 százalékos jövedelemadó. Utóbbit már a járulékok levonása után számolják ki. Egy 10 ezer lejes bruttó fizetésből így nagyjából 5850 lej marad nettóban a munkavállalónál. Emellett a munkáltató további 2,25 százalékos munkaügyi hozzájárulást fizet az államnak.

A befizetett összegek döntő része nem egyéni számlákra kerül, hanem azonnal bekerül az állami újraelosztási rendszerbe. A nyugdíjjárulékokból az aktuális nyugdíjakat finanszírozzák, az egészségügyi befizetésekből az állami egészségügy működik, a jövedelemadóból pedig az állam és az önkormányzatok működését, az oktatást, az infrastruktúrát vagy a közbiztonságot finanszírozzák.

A romániai elégedetlenség egyik fő oka, hogy a magas elvonások ellenére sokan gyengének érzik az állami szolgáltatásokat. A kórházak állapota, az oktatási rendszer problémái vagy az infrastruktúra hiányosságai miatt sok alkalmazott nem érzi úgy, hogy a befizetett adók arányban lennének a szolgáltatások minőségével.

Közgazdászok szerint ezt részben a feketemunka és az adóelkerülés okozza, mivel sokan minimálbérre vannak bejelentve vagy egyáltalán nem fizetnek járulékokat. Így a rendszer fenntartásának terhe főként azokra hárul, akik teljes egészében legálisan dolgoznak. Emellett az állam működési költségei is magasak, jelentős összegek mennek el bérekre, speciális nyugdíjakra és bürokratikus kiadásokra. emiatt van az, hogy Románia egyre nehezebben tudja megtartani a jól képzett munkaerőt, különösen az olyan ágazatokban, ahol a szakemberek könnyen tudnak külföldre vagy más régiós piacokra váltani.